RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. február 10., kedd
elhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4057. szám
Tartalom:
*** A magyar tisztségviselők arányos jelenléte az együttélés javát szolgálja
Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtótájékoztatója
*** Február 14-én ülésezik az SZKT
*** Korodi Attila kérdezett Nicától
*** 1990 márciusának Marosvásárhelyét idéző tiltakozó felvonulás Sepsiszentgyörgyön – Márton Árpád keddi politikai nyilatkozata
*** A görög-katolikus egyház újabb megszüntetési kísérlete? – Kerekes Károly keddi politikai nyilatkozata
A magyar tisztségviselők arányos jelenléte az együttélés javát szolgálja
Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtótájékoztatója
*** A magyar tisztségviselők arányos jelenléte a magyar többségű megyék decentralizált intézményeiben úgy a román és a magyar közösség, illetve az együttélés javára szolgál – fejtette ki keddi sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hozzátette, ez nem egyedüli, bár fontos feltétele a jó együttélésnek. A magyarság jelenlétét az említett intézményekben nem politikai, hanem etnikai szempontok alapján kellene kezelni, hiszen ez a szempont ebben a régióban fontosabb, mint a politikai hovatartozás. Ezelőtt 10-12 évvel a 75%-os magyarságú Kovászna megyében 15%-ra rúgott a magyar nemzetiségű vezető tisztségviselők aránya, ez a szám most 50% körülire emelkedett, míg Hargita megye esetében (85% magyarság) ez az arány 20%, illetve 60%. Bár ez még mindig nem éri el a lakossságarányt, mégis jelentős fejlődést jelent – mutatott rá.
Mint elmondta, a hétvégén, Sepsiszentgyörgyön lezajlott tiltakozó megmozdulás, amelyen nagyon sokan, 5-6 ezren voltak jelen, szolidaritást és akaratot tükrözött a magyar intézményvezetők politikai megfontolásokból való eltávolítása ellen. Kifejtette, a kormány ahelyett, hogy előrelépne, hátrafele halad, és újra politikaivá teszi ezeket a tisztségeket: az intézményvezetők és a magasrangú köztiszviselők függetlenek kellene legyenek- szögezte le a szövetségi elnök.
– Bár megszorításokat tartalmaz, mégsem nevezhető reformköltségvetésnek a kormánypártok által kidolgozott tervezet – jelentette ki Markó Béla. A szövetségi elnök bírálta a kormánykoalíciót, amely véleménye szerint már két hónapot elvesztegetett, és nagyon lassan, erőlködve halad, és a végeérhetetlen belső viták akadályozzák a munkát. Mindez épp abban az időszakban történik, amikor nemcsak, hogy nincs szükség belső konfliktusokra, de elvárható lenne az ellenzék megkérdezése is, hiszen a gazdasági válság mindenkit érint. Ha megvizsgáljuk a számokat, mutatott rá, rájöhetünk, hogy a megtakarítások egyes területeken nem reálisak, a büdzsé-tervezet nem segíti elő sem a munkahelyteremtést, és a legnagyobb jóindulattal sem fedeztünk fel olyan a reformintézkedéseket, amelyek hozzájárulnának a gazdasági válság hatásainak csökkentéséhez. A RMDSZ módosító javaslatait a kedd délutáni közös frakcióülésen is megtárgyalják.
A költségvetéstervezet kapcsán Lakatos Péter képviselő, a pénzügyi és költségvetési bizottság tagja elmondta, nem egy 70%-os többség stratégiájáról, hanem egy baloldali és egy, saját maga által jobboldalinak nyilvánított, egyenként 35%-os párt legnagyobb közös osztójáról van szó. A képviselő azt rójja fel a büdzsé-tervezet megalkotóinak, hogy hiányzik belőle egy, a gazdasági növekedést elősegítő stratégia, akárcsak egy koherens, a pénzügyi politikával összhangban lévő költségvetési elképzelés. Konkrét példaként említette azt, hogy az újrabefektetett profit meg nem adóztatása a második félévtől csak 2010-ben fejheti ki hatását, azt is csak abban az esetben, ha a gazdasági szereplőknek lesz egyáltalán profitja az idei évben, továbbá, hogy nem léteznek a mikrovállalkozásokat támogató intézkedések, viszont az ezek megadóztatásából származó költségvetési jövedelmet 84, 86%-al növelnék. Úgy vélte, a decentralizáció helyett, pénzügyi-költségvetési központosítással állunk szemben, illetve bírálta az „erőltetett menetet”, azt a rövid határidőt, amelyet a kormány költségvetés megvitatására és elfogadására szabott meg.
