RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. március 17., kedd elhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4080. szám
Tartalom:
*** Helyes volt a politikai út választása 1990 után
Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtótájékoztatója
*** Az Európai Néppárt támogatja az RMDSZ-t az európai parlamenti választásokon
*** Lakatos Péter a kormány válságellenes programjáról
*** Kötő József képviselő: történelmi jóvátételre van szükség a Bolyai Egyetem ügyében
*** Biometrikus útlevelek: hallgatólagos elfogadással
*** Veszélyben a nagyváradi kulturális élet: a Nemzeti Színház épülete a klinikai halál állapotában – Pető Csilla Mária felszólalása
Helyes volt a politikai út választása 1990 után
Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtótájékoztatója
-1990 márciusának véres interetnikai konfliktusai után helyesen választottuk meg a követendő utat: az RMDSZ-nek és a vele együttműködő román pártok rendelkeztek azzal a bölcsességgel, amellyel a békés utat, a politikai utat választották az etnikumközi problémák megoldására – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök kedden, bukaresti sajtóértekezletén. Az RMDSZ elnöke, március 19-20 közelgő, 19 éves évfordulója kapcsán elmondta, a konfliktust a volt rezsim azon képviselői provokáltak ki, akiknek érdekében állt a viszály és a gyűlölködés gerjesztése a két közösség között. „Mindannyian éreztük akkor, milyen tisztán érzékelhető, világos az alternatíva. Anélkül, hogy párhuzamba állítanám a két ország helyzetét, analógiát állítanék fel, egy olyan irányba sodródhattunk volna el, amelybe később a volt Jugoszlávia sodródott, a véres konfliktusok, a polgárháború irányába. Ez az alternatíva akkor több más országban is létezett”-mutatott rá. Meggyőződését fejezte ki, hogy ezen lehetőség ellenére, az RMDSZ és a román politikai pártok megfelelő bölcsességgel, tisztánlátással a politikai utat, a párbeszéd és együttműködés útját választották, így sikerült az „etnikai harcot az utcáról a parlamentbe, a politikába áthelyezni”. Bár az elvek és eszmék szintjén továbbra is voltak összetűzések, de együttműködéssel és párbeszéddel sok megoldás is született.
A követendő út választása 1990 után helyes volt, amely véleményem szerint pozitív hatást gyakorolt az egész térségre -szögezte le a szövetségi elnök, aki mindezek alapján érthetőnek nevezte az idei március 15-i eseményekhez köthető feszültségkeltés miatt kibontakozott aggodalmat. A szövetségi elnök szerencsétlen, ihlettelen próbálkozásnak nevezte azokat a kísérleteket, amelyekkel a magyar államelnök meg akarták akadályozni abban, hogy az itteni magyarsággal ünnepeljen.
„Aggódtunk emiatt az utóbbi napokban, és továbbra is úgy vélem, „óriási baklövés” volt az a próbálkozás, amelyet semmiféle ürüggyel vagy technikai kifogással nem lehet megmagyarázni. Ez engem megint a 90-es évek elejére emlékeztetett, amikor a két ország kapcsolatát a bizalmatlanság jellemezte, és mindenféle kísérletek születtek a szoros kapcsolatok megakadályozására”-fogalmazott. Értékelte ugyanakkor, hogy nem sikerült feszültté tenni az etnikumközi viszonyokat, valamint azt, hogy a szándékot a sajtó nagy része is észrevette.
Markó Béla kifejtette, „a mi szemszögünkből jó lenne, ha minél hamarabb lezárnánk ezt a fejezetet, és úgy értékeljük, hogy ez egy kisiklás volt, eltérés attól az iránytól, amelyet mindannyiunknak követni kell. Nem egy incidens, hanem egy baleset, amelyet minél hamarabb magunk mögött kell hagynunk”.
Az RMDSZ elnöke kitért arra a már többször hangoztatott elképzelésére is, hogy Románia és Magyarország között stratégiai partnerségi viszonyt kellene teremteni. Sorra véve Románia szomszédait, azt a következtetését mutatta be, miszerint Magyarország az, amellyel természetes volna egy ilyen jellegű együttműködés. Ukrajnával vannak problémák, ugyanakkor az északi szomszéd nem tagja az EU-nak, hasonlóképpen Szerbia sem, amely most az unióhoz való közeledéssel van elfoglalva. A Moldovai Köztársasággal nyilvánvalóan sajátságos kapcsolatokat kellene ápoljon Románia, amely azonban nem lehetséges az ottani politikai vezetés miatt, Bulgária meg a román problémákhoz hasonlókkal küszködik. Érvelése szerint a közeledést a földrajzi elhelyezkedés is indokolja, hiszen Romániának választania kell a Balkán és Közép-Európa között, és ebből a szempontból „az út természetesen Nyugat fele mutat”.
