RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. március 10., kedd elhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4075. szám
Tartalom:
*** MEGHÍVÓ
*** Nincs külön román vagy magyar szabadság
Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtótájékoztatója
*** Március 15. a magyar összefogás ünnepe Strasbourgban
*** Válasz Traian Băsescu államfőnek – Képviselői felszólalások a parlamentben
*** Borbély László Duna-programot javasolt Prágában
*** Újabb „nem” az önkormányzati pénzek visszautalására
*** A gazdasági válság és az ártalmas munkakörülmények – Derzsi Ákos napirend előtti felszólalása
*** Célegyenesben az igazgatók leváltása
MEGHÍVÓ
Március 15-e a magyar szabadság ünnepe!
A forradalom 161. évfordulója alkalmából a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Székelykeresztúron, a főtéri Petőfi Sándor szobornál tarja országos központi rendezvényét.
Március 15-e az összefogás napja!
Mutassuk fel újból az erdélyi magyarok egységét!
Mindenkit várunk 12 órakor, a főtéri Petőfi Sándor szobornál!
Ünnepeljünk együtt, szabadon!
Nincs külön román vagy magyar szabadság
Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtótájékoztatója
*** Március 15. üzenete nemcsak a magyaroknak szól, hanem mindenkinek, aki Európának ebben a sarkában él, a határoktól és nemzetiségtől függetlenül, hiszen mindannyian tudjuk, hogy nincs külön szabadság csak a románok, a magyarok vagy bizonyos nemzetek számára – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök kedden, heti bukaresti sajtóértekezletén. Hozzátette, az 1848-as magyar forradalomról ma már minden magyarlakta erdélyi településen megemlékeznek, és nagyon fontos eredménynek tartja azt, hogy a hatóságok és a román pártok is részt vesznek az ünnepi megemlékezéseken, amelyeken szabadon használhatók a magyar szimbólumok: a himnusz és a nemzeti lobogó, ugyanakkor 1997-től kezdődően a miniszterelnök vagy az államelnök üzenetet intéz az ünneplő magyarsághoz.
A szövetségi elnök a magyar nemzeti ünnepe kapcsán egy szomorú, de tanulságokkal teli évfordulóra is felhívta a figyelmet: 1990-ben, március 19-án és 20-án véres etnikai konfliktus színhelye volt Marosvásárhely. Elmondta, ezt azon ultranacionalista erők provokálták ki, amelyek meg akarták akadályozni a kisebbségek új jogállását, a magyarok és románok békés együttélését. Az évforduló fontosságát a szövetségi elnök abban látja, hogy bár a szándék egy állandó jellegű konfrontáció, véres konfliktus kiprovokálására irányult -„ őszintén szólva, nagyon sokunknak az volt az érzése akkoriban, hogy egy polgárháború-félét próbálnak kirobbantani, ami később meg is történt a volt Jugoszláviában”-, mégis sikerült a párbeszéd, együttműködés révén békés, még ha nem is mindig konfliktusmentes viszonyt kialakítani a román többség és a magyar kisebbség között.
A feszültségszításra és a békés viszonyok elrontására irányuló szándék azonban még mindig létezik, mutatott rá a szövetségi elnök, aki ennek kapcsán az új Kovászna megyei prefektus meggondolatlan kijelentéseit bírálta. Markó Béla aggasztónak tartja, hogy a kormánymegbízott „megyefőnökként” viselkedik, kétnyelvű feliratokat szándékszik eltávolítani egyes intézmények homlokzatáról, ékes bizonyítékát adva annak, hogy nem érti az anyanyelvhasználatra vonatkozó jelenlegi romániai törvénykezést. „Remélem, hogy ez a vélekedés kivételt jelent, még ha nagyon fontos kivételről is van szó, hiszen a román kormány által nemrég kinevezett prefektustól érkezett”-mutatott rá. Úgy értékelte, hogy helytelen az, ahogy Codrin Munteanu megpróbálja értelmezni a törvényt, kijelentései pedig feszültségkeltésre alkalmasak Kovászna megyében.
