RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. január 20., keddelhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4043. szám
Tartalom:
*** Szerkesztőségek figyelmébe!
*** A kisebbségek kollektív jogaira vonatkozó kitételeket is be kell foglalni az alkotmányba
Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtóértekezlete
*** Többnyelvűség : európai tőke és közös kötelesség
Sógor Csaba ma mutatja be véleménytervezetét az Európai Parlamentben
*** Markó Attila kéri a Maros megyei beiskolázási számok ügyének rendezését
*** Együttműködő önkormányzatok –
Gyerkó László részt vett a Bogát Önkormányzati Fejlesztési Társulás ülésén
Szerkesztőségek figyelmébe!
*** Felhívjuk a figyelmüket, hogy Markó Béla szövetségi elnök január 22-én, csütörtökön 11 órától sajtótájékoztatót tart Budapesten, a Pallas Páholyban (Alkotmány u. 15. sz.).
A kisebbségek kollektív jogaira vonatkozó kitételeket is be kell foglalni az alkotmányba
Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtóértekezlete
*** Az elmúlt hét végén a Szövetségi Állandó Tanács körvonalazta az RMDSZ idei prioritásait, amelyek közül a legfontosabb az Európai Parlamenti választásokra való felkészülés – fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök kedden, bukaresti sajtóértekezletén. Véleménye szerint ugyan korai még erről a politikai eseményről beszélni, de meggyőződése, hogy hamarosan a pártok erre fognak majd összpontosítani, hiszen mindenkinek érdeke, hogy megméretkezzen a többi szervezettel, illetve megerősítse brüsszeli képviseletét. A szövetségi elnök azt is elmondta, hogy az április végére tervezett RMDSZ-kongresszus napirendjén is elsősorban az EP-választással kapcsolatos teendők szerepelnek majd.
Ami a romániai társadalom prioritásait illeti, az RMDSZ szerint elsősorban a decentralizációra kellene összpontosítani, amely jelentős eszköz lehet a válságellenes intézkedések megvalósításában: egy erős önkormányzat hatékonyan hozzájárulhat a gazdaságiválság hatásainak csökkentéséhez –mutatott rá. Hozzátette, emellett nagyon fontos lenne kidolgozni egy válságellenes programot, hiszen ez elsősorban a szegényebb rétegekre, a nyugdíjasokra, fiatalokra lesz majd kihatással. Szintén prioritás az RMDSZ-es tisztségviselők által vezetett helyi önkormányzatok támogatása, az általuk beindított fejlesztési programok folytatásának biztosítása.
A szövetségi elnök nem tekinti prioritásnak az alkotmány módosítását, annak ellenére, hogy az RMDSZ is azt az álláspontot képviseli, hogy szükség lenne rá. „Olyan körülmények között, hogy Romániának a gazdasági válság kihatásainak csökkentésére, felszámolására kellene fektetnie a hangsúlyt, és ennek érdekében társadalmi összefogásra lenne szükség, nem indokolt az, hogy rövidtávon az alkotmány módosítása legyen prioritás”. Ami a félelnöki rendszer megerősítését illeti, Markó Béla rámutatott, hogy jelenleg is egy hasonló működik, és ha már módosításról van szó, akkor inkább a parlament hatásköreinek a megerősítésére kellene törekedni. Az egykamarás parlamenti rendszer bevezetése bizonyos szempontból indokolt, hiszen jelenleg hasonló hatáskörökkel és hasonló módon választják meg a két ház tagjait, ám továbbra is a kétkamarás parlamenti rendszert támogatja a szövetségi elnök, módosítva a honatyák megválasztásának módját, illetve a szenátorok és képviselők hatásköreit.
Közölte: az Államelnöki Hivatal által közzétett, az alkotmánymódosításról szóló jelentés ugyanakkor tartalmaz pozitív elemeket is, utalva a decentralizációra, illetve az ország közigazgatási szempontból való felosztására. Ez utóbbi esetében azonban az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy 9-12 közigazgatási egység jöjjön létre, hiszen ezáltal háttérbe szorulnak a régiók etnikai összetételére vonatkozó szempontok. Markó Béla szerint ahhoz, hogy ez a feltétel teljesüljön, legalább 15-16 közigazgatási egység létrehozására van szükség.
Levonva a következtetést, a szövetségi elnök kijelentette, hogy amennyiben gyökeres alkotmánymódosításról van szó, akkor semmiképpen nem szabad kihagyni az etnikumközi viszonyok rendezésére vonatkozó kitételeket. Újra kell gondolni a nemzetállam fogalmának a meghatározását, a kisebbségi nyelvek, a magyar nyelv státusát regionális szinten. Véleménye szerint bizonyos területeken, régiókban a magyar nyelvnek hivatalos státust kell nyernie. Jelezte, hogy a jelenlegi alkotmányban is szerepelnek ugyan nagyon fontos cikkelyek a nyelvhasználatra vonatkozóan, de egyelőre csak egyéni jogokról lehet beszélni. Úgy véli, hogy ezek mellett a kollektív jogokra vonatkozó előírásokat is be kell foglalni az alkotmányba, például a közigazgatási autonómiára és a kulturális autonómiára vonatkozó kitételeket.
Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint az RMDSZ indít-e polgármesterjelöltet Kolozsváron vagy más párttal köt egyezséget, Markó Béla elmondta, nem hiszi, hogy ez utóbbi mellett döntene a Szövetség, hozzátéve ugyanakkor, hogy ebben a kérdésben elsősorban a Kolozs megyei szervezetnek kell határozatot hoznia. Véleménye szerint az is elképzelhető, hogy nem indít jelöltet az RMDSZ, a választókra bízva a döntés lehetőségét, ami premiert jelentene, mint ahogyan az sem kizárt, hogy a Szövetség saját jelölttel méretkezik meg a kolozsvári polgármester-választáson. Ugyanakkor azt is hozzátette, mivel csütörtök a határidő, ezért a következő napokban végleges választ adnak majd ebben a kérdésben.