„Ezen körülmények között a magyar politikusok, tisztségviselők jelenléte, látogatása Romániába nemcsak természetes, hanem kívánatos kellene legyen”-szögezte le.
Heti sajtóértekezletén Markó Béla azt is közölte, hogy pénteki ülésén a Szövetségi Állandó Tanács meghozza az első döntéseket a Európai Parlamenti jelöltlista tekintetében, majd következő héten, miután az EMNT is megnevezi saját jelöltjeit, véglegesítik a közös EP-listát.
Az Európai Néppárt támogatja az RMDSZ-t az európai parlamenti választásokon
„Az Európai Néppárt támogatja az RMDSZ-t a június 7-i európai parlamenti választásokon”- jelentette ki Antonio López Isturiz, az Európai Néppárt főtitkára kedden, március 17-én, Brüsszelben, azon a találkozón, amelyen Borbély László, a Képviselőház külügyi bizottságának elnöke, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője vett részt.
A keddi találkozón szó esett a romániai politikai helyzetről, arról, hogy az RMDSZ fontosnak tartja az Európai Néppárt támogatását az európai választásokon. „Tájékoztattam Isturiz főtitkárt az erdélyi magyar összefogás listájának megalkotásáról, amely reményeink szerint erős romániai magyar jelenlétet biztosít az Európai Parlamentben” – emelte ki Borbély László.
A főtitkár támogatásáról biztosította az RMDSZ politikusait az európai választásokon. Isturiz kiemelte, hogy fontosnak tartja az RMDSZ jelenlétét a romániai politikai életben, és értékeli szerepét az Európai Néppárt keretén belül.
Az Európai Néppárt tagpártokért felelős politikai alelnökével, Corien Wortmann-Koolholland EP-képviselőasszonnyal is találkoztak a Szövetség politikusai. Az RMDSZ-es képviselők tájékoztatták az alelnököt az április 25-én, Kolozsváron tartandó RMDSZ kongresszusról. Elmondták, hogy a kongresszusnak fontos európai uniós vonatkozásai is vannak, hiszen az RMDSZ külön dokumentumot fogad el a romániai magyarok helyzetéről az Unión belül. Borbély és Winkler hangsúlyozta, fontosnak tartják, hogy a következő években is jó együttműködés legyen az Európai Néppárt és a romániai magyarság európai parlamenti képviselői között. A délután folyamán Borbély László részt vett és előadást tartott az Antonio De Blasio, EP-képviselő által szervezett 2. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon.
Lakatos Péter a kormány válságellenes programjáról
*** – A Kormány válságellenes programjáról, intézkedéseiről szóló vitát – hollywoodi terminusokban – „Mission impossible 3” (lehetetlen küldetés) címmel is illethetnénk, mondta az RMDSZ képviselője. Lehetetlen küldetés valami olyasmiről beszélni, ami nem létezik, amit egyébként a PSD elnöke, Mircea Geoană is elismert. Ilyen körülmények között a miniszterelnöknek nem volt más választása, mint megjelenni a Parlament előtt, de sajnálatos módon magával hozta a nehéz örökségről szóló örökzöld lemezt is. Figyelmeztetni szeretném a miniszterelnök urat, hogy az adósságok kifizetése nem jelent gazdasági fellendítést célzó intézkedést, csupán ideiglenes túlélést eredményez. Egy miniszterelnökhöz méltó elemzést vártunk, nem egy mandátumát kezdő polgármesteri diskurzust – hangsúlyozta Lakatos. Az RMDSZ álláspontja szerint a válság leküzdésére a jelenlegi kormánykoalíció két alapvető stratégia közül választhat:
– A passzív, túlélést célzó stratégia, amely a költségvetési kiadások csökkentésére szorítkozik, és amelyet a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében az adók és illetékek növelésével ötvöz. Egysíkú stratégia ez, amely külföldi hitel hiányában 2-3 éven belül biztosíthatja a válság leküzdését, több tízezer munkahely elveszítése mellett.
– Az aktív stratégia, amely ötvözi a gazdaság fellendítését célzó intézkedéseket a központi közigazgatás reformjával, a valós decentralizációval, és amely masszív külföldi hitelezést feltételez.
A képviselő megítélése szerint mindkét variáns megőrizheti a bérek és nyugdíjak vásárlóerejét, viszont siker esetén az utóbbi lehetővé teheti ezek növelését a munkatermelékenység növekedésének függvényében. A konstruktív ellenzék szerepében az RMDSZ gazdasági fellendítést célzó javaslatokat tesz, amelyek alkalmazhatók lehetnek az aktív válságellenes stratégia keretében: konkrét nemzeti programok elindítása, amelyek által a kis- és középvállalkozások csökkentett kamatú hitelekhez juthatnak; a mezőgazdasági szektorban az egyes programok keretében nyújtott támogatások adómentességet élvezzenek (jelenleg ezek adózott jövedelmek, azaz az állam 19%-ot visszavesz abból, amit adott).