– A gazdasági válság leküzdése kapcsán Románia belső erőfeszítései, reformjai kell előtérbe kerüljenek – szögezte le Markó Béla szövetségi elnök keddi sajtóértekezletén, Basescu elnök hétfői parlamenti beszédére és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) Románia által felvehető hitel lehetőségére reagálva. Kifejtette, a kérdés nem oldható meg kizárólag az IMF-hitelre alapozva, annál is inkább, mert a szervezet nagyon szigorú feltételekhez kötné a hitelnyújtást, úgy az adó és járuléknövelés, mint a bérek befagyasztása, a fogyasztás csökkentése terén.
Mint elmondta, az RMDSZ elfogadja azt, hogy szükség van a kölcsönre, mivel nagyon sok szakember, a Szövetségen belül is azt tartja, hogy ez nem kerülhető el, de mielőtt elérkeznénk ahhoz a következtetéshez, hogy Romániának kötelező módon élnie kell ezzel a lehetőséggel, meg kell határozni a prioritásokat, azaz, hogy mire költenék az összeget. Emlékeztetett arra, az Európai Uniós csatlakozást megelőzően is az EU által meghatározott irányvonalat, előírásokat követve tájékozódtunk, ami egyrészt természetes, másrészt hiányzott a belső vita, a dilemmák megtárgyalása.
Traian Basescu államelnök hétfői parlamenti beszéde kapcsán pont ezeket a gazdasági válság idején szem előtt tartandó prioritásokat hiányolta a szövetségi elnök. Mint elmondta, Basescu mélyreható reformokról beszélt az élet sok fontos területén, „amelyet nem leszünk képesek végrehajtani, ha minden területet prioritássá nyilvánítunk, és ha nem állítunk fel egy hierarchiát ezek esetében”. A kormányzat feladata ezen prioritások meghatározása, az RMDSZ szerint ezek közül a legfontosabb az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúra, illetve a decentralizáció. Markó Béla ez utóbbit abszolút prioritásnak és sürgősnek tartja: „ez az egész romániai központi közigazgatás decentralizációját jelentené, és így egy nagyon hasznos és erős eszközt teremthetnénk a gazdasági válság hatásainak kiküszöböléséhez” – mutatott rá. Hozzátette, az országnak mélyreható reformokra van szüksége, úgy az az oktatásban, az egészségügyben és számos egyéb területen, meglátása szerint ennek gyakorlatba ültetésével lényegesen csökkenthetők a költségek, helyesebb döntések születnének az illető területeken, de pozitív hatást gyakorolna a válság elleni küzdelemre is.
Március 15. a magyar összefogás ünnepe Strasbourgban
*** Strasbourg az egyesült Európa egyik fővárosa, úgy ahogy annak idején az alapítók eldöntötték, viszont ma Strasbourg minden magyar fővárosa, a Kárpát-medencében és mindenütt az Európai Unión belül és kívül – utalt a helyszín fontosságára ünnepi beszédében Winkler Gyula, EP-képviselő március 10-én, kedden, Strasbourgban az Európai Parlamentben megtartott ünnepségen. Mint minden évben, az idén is megemlékeztek az Európai Parlamentben az 1848-as forradalomról. A tavalyi márciusi 15-ei ünnepségeket a felvidéki magyar EP-képviselők szervezték, míg az idén az RMDSZ EP-képviselői, Sógor Csaba és Winkler Gyula vállalták a szervezést.
Kedden délelőtt megkoszorúzták a strasbourgi Petőfi emlékművet, ahol beszédet mondott Sógor Csaba és József Judit nagykövet, a Magyar Köztársaság Európa Tanács mellett működő Állandó Képviseletének vezetője. Kora délután az Európai Parlamentben a csíkszeredai Borsika gyermek-néptáncegyüttes tartott előadást, beszédet mondott Winkler Gyula.