Markó Béla szövetségi elnök történelmi pillanatnak nevezte Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok első színes bőrű elnökének beiktatását. Reményét fejezte ki, hogy, azáltal, hogy demokrata párti elnöke van az Egyesült Államoknak, nagyobb hangsúlyt kapnak majd az emberi és kisebbségi jogok szélesítésére, biztosítására vonatkozó kérdések.
Többnyelvűség : európai tőke és közös kötelesség
Sógor Csaba ma mutatja be véleménytervezetét az Európai Parlamentben
*** Az Európai Parlament (EP) Foglalkoztatási és Szociális Bizottságában (EMPL) Sógor Csaba ma ismerteti többnyelvűségi véleménytervezetét. Az RMDSZ-es EP-képviselő által készített dokumentum felkéri az EP Kulturális és Oktatási Bizottságát, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:
1. újból hangsúlyozza, hogy hosszú ideje elkötelezte magát a nyelvtanulás, a soknyelvűség és az európai nyelvi sokféleség – többek között a regionális és kisebbségi nyelvek – előmozdítása mellett, mivel ezek olyan kulturális értékek, amelyeket óvni és ápolni kell;
2. üdvözli, hogy a Bizottság 2008. szeptember 18-i, Többnyelvűség: európai tőke és közös elkötelezettség című közleményében az Európa Tanács égisze alatt 1992-ben jóváhagyott, a Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája című dokumentumra hivatkozik, továbbá felhívja azokat a tagállamokat, amelyek ezt még nem írták alá vagy nem ratifikálták, hogy ezt tegyék meg;
3. úgy véli, hogy a nyelvi sokféleség nem csupán a kulturális örökség központi fontosságú eleme, hanem az európai polgárok mindennapjainak egyik legalapvetőbb jellemzője is;
4. hangsúlyozza, hogy a nyelvtudás lehetővé teszi a polgárok számára, hogy a más tagállamban való letelepedés és munkavégzés szabadságából előnyt kovácsoljanak, megkönnyítvén a munkaerő mobilitását;
5. úgy véli, hogy elegendő támogatást kell biztosítani annak elősegítésére, hogy a polgárok társadalmi integrációjuk, foglalkoztatásuk és jólétük előmozdítása érdekében fejlesszék nyelvtudásukat;
6. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák azokat az intézkedéseket, amelyek megkönnyítik a nyelvtanulást a hátrányos helyzetű személyek, a nemzeti kisebbségek tagjai és a migráns személyek számára, utóbbiak számára lehetővé téve a befogadó ország és/vagy régió nyelvének (nyelveinek) elsajátítását;
7. felhívja a tagállamokat, hogy a Bizottság támogatásával segítsék elő a nyelvi sokféleség hatékonyabb kezelését a vállalkozásokban, különösen a kis- és középvállalkozásokban;
8. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a koordináció nyílt módszerének alkalmazásával fokozzák az európai együttműködést növelő erőfeszítéseiket a soknyelvűség területére vonatkozó tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjének elősegítésére.
Markó Attila kéri a Maros megyei beiskolázási számok ügyének rendezését
*** Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala is észlelte a Maros megyei beiskolázási számok kapcsán kialakult helyzetet: a Maros megyei tanfelügyelőség csökkentené a magyar helyek számát a IX. osztályok számára a 2009-2010-es tanévben, a 8. osztályt 2009-ben befejező több mint 2000 magyar diák számára mindössze 1400 helyet biztosít a továbbtanuláshoz.
Markó Attila államtitkár, a hivatal vezetője levélben jelezte Ecaterina Andronescu miniszternek a problémát, és felhívta a figyelmet arra, hogy mintegy hatszáz gimnazistától vonnák meg az esélyt a magyar nyelven való továbbtanulástól. Levelében felkérte a minisztert, hogy „vizsgálja meg a kialakult helyzetet és járjon közben annak érdekében, hogy valamennyi nyolcadik osztályos diák számára megteremtsék az anyanyelven való továbbtanulás lehetőségét”, nemcsak Maros, de más megyékben is, ahol hasonló helyzet kialakulhat.
Együttműködő önkormányzatok –
Gyerkó László részt vett a Bogát Önkormányzati Fejlesztési Társulás ülésén
*** Közösen fellépve eredményesebben tevékenykedhetnek az önkormányzatok – nyomatékosította a Bogát Önkormányzati Fejlesztési Társulásba tömörült önkormányzatok vezetőinek hétfői találkozóján Gyerkó László szenátor. A politikus példaértékűnek minősítette a felcsíki községek kezdeményezését.
Hétfőn, Madéfalván találkoztak a Bogát Önkormányzati Fejlesztési Társulásba tömörült önkormányzatok – Madéfalva, Csíkrákos, Csíkcsicsó és Csíkszentmihály – választott tisztségviselői, hogy a társulás vezetői tájékoztassák őket közös programjaik lefolyásáról.
– Az országot is sújtó gazdasági válság közepette, meg olyan körülmények között, hogy az RMDSZ ellenzéki szerepbe szorult, azoknak az önkormányzatoknak sokkal nagyobb esélyük van terveik megvalósításához, amelyek képesek összefogni, közösen fellépni – hangsúlyozta Gyerkó László szenátor.