Kötő József képviselő: történelmi jóvátételre van szükség a Bolyai Egyetem ügyében
*** Ez év tavaszán, a romániai demokratikus erők és a magyar nyelvű oktatás szempontjából egyaránt szomorú eseményre emlékezünk – hívta fel a figyelmet a képviselő. Nicolae Ceausescuval az élen, a Román Munkáspárt egy „brigádja” megszüntette a kolozsvári önálló magyar tannyelvű egyetemet, egybeolvasztva azt a Babeş román tannyelvű intézménnyel. Az egyesítést követően a magyarul is hallgatható szakok száma folyamatosan csökkent, a magyar oktatókat fokozatosan eltávolították, miközben esély sem volt a fiatal tanárok alkalmazására – emlékeztetett Kötő. 1989-ig a magyar tannyelvű felsőoktatás a teljes megszűnés küszöbére jutott.
A rendszerváltást követően a magyar közösség több ízben is kifejezte a Bolyai Egyetem újraalapítására vonatkozó egyöntetű akaratát. Az egybehangzó kérésnek hangot adva, az RMDSZ számos állásfoglalást, törvény- és kormányhatározat-tervezetet dolgozott ki, amelyet azonban sem a törvényhozás, sem a kormány nem alkalmazott, ily módon legitimálva a totalitarizmus történelmi hibáját – hangsúlyozta a honatya. A tanügyi törvény által garantált alkotmányos jogok ellenére, a Románia által aláírt nemzetközi egyezmények, valamint az Európai Uniós realitások dacára sem sikerült egyetlen lépést sem tenni eme kérés megvalósítása irányába. Az önálló magyar egyetem létrehozása mellett szól, hogy Románia lakosságának 6,6%-a magyar nemzetiségű, miközben az egyetemi hallgatók csupán 4,4%-a magyar, ezeknek pedig alig 1,6%-a tanul anyanyelvén. Nem elhanyagolható, hogy Romániában kb. 400 000 lakosra jut egy állami egyetem, a másfél milliós magyar közösséget ennek megfelelően legalább három felsőfokú intétmény illetné meg. Szeretném, ha helyesen értenék, amit mondok: a romániai magyarok nem privilégiumokat kérnek, hanem adófizető polgárokként szeretnének szabadon rendelkezni a befizetett adókból származó összegekkel. Nem kevésbé súlyos tény, hogy éppen a gazdaság szempontjából húzóágazatoknak számító területeken (műszaki, mezőgazdasági) nem lehetséges az anyanyelven tanulás. A képviselő európai példákkal is – finnországi svédek, norvégiai lappok, spanyolországi katalánok, szlovákiai magyarok, moldovai gagauzok, macedóniai albánok – alátámasztotta az önálló magyar tannyelvű egyetem létrehozásának jogos voltát, hangsúlyozva, hogy az említett kisebbségek mindegyike rendelkezik egy vagy több saját egyetemmel. Kötő így érvelt: a kommunizmus elítélését célzó Tismăneanu-jelentés is, amelyet maga Băsescu államelnök mutatott be a Parlamentben, konkrétan utal a magyar nyelvű felsőoktatás problémájára. A Bolyai Egyetem létrehozása a jogállamiság fontos próbaköve lenne. Ebben az államban törvény szavatolja az alkotmányos jogokat. A kommunista-totalitárius rendszer anyanyelvi oktatást ellehetetlenítő minősíthetetlen cselekedete óta eltelt 50 év kapcsán kijelenthetjük: a romániai magyar közösség soha nem fog lemondani a Bolyai Egyetem újralétrehozásáról, és minden törvényes lépést megtesz e nemes eszmény megvalósításáért– összegzett a képviselő.
Biometrikus útlevelek: hallgatólagos elfogadással
*** A jogszabály „átment” a felsőházon a kormány által javasolt formában, annak ellenére, hogy nem kapta meg a sarkalatos törvény elfogadásához szükséges 69 szavazatot. De hétfő volt az utolsó nap, amikor dönthettünk a biometrikus útlevelekről szóló kormányrendelet elfogadásáról – magyarázta a Szenátus plenáris ülése után Cseke Attila szenátor.
– Amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz, bizonyos jogaink lettek, például vízum nélkül utazhatunk a közösségen belül. De úgy tűnik, egyesek nem értik: ugyanabban a pillanatban kötelességeket is vállaltunk. Kétéves lemaradást kell pótolnunk, hogy bevezessük az útleveleket, amelyek egyébként 24 tagállamban használnak, csak Bulgáriában és Cipruson nem, de úgy godolom, azok, akik a rendelet ellen szavaztak, ezzel nincsenek tisztában. Ezt kell hogy mondjam, hiszen 16 ellenszavazatot és 7 tartózkodást jegyeztek. Egyébként az RMDSZ-frakció volt az egyetlen, amely teljes létszámban jelen volt és „igennel” szavazott – nyilatkozta Cseke Attila. A szenátor emlékeztetett: kérte a Közigazgatási és Belügyminisztérium illetékeseit, hárítsák el a technikai akadályokat, hogy az útleveleket továbbra is 10 éves időtartamra állíthassák ki (ne csak 5 évre).
Amint a szenátor pénteki sajtótájékoztatóján is (újságírói kérdésre válaszolva) elmondta, a leköszönt kormány megváltoztatta a digitális arc- és ujjlenyomatot is tartalmazó, csak központilag, egyetlen helyen kibocsátott útlevelek előállításának rendszerét. Több sikertelen közbeszerzési eljárás után, az Állami Nyomda (Imprimeria Naţională) megvásárolta a szükséges korszerű berendezést és ezáltal gyártási költségek is darabonként kb. 60 euróra csökkentek.
Veszélyben a nagyváradi kulturális élet: a Nemzeti Színház épülete a klinikai halál állapotában – Pető Csilla Mária felszólalása
*** Nagyvárad egyik legjelentősebb épülete, amelyben a kulturális élet alapját jelentő színházi élet zajlik, ma rendkívül nehéz gondokkal küzd – figyelmeztett a kévpviselő. Az intézményt jelenleg a Bihar Megyei Tanács finanszírozza. Az idén 109 éves épületben az elmúlt évtizedek során sor került kisebb nagyobb felújításokra, de a nagyszabású, a teljes épületfelújítást megcélzó terv csak 2005-ben született meg. A külső felújítás 2008-ban befejeződött, viszont a 2007 őszén elkezdett belső javítások hamarosan leálltak, időközben ugyanis kiderült, hogy a tervezett költségeknél jóval többe kerül a nézőtér szakszerű restaurálása. Következésképpen a lassan két éve érintetlenül álló nézőtér állapota csak tovább romlik. A román és magyar társulat azóta a város más előadótermeiben – a nagyváradi Filharmónia koncerttermében és a Szakszervezetek Művelődési Házában – kénytelen bemutatni előadásait, ám ezek a termek több szempontból sem megfelelőek. A színészeknek rossz feltételek között kell dolgozniuk, a próbalehetőségek korlátozottak, a műszaki stáb az állandó költözés miatt nagy terhelésnek van kitéve. Más szavakkal: az előadások kivitelezésében, a közönség szervezésében a társulat kénytelen alkalmazkodni a termek adottságához, ami adminisztratív és minőségi szempontból is rendkívül hátrányos helyzetet teremtett. Két színházi évad telt el úgy, mintha folyamatos kiszálláson lenne a társulat, és a 2009-2010-es évadra sincsenek jobb kilátások. A felsorolt helyzet következményeként a közönségszám drasztikusan csökkent: 31 309-ről (2007) 28 225-re (2008) – több mint 3000 elveszített néző, – ami azt jelenti, hogy a nagyváradi közönség számára legfontosabb kulturális intézmény egyre inkább megszűnik létezni. Mindezt úgy, hogy a Szakszervezetek Művelődési Házának fizetett terembér 2008-ban 1 milliárd lejre rúgott, és az idei év első hat hónapjára már 1, 4 milliárd lejt tesz ki. Hihetetlen pénzösszegről van szó, – adott hangot felháborodásának a képviselő – amelyet nyugodtan a színházépület belső restaurálására lehetne fordítani.
Fel szeretném hívni a figyelmet, hogy az új költségvetési terv szerint 4 000 000 lej hiányzik a munkálatok befejezéséhez. A színház vezérigazgatójával, Lucian Silaghival folytatott megbeszélésem nyomán értesültem arról, hogy a Bihar Megyei Tanács nem tudja biztosítani a hiányzó költségeket, mi több az intézmény a Román Kulturális Minisztériumtól sem kap támogatást. Következésképpen a klinikai halál, amelyre figyelmeztetni kívánok ezúton, jelenleg mindennél nyilvánvalóbb. Rendkívül szomorú és súlyos jelenség ez, mind a magyar, mind a román közösség számára, de az általában vett kulturális élet számára is, amely napjainkban amúgyis a közöny áldozata. A kultuszminiszterhez intézett múltheti kérdésemmel összhangban, Nagyvárad kultúraszerető polgárainak nevében kérem, hozzák meg a szükséges intézkedéseket a felvázolt helyzet megoldása érdekében.