„Bevallom, Strasbourg az egyik legkedvesebb városom az uniós fővárosok közül. Minden bizonnyal azért, mert a megbékélést és a szolidaritást idézi, vagyis azokat az értékeket, amelyekben én is őszintén hiszek. A másfél milliós romániai magyarság, amely az Európai Unió egyik legnagyobb és Románia legfontosabb nemzeti kisebbsége, mélyen hisz abban, hogy a megbékélés és az összefogás minden európai állampolgár számára fontos érték” – hangsúlyozta Winkler Gyula.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselője beszédében kiemelte, hogy ezen a napon, amikor az 1848-as forradalomra és szabadságharcra emlékeznek, Strasbourg a Kárpát-medencében és a világ más tájain élő magyarok fővárosává változik. “Március 15-én 12 millió magyar egységét ünnepeljük. Március 15-én nemzeti költőnkre, Petőfi Sándorra emlékezünk, akinek Strasbourgban a Place Bordeaux-n állított az itt élő magyar közösség emléket. Március 15-én az 1848-as forradalom hőseire emlékezünk, akik a szabadságért harcoltak. A szabadság, az egyenlőség, a testvériség iránti vágyunk ma is töretlen. (…) 2009. március 15-én a múltra emlékezve kell a jövőt építenünk. Ez a nap alkalmat ad arra, hogy mi, erdélyi magyarok új összefogást alakítsunk ki, amelyre nagy szükségünk van, hogy európai jövőt kovácsolhassunk közösségünknek. Legyen ez a nap egy lépés az európai jövő felé” – fogalmazott Winkler Gyula.
Este, 20 órai kezdettel a Borsika néptáncegyüttes műsorát a strasbourgi magyarok is láthatják a Bon Pasteur teremben, az RMDSZ-es EP-képviselők és a strasbourgi Magyar Kultúregyesület közös szervezésében. Az együttes az RMDSZ EP-képviselői, valamint a Communitas Alapítvány támogatásával vett részt a strasbourgi rendezvényeken.
Válasz Traian Băsescu államfőnek – Képviselői felszólalások a parlamentben
*** „Románia állampolgárai nem félreérthető üzeneteket várnak öntől, amelyeket utólag az események alakulásának függvényében kedvére értelmezhet, hanem az ország helyzetének valós bemutatását, valamint egy koherens, életképes válságellenes programot” – jelentette ki az államelnök hétfői, parlamentben tartott beszédére reagálva Lakatos Péter. A képviselő nehezményezte, hogy az államfő csupán a Tăriceanu-kormány elmarasztalásában jeleskedett, másfelől viszont egymásnak ellentmondó magyarázatokat adott azokkal az optimista becslésekkel kapcsolatban, amelyeket a kormányra mintegy rákényszerített a költségvetési törvény kidolgozásánál. Hasonló ellentmondó magyarázatok övezték a szakemberek gazdasági válságra vonatkozó figyelmeztetéseinek teljes figyelmen kívül hagyását, miközben egyetlen szó sem esett a Nemzetközi Valutaalaptól (FMI) igényelt esetleges kölcsön nagyságáról, rendeltetéséről.
A honatya kifejtette: nem lehet szolidaritásra kérni a válság súlyosságával kapcsolatban teljesen tájékozatlan lakosságot, akinek nem mutatják meg a válság leküzdésének útját. „Nem kérhet azonos szolidaritást az egyszerű nyugdíjastól és a magasrangú állami tisztségviselőtől, az építkezésben dolgozó munkástól, illetve a bankigazgatótól” – figyelmeztett Lakatos Péter. A képviselő emlékeztetett Traian Băsescu ama kijelentésére is, amely szerint, ha ő lett volna a Titanic parancsnoka, az nem süllyedt volna el. Lehetséges, háború után sok vitéz mutatkozik – vélte Lakatos, majd hozzátette: a gazdasági válság – hatalmas jéghegyként – veszélyesen közeledik a leállt motorú, Románia nevű hajóhoz, amelynek parancsnoka még mindig nem eszmélt fel a több mint 70%-os parlamenti többség létrehozásának bódulatából, és amelynek kormányosa tehetetlenül várja felettese parancsait. Elnök Úr, ébredjen föl, vegye komolyan tisztségét, ha mindenképpen játékos-államfő akart lenni, de ne játsszon gyerekeink és unokáink jövőjével! – összegezte a képviselő.
