RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. április 7., keddelhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4098. szám
Tartalom:
*** Szerkesztőségek figyelmébe!
*** A tejkvóta és a termelők kálváriája – Dr. Kelemen Atilla politikai nyilatkozata
*** A kormány oktatási stratégiájának alternatíva-hiánya – Pető Csilla-Mária napirend előtti felszólalása
*** A középiskolai tanulmányok folytonossága a káosz és következetlenség áldozata – Farkas Anna-Lili politikai nyilatkozata
*** A cselekvés utáni tanácsadás nem más, mint eső után köpönyeg – Derzsi Ákosfelszólalása
*** A hét témája: DN 19E
Cseke Attila szenátor újabb kérdése a szállításügyi miniszterhez
Szerkesztőségek figyelmébe!
*** Markó Béla szövetségi elnök és Lakatos András oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnök sajtótájékoztatót tart szerdán, április 8-án, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének székházában (Kolozsvár, Republicii/Majális utca szám).
A 12 órakor kezdődő sajtótájékoztatón bemutatják a Magyar Közoktatás című folyóiratot, ugyanakkor szó lesz a közoktatás aktuális kérdéseiről is.
A tejkvóta és a termelők kálváriája – Dr. Kelemen Atilla politikai nyilatkozata
*** Románia európai uniós csatlakozásával a tejtermelést is az Unió utasításai alapján szabályozták, a tejkvóták kezelése jelenleg az APIA irodák keretén belül működő ügyosztály hatáskörébe tartozik – tájékoztatott beszédében Dr. Kelemen Atilla, a képvselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke, majd hozzátette: a termelők bátorítását célzó jogi keret valójában csak elméleti, a gyakorlat ennek ellenkezőjét mutatja. A 2005. évi 48. számú kormányrendelet szabályozza a „országos referencia mennyiséget”, az „egyéni referencia mennyiséget”, a „rendelkezésre álló referencia mennyiséget”, stb, de ellentmondásos megfogalmazása miatt a termelők nem igazán ismerik jogaikat – figyelmeztetett a képviselő. A 2006-ban megjelent kormányhatározat értelmében literenként 27 eurocent büntetést szabtak meg az egyéni tejkvóta meghaladásáért. A román mezőgazdaság jelenlegi helyzetének viszonylatában ez az egyáltalán nem elhanyagolható összeg arra ösztönzi a tejtermelőket, hogy ne lépjék túl az egyéni kvótát.
A kormány politikája (lásd Farmer program) viszont éppen a tejkvóta növelését célozza, következésképpen a termelők kiegészítő kvótákat vesznek igénybe annak érdekében, hogy törvényes úton tudják értékesíteni egyre növekvő tejhozamukat – magyarázta a honatya. Ebben az összefüggésben a 2009. évi 83. számú miniszteri rendelet óriási meglepetést és értetlenséget eredményezett: a jogszabály ugyanis egyértelműen kijelenti, hogy tejkvótájuk növeléséhez csak azok a termelők fordulhatnak, akik egyéni kvótájukat az előző évben 10 000 literrel meghaladták. A törvényes szabályozást betartó termelők íly módon elestek a tejkvóta-növelés lehetőségétől, miközben a rendelet azoknak kedvez, akik megszegték a korábbi rendelkezést. „Úgy vélem, vagy a jogharmonizációt választjuk az állattenyésztés ösztönzése érdekében, vagy lemondunk a termelésről egy, a mezőgzdaság terén nagy hagyományokkal rendelkező országban” – zárta beszédét Dr. Kelemen.
A kormány oktatási stratégiájának alternatíva-hiánya – Pető Csilla-Mária napirend előtti felszólalása
*** A hagyományos oktatási folyamat mellett létezik a gyerekközpontú, alternatív oktatási forma is, amely a cselekvésalapú, egyéni tanulásra helyezi a hangúlyt – mondta a képviselő. Pető Csilla nehezményezte, hogy az Európában nagy sikerrel alkalmazott oktatási alternatívák (pl. Waldorf, Step by Step, Freinet, Monstessori stb) az oktatási rendszer folytonosságát tekintve nem kellőképpen kiaknázottak Romániában. Az oktatási szakértők véleményével összhangban elmondta: ezek a nevelési alternatívák kiegészítő jelleggel bírnak a hagyományos oktatásra, és azoknak a jó megoldásoknak az ötvözetét képezik, amelyeket a gyakorlat már kipróbált és megerősített.
„Úgy vélem, a tudásfelhalmozáson alapuló, hierarchiákra épülő rendszert fel kell váltania egy másiknak, amely olyan embereket nevel, akik képesek az egész életen át tartó tanulásra” – hangsúlyozta a képviselő, majd figyelmeztetett: eme – kiegészítő és alternatív jelleggel bíró – oktatási formák, valamennyi előnyük ellenére, nem kaptak helyet a jelenlegi kormány oktatási stratégiájában. Az elemi oktatásban működő alternatív elveknek gimnáziumi szintű továbbfejlesztését az utóbbi években nem támogatták. A képviselő úgy ítélte meg: e hiányosság kezelése prioritást kell képezzen egy olyan miniszter számára, aki legalábbis deklaratív szinten a diákok érdekeit szolgáló változások mellett foglal állást.