Mozgalmas hétvégét jelentett be a keddi sajtóértekezleten a szövetségi elnök: 12-én, csütörtökön, Kolozsváron az általa vezetett küldöttség Tőkés Lászlóval, az EMNT elnökével és munkatársaival találkozik, hogy az Európai Parlamenti választásokon való részvétel módozatairól tárgyaljanak. Pénteken, február 13-án, Marosvásárhelyen, előbb a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, majd délután a Szövetségi Állandó Tanács ülésezik: ezek napirendjén az Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatos teendők megbeszélése, illetve egyéb időszerű kérdések szerepelnek. Hasonlóképpen, szombaton, február 14-én, szintén Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanács elemzi a jelenlegi politikai helyzetet, és meghozza az első döntéseket az RMDSZ-kongresszus, illetve a választási kampány előkészítésében. Mindezek mellett, a napokban az RMDSZ a kampánystábot is kijelöli.
Február 14-én ülésezik az SZKT
*** Markó Béla szövetségi elnök 2009. február 14-én, szombaton délelőtt 10 órára a marosvásárhelyi Kultúrpalotába összehívta a Szövetségi Képviselők Tanácsának soros ülését. Napirendi javaslat: a szövetségi elnök politikai tájékoztatója, az Ügyvezető Elnökség féléves beszámolója, valamint az RMDSZ Kongresszussal kapcsolatos döntések meghozatala.
Az Egyeztető Kerekasztal ugyanaznap reggel 9-től, szintén a Kultúrpalotában ülésezik.
Korodi Attila kérdezett Nicától
*** Kérdéseket intézett Korodi Attila parlamenti képviselő Dan Nica belügyminiszter-jelölthöz február 10-i parlamenti meghallgatásán.
A képviselő azt kérdezte, hogyan vélekedik a jövendőbeli miniszter a február 8-án,Sepsiszentgyörgyön megtartott tüntetésről és a február 11-én Hargita megyében megszervezett lármafagyújtásról, azaz a magyar intézményvezetők leváltásáról: A jövendőbeli belügyminiszter véleménye szerint nem úgy lenne rendben, hogy a Hargita- és Kovászna megyei rendőrségi vezetők beszéljék a magyar nyelvet? Milyen módon fogja megvalósítani a decentralizációt, és mikor fog egy erre vonatkozó tervet bemutatni a parlamentnek? Korodi hangsúlyozta, meglátása szerint az intézményvezetők leváltása körül előforduló négyéventi törvénytelenséget csak a tényleges decentralizációval lehet elkerülni.
Dan Nica kifejtette, hogy számára nem az számít, hogy a decentralizált intézmények vezetői vagy esetleg a prefektusok és alprefektusok milyen nemzetiségűek. A lényeg az, hogy az illető intézményvezetők hajtsák végre a kormányprogramot. A rendőrségi vezetőkkel kapcsolatosan feltett kérdésre Nica azt válaszolta, ő úgy gondolja, a rendőrségnek megvannak a maga specifikus feladatai, és nem lehet ilyen jellegű elvárásokat megfogalmazni feléjük. A decentralizációs kérdésre válaszolva pedig arra tért ki, hogy ez egy komplex folyamat, amelynek megvalósításához számos egyeztetésre van szükség. Ennek ellenére reméli, mielőbb elkészül egy ütemterv, amelyet be tud mutatni a parlamentben.
Korodi a belügyminiszter-jelölt válaszaiból azt a következtetést vonta le, hogy kormányzati szinten nem akarnak szembesülni azzal, hogy Hargita és Kovászna megyében erős magyar közösség él. Ugyanakkor a kormány nem akar kidolgozni egy gyors ütemtervet a decentralizációra, mivel az az érdeke, hogy minél hosszabb távon gazdálkodhasson a megyei igazgatói tisztségekkel- szögezte le a képviselő.