Olosz Gergely Kovászna megyei képviselő is Traian Băsescu hétfői beszéde kapcsán szólalt fel kedden. Olosz úgy vélte: e kölcsön egyetlen pozitív hozadéka az lehet, hogy a Valutaalap képviselői sokkal hatékonyabb megszorításokat tudnak majd rákényszeríteni a költségvetési kiadásokra. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az elmúlt három hónap tekintetében a kormány egyetlen említésre méltó eredményt sem tud felmutatni, de a kölcsön igénybevétele így alapvetően megváltoztatja a helyzetet: lesz majd egy felelős mindenért, a Nemzetközi Valutaalap. „Egyre gyakrabban fogjuk hallani, hogy a kormány nem emelheti a nyugdíjakat, béreket, mert nem teszi lehetővé a Valutaalappal kötött megállapodás. Ugyanígy elbocsátásokra kerül majd sor, mert eleget kell tenni a kiszabott feltételeknek” – figyelmeztetett Olosz.
Borbély László Duna-programot javasolt Prágában
*** Március 9. és 10. között Prágában tartották a Külügyi Bizottságok Elnökeinek talákozóját, a konferencián részt vettek az Európai Parlament valamint a csatlakozó országok képviselői is.
Az EU soros elnöki tisztségét betöltő Csehország miniszterelnöke és külügyminisztere ismertették a cseh elnökség prioritásait. Javier Solana, az Unió jelenlegi biztonság- és külpolitikai főképviselője a transzatlanti kapcsolatok és a kül-, illetve biztonságpolitika összefüggéseit elemezte.
Borbély László, a Képviselőház Külügyi Bizottságának elnöke hozzászólásában kifejtette, hogy a nemzeti parlamenteknek nagy szerepük van a Lisszaboni szerződés elfogadásában, amely lehetőséget biztosítana a tagországoknak a gazdasági válság elleni közös fellépés hatékonyabb megszervezésére. A politikus hangsúlyozta egy Duna-program kidolgozásának fontosságát, amely erősítené a Duna-menti országok közötti együttműködést úgy a hajózás, mint a környezetvédelem vagy a turizmus területén. A javaslatot Ausztria, Magyarország és Bulgária képviselői kedvezően fogadták és remélhetőleg bekerül a cseh elnökség konklúziói közé.
Újabb „nem” az önkormányzati pénzek visszautalására
*** Nem hagyta jóvá a Szenátus plénuma azt a módosító javaslatot, amely révén az önkormányzatok visszakapták volna a 2008 végén „államosított” pénzeket. A tervezetet a hétfő esti ülésen tűzték napirendre.
Cseke Attila szenátor elmondta: a módosító javaslatot még a Képviselőház is napirendre tűzi, de figyelembe véve a koalíció mandátumainak számát, a többség valószínűleg ott is a kormány álláspontját fogja képviselni, annak ellenére, hogy az önkormányzatok már ígéretet kaptak a pénzek visszautalására.
– 2009. február 10-én, a Községek Országos Egyesületének közgyűlésén a miniszterelnök megígérte, hogy az önkormányzatok visszakapják a pénzforrásokat, amelyeket december végén államosítottak tőlük. Ezért én arra kértem a szenátorokat, adjanak megbízást a miniszterelnöknek, hogy tartsa be ígéretét – nyilatkozta a szenátor.
A december 31-én közzétett 2008/223-as sürgősségi kormányrendelet révén a pár napja regnáló kormány elrendelte, hogy a helyi és megyei önkormányzatok utalják vissza a legutóbbi évben kiutalt és év végéig el nem költött kormánytámogatásokat. A rendelet mintegy 200 önkormányzatot érint, köztük mintegy 80 RMDSZ-vezette önkormányzat projektjeinek megvalósítása is leállt a pénzforrások hiánya miatt: elakadtak útjavítások, víz- és csatornahálózat építési munkálatai, iskolák, óvodák, művelődési házak felújítása, de elszállt néhány uniós pályázat önrésze is. Emiatt több önkormányzat is beadványban kérte januárban a kormánytól a rendelet módosítását.