A középiskolai tanulmányok folytonossága a káosz és következetlenség áldozata – Farkas Anna-Lili politikai nyilatkozata
*** A képviselő a középiskolai oktatás két súlyos működési zavarára mutatott rá beszédében, mindkettő a tanügyminisztérium kaotikus és következetlen intézkedéseinek sorába illeszkedik, amelyek egy sebezhető és teljesítményhiányos rendszert körvonalaznak. Az egyik rendellenesség a szakiskolai képzés bizonyos területeit érinti, a minisztérium által januárban kiadott alkalmazási norma következményeként a IX., X. és XI. osztályos szakiskolai képzésben részt vevő diákokat megfosztották attól a joguktól, hogy elkezdett képesítésükben tovább tudjanak tanulni.
A másik hiányosság, amire a Brassó megyei képviselő figyelmeztetni kívánt, az Országos Oktatási Minőségfelmérő és Akkreditáló Intézet tanácsának (ARACIP) határozataira utal, amelyek alapját képezik a megyében működő 13 tanintézmény 35 új képesítése engedélyezésének. Mostanáig nem született meg a miniszteri rendelet, amely jóváhagyja az említett határozatokat – figyelmeztetett a képviselő, aminek egyenes következménye, hogy az itt tanuló diákok számára lehetetlenné vált a szakmai továbbtanulás. Nem elhanyagolható az sem, hogy ezen intézmények, illetve a helyi önkormányzat jelentős pénzösszegeket fordítottak a jóváhagyáshoz szükséges feltételek teljesítésére. „Annak ellenére, hogy a tanügyminisztérium és a miniszter az utóbbi három hónapban hozzászoktattak az abszurd és ellentmondásos intézkedésekhez, reményemet fejezem ki az iránt, hogy figyelmeztetésem nem marad válasz nélkül és hozzájárul e felelőtlen gesztusok megszüntetéséhez” – mondta Farkas Anna.
A cselekvés utáni tanácsadás nem más, mint eső után köpönyeg – Derzsi Ákos felszólalása
*** A gazdasági válság kontextusában a Munkaügyi Minisztérium látszólag prioritásként kívánja kezelni a munkaadók ösztönzését a frissen végzettek (közép-és felsőfokú egyaránt) alkalmazására – mondta a képviselő. A 2002. évi 76. számú törvény alkalmazási procedúrája előírja, hogy a frissen végzettek alkalmazása esetén 12 hónapig sem a munkaadónak, sem a munkavállalónak nem kell munkanélküliségi járulékot fizetnie, ugyanakkor minden alkalmazott után a szociális mutató referenciaértékének 1, 1,2 illetve 1,5-szörösét kapja – magyarázta Derzsi Ákos. A 12 hónap után 2 évig fenntartott munkaviszony esetében a munkáltató pénzügyi támogatásban részesül, amelynek értéke megegyezik a szociális hozzájárulások kifizetett összegével. A munkáltató csupán a hozzájárulás visszaigénylésére letett kérésétől számított 135 nap múlva juthat a szóban forgó összeghez, miután két évig fenntartotta a munkaviszonyt – nehezményezte a képviselő, hozzátéve, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben elvárható lenne, hogy a munkaadóknak ne kelljen ennyit várniuk. Következésképpen eme intézkedés hatékonyságát az „eső után köpönyeg” erdélyi mondással jellemezhetnénk, ami politikai szóhasználatban fáziseltolódást jelent” – összegezte Derzsi.
A hét témája: DN 19E
Cseke Attila szenátor újabb kérdése a szállításügyi miniszterhez
*** „A Bihar megyei országutak állapota minősíthetetlen, és gyakorlatilag minden DN jelzésű út járhatatlan” – szögezi le Cseke Attila szenátor újabb kérdésében, amelyet kedden nyújtott be a Szenátusban. Az RMDSZ bihari szenátora folytatja a megígért kérdés-sorozatot, amelyben a Szállításügy és Infrastruktúra Minisztériumának a Bihar megyében lévő „országutak” korszerűsítésére vonatkozó terveit tudakolja.
A 38,910 km hosszú DN 19E országút a DN 19 és a DN 19 B jelzésű út közötti kapcsolatot biztosítja, Bihar – Szalárd – Sárszeg – Bisztraterebes útvonalon. „Igen élénk forgalmat bonyolít, de az észak-erdélyi autópálya építése és a hatóságok érdektelensége miatt elképzelhetetlen állapotba jutott – magyarázza a szenátor. – A 19E országút megtépázza a gépkocsivezetők és az arra járók idegeit, hiszen ezen az úton bármikor várható, hogy eltörik az autó valamelyik fontos alkatrésze. A járművek itt általában felni- vagy kerékcserével végzik, és, sajnos, voltak olyan esetek is, amikor a katasztrofális út súlyos baleseteket okozott – zárja beadványát Cseke Attila.