1990 márciusának Marosvásárhelyét idéző tiltakozó felvonulás Sepsiszentgyörgyön – Márton Árpád keddi politikai nyilatkozata
*** Szinte hihetetlen, hogy az 1990. évi vásárhelyi eseményekkel szolidarizáló sepsiszentgyörgyi tiltakozó felvonulás után 19 évvel hasonló megmozdulásra került sor ugyanott – figyelmeztetett a képviselő. A történelmi egyházak, az RMDSZ, a civil társadalom képviselői és pár ezer állampolgár egyhangúan fogadta el a kormány ama határozata ellen tiltakozó beadványt, amely Kovászna megye prefektusi és két alprefektusi tisztségébe román nemzetiségű, kormánypárti személyt nevezett ki. Egy 75%-ban magyarok által lakta megye esetében ez 20 év alatt soha nem tapasztalt helyzetet teremt – mondta Márton Árpád. Ehhez hozzáadódnak Traian Băsescu Székelyföld autonómiájára vonatkozó kijelentései, illetve a kormánypártok vezetőinek nyilatkozatai, akik szétosztották maguk között a dekoncentrált intézmények vezetői tisztségeit, veszélybe sodorva ezáltal a magyar kisebbség eddig kivívott jogait. A megfogalmazott követelések közül kiemelhetőek az alábbiak:
A tiltakozó közgyűlésen ugyanakkor kihangsúlyozták: ez nem a román lakosság ellen irányul, hanem a magyar kisebbség jogai mellett foglal állást – mondta képviselő, és hozzátette, egy jelentős közösség törekvéseit igenis figyelembe kell venni, különben veszélybe sodorjuk mindazt, amit eddig együtt elértünk.
A görög-katolikus egyház újabb megszüntetési kísérlete? – Kerekes Károly keddi politikai nyilatkozata
*** A felszólalás témáját az a görög-katolikus közösség által szervezett tiltakozás adja, amely az ortodox és görög-katolikus egyház tulajdonát képező ingatlanok jogi helyzetére vonatkozó törvénykezdeményezéssel kapcsolatos. A Demokrata-Liberális Párt három képviselője által benyújtott, jelenleg parlamenti eljárásban lévő tervezet arról rendelkezik, hogy azokon településeken, ahol az ortodox és görög-katolikus felekezet együtt él, az imaházak, parókiák, temetők, valamint az ezekhez tartozó területek a többségi felekezet tulajdonába kerülnek. Az illetékes hatóságokkal eszközölt számos sikertelen tárgyalási kísérlet után a görög-katolikus egyház vezetője február 11.-ére tiltakozó imára hívta össze a híveket. A szóban forgó egyház félelme teljesen jogos – mutatott rá a képviselő – hiszen a kezdeményezők az államelnöki és egyben kormányon lévő párt képviselői, így konkrét és számszerűsíthető esélye van a törvénytervezet parlamenti elfogadásának. A Maros megyei honatya figyelmeztetett e kezdeményezés veszélyes hatásaira. Egyfelől az egyenes következmény a görög-katolikus egyház és felekezet megszüntetése lehet, másfelől precedenst teremthet a többi elismert felekezet számára, nem utolsó sorban pedig újra megkérdőjelezi a jogállam működését Romániában. Kérdés tárgyát képezheti az is, hogy valójaban nem-e az a cél, hogy az ortodox egyháznak államvallási és államegyházi rangot kölcsönözzenek? Nem csupán erről a kezdeményezésről van szó, hanem a központi és helyi közigazgatási hatóságok nyílt támogatásáról az ortodox terjeszkedés irányába. Eme terjeszkedés konkrét esetét választókörzetemben, a Maros megyei Nyárádtőn is tapasztaltam, ahol az ortodox egyház a helyi hatóságok segítségével elkezdte lebontani a görög-katolikus egyház épületét, és mintegy álcaként már köréje építi az új ortodox egyház falait – adott hangot felháborodásának a képviselő. Hasonlóképpen Nyárádszeredában is jogtalanul szerezte meg görög-katolikus egyház tulajdonát képező területet az ortodox egyház, annak ellenére, hogy a forradalom utáni hatalom eltörölte azokat az 1948. évi dekrétumokat, amelyek a görög-katolikus egyház megsemmisítését célozták és arról rendelkeztek, hogy vagyona kerüljön az ortodox egyház tulajdonába. A szóbanforgó terület a város egyetlen parkjának részét képezi, a városvezetés szeretné jelenlegi formájában megőrizni azt, ezért másik területet ajánlott fel a templomépítésre. Az ortodoxok nem óhajtanak lemondani eredeti elképzelésükről és ebben teljes támogatást kapnak a megye demokrata-liberális prefektusától. Ebben a kontextusban nyilvánvaló, hogy az elnöki párt elkötelezte magát az ortodox egyház erdélyi terjeszkedése mellett, egyben felvállalva a felekezetek közötti feszültségkeltést is. Mi több, Nyárádszeredában nagy esély van az interetnikus konfliktusok kialakulására is. Tekintettel a jogállamiság, valamint a személyi szabadságjogok súlyos megszegésére, a Demokrata-Liberális Párt hasonló intézkedéseit az Európai Parlament figyelmébe ajánlom – zárta beszédét a képviselő.