A gazdasági válság és az ártalmas munkakörülmények – Derzsi Ákos napirend előtti felszólalása
*** A képviselő az ártalmas munkakörülményekért járó jövedelempótlékok megvonását célzó sürgősségi kormányrendelet-tervezettel kapcsolatos kifogásait fogalmazta meg. Mint kifejtette, egy olyan pótlékról van szó, amelyet abban az esetben fizetnek ki, ha a munkáltató nem tudja biztosítani azokat az egészségügyi szempontból biztonságos körülményeket, amelyek kizárják az elektromágneses hullámok keltette veszélyeket. E veszélyeket vagy meg kell szüntetni, vagy más munkakörülményeket kell biztosítani, hatékonyabb felszereléseket kell beszerezni, amelyek mind az elektromágneses hullámok kiszűrésére, illetve a sugárzásnak való kitettség idejének és intenzitásának csökkentésére kell irányulnia – figyelmeztetett a képviselő. Derzsi elmondta: „Mindannyian tudjuk, hogy semmilyen erre irányul intézkedést nem hoztak, nem cserélték ki a felszereléseket, tehát nem biztosítottak egészségesebb munkakörülményeket.” Következtetésként a volt munkaügyi államtitkár a döntéshozók figyelmébe ajánlotta, hogy az alkalmazottak egészsége és biztonsága nem képezheti alku tárgyát, függetlenül attól, hogy ki a munkáltató és milyen pénzügyi helyzete.
Célegyenesben az igazgatók leváltása
*** Bár nagyon sok procedurális hibával került napirendre, a Szenátus plénuma hétfő este elfogadta azt a törvénymódosítási javaslatot, amelynek nyomán egyes intézményvezetők könnyebben leválthatók, a politikai akarat függvényében. A módosítás értelmében a dekoncentrált intézmények vezetői ezentúl nem köztisztviselők lesznek, hanem politikai alapon nevezik ki és ugyanígy le is válthatják őket, miközben ugyanazon intézmények igazgató-helyettesei továbbra is köztisztviselők maradnak.
A törvény vitáján Cseke Attila frakciótitkár az eljárási hiányosságokra, a szabályzat többszörös megszegésére is felhívta a felsőház tagjainak figyelmét. Elmondta, a törvény szörnyszülött közigazgatási rendszert eredményez, hiszen a köztisztviselők és a politikusok egymásnak adnak majd utasításokat.
– A nem politikai tisztséget betöltő prefektus által koordinált intézmények vezetői politikusok lesznek, helyetteseik nem politikusok, mint ahogyan azok az igazgatók sem, akik a minisztériumokból majd irányítják az intézményeket. Ez pedig csak zűrzavarhoz vezethet – mondta a szenátor, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy épp azoknak az intézményeknek az élén lesznek politikusok, amelyeket a decentralizáció szellemében át kellett volna sorolni a helyi vagy megyei tanács igazgatása alá.
A jogszabály-módosítást várhatóan hasonló gyorsasággal tűzik a Képviselőház napirendjére is. Amennyiben elfogadják, és nem kétséges, hogy így lesz, mert ez a kormány érdeke, akkor a következő pillanatban máris lecserélhetik a magyar vezetőket is a dekoncentrált intézmények éléről. Tehát leváltják a magyar főtanfelügyelőinket, a munkaügyi vagy pénzügyi igazgatóinkat, annak ellenére, hogy ők ezekbe a tisztségekbe versenyvizsgával kerültek annak a törvénynek az alapján, amely az utóbbi tíz évben szabályozta a köztisztviselők jogállását. De a kormánykoalíció most új törvényt óhajtott alkotni – magyarázta Cseke Attila.