RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. április 29., szerdaelhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4110. szám
Tartalom:
*** RMDSZ-politikusok az Európai Néppárt varsói kongresszusán
*** Frunda György a kisebbségi jogok általános európai érvényesítését szorgalmazza
*** Minden uniós állampolgárnak joga van a jóléthez – EPP kongresszus Varsóban
*** Elektromos és elektronikai hulladékok hasznosítása – konferencia Bukarestben
*** Lakatos Péter képviselő nyílt levél Románia elnökéhez
*** A hét témája: DN 79
A következő kérdés a miniszterhez
RMDSZ-politikusok az Európai Néppárt varsói kongresszusán
*** Rendkívüli kongresszust tart április 29-30-án az Európai Néppárt Varsóban, Lengyelországban, ahol a közelgő európai parlamenti választásokkal kapcsolatos Nyilatkozatot fogadnak el, és elindítják az EPP választási kampányát.
A rangos eseményen számos állam- és kormányfő vesz részt, de jelen lesz José Manuel Barroso, az Európai Bizottság és Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke is. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, Nagy Zsolt volt miniszter, Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Platform vezetője, valamint Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők képviselik.
A kongresszus munkálatait az Európai Néppárt elnöke, Wilfried MARTENS és a politikai szövetség főtitkára, Antonio LOPEZ – ISTURIZ vezeti.
Frunda György a kisebbségi jogok általános európai érvényesítését szorgalmazza
*** Az Európa Tanács tagállamainak minimális standardokat kell megállapítaniuk anemzeti kisebbségek számára, hogy a többséggel egyenlő bánásmódban részesüljenek, és ki kell küszöbölni a tagállamok között fennálló különbségeket – többek között ez áll abban a Kiegészítő Jegyzőkönyv-tervezetben, amelyet Frunda György szenátor nyújtott be szerdán, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén. A dokumentumot, amely az Emberi Jogok Európai Egyezményének kiegészítését célozza, a Közgyűlés mintegy 40 tagja írta alá, ám ezek között egyetlen román politikus sincs.
A Kiegészítő Jegyzőkönyv-tervezet felsorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a tagállamoknak kötelező módon biztosítaniuk kellene a területüken élő nemzeti kisebbségeknek. A dokumentum megállapítja, hogy az Európa Tanács legtöbb országában élnek nemzeti kisebbségek, és ezek minden országot gazdagítanak, legtöbbször hídszerepet betöltve az adott állam és az anyaállam között. Ugyanakkor a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogi előírások eltérőek az Európa Tanács tagállamaiban: bizonyos államok teljeskörű jogokat biztosítanak, más államok a nemzeti kisebbségeknek egyetlen jogát sem ismerik el, néha még a létezésüket sem – szögezik le az aláírók. Az ET-képviselők szerint az európai államoknak minimális kisebbségjogi standardokat kell megállapítaniuk, ilyen alapvető jog az, hogy személyek kifejezhessék valamely nemzeti kisebbséghez való tartozásukat. Joguk legyen a politikai pártokba való szabad tömörülésre, a választáson való résztvételre, az arányos képviseletre a közéletben, helyi és központi szinten. Alapvető jognak minősülnének a kulturális jogok, a kulturális autonómiához való jog, az egyes autonómia formákról való döntés joga, az anyanyelv szabad használata a magán- és közéletben, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban.
A jegyzőkönyv-tervezetben leszögezik, a nemzeti kisebbségek diszkriminációját a tagállamokban csak akkor lehet csökkenteni, ha alkalmazzák ezeket a szabályokat. „Megerősítve az emberi jogok, a jogállam és a demokrácia alapelveit, a Közgyűlés kéri a Miniszteri Bizottságot, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez dolgozzon ki egy kiegészítő jegyzőkönyvet, amely rögzíti a nemzeti kisebbségekre vonatkozó standardokat” – áll a dokumentumban.
Minden uniós állampolgárnak joga van a jóléthez – EPP kongresszus Varsóban
*** A gazdasági világválság hatásainak csökkentése az Unióban, a 2009-es év gazdasági kihívásai és prioritásai – ezek azok a témák, amelyek az Európai Néppárt (EPP) Varsóban zajló kongresszusának központi tematikáját alkotják – számolt be Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, aki a Markó Béla vezette RMDSZ küldöttség tagjaként vesz részt az április 29-30-a között zajló eseményen.
„1976 óta az Európai Néppárt a kis- és középvállalkozókat helyezi gazdasági politikájának középpontjába, ez egy nagyon helyesen megszabott irányvonal, ugyanis például az elmúlt öt évben az újonnan létrehozott munkahelyek 80 százalékát a kis- és középvállalkozók hozták létre. Romániában a nagyvállalatok tevékenységének visszaesését figyelhetjük meg, ami több ezer munkahely megszűnését jelenti, a kis- és középvállalkozók pedig csak akkor tudják a szabad munkaerőt felvenni, ha megkapják a kormány támogatását” – jelentette ki Winkler Gyula szerdán, a SME Union által szervezett, a „Kis- és középvállalkozókat érintő kihívások a válság idején” elnevezésű nemzetközi konferencián, amelyet a kongresszus előtt tartottak Varsóban.
Az európai parlamenti képviselő elmondta, az RMDSZ számára a SME Union nagyon fontos keretet teremtett, amely által a Szövetség népszerűsítheti gazdasági elképzeléseit, valamint képviselheti a vállalkozók érdekeit az Európai Unióban. „Rögtön a mandátumom átvétele után szorgalmaztam, hogy az RMDSZ legyen tagja az Európai Néppárt vállalkozási egyesületének, a SME Union-nak, mert gazdasági víziónk egybeesik az egyesület céljaival, ugyanakkor az is szempont volt, hogy Erdélyben a nagy hagyományokkal rendelkező kézműves ipart a kis- és középvállalkozások viszik tovább” – emelte ki Winkler Gyula.
Az Európai Néppárt kongresszusán elfogadásra kerülő választási kiáltvány központi gondolata, hogy minden uniós állampolgárnak joga van a jóléthez – számolt be Winkler Gyula, aki elmondta, hogy az EPP szerint a szociális piacgazdaság megerősítése az emberek érdekeit szolgálja, viszont az európai szociális modell csak akkor tartható fenn, ha a szociális kohéziót megteremtik és biztosítják a fenntartható gazdasági fejlődés feltételeit.
„Az Uniót és a Romániát is érintő gazdasági világválság körülményei között csak egy jobboldali kormányzás tud gyors kiutat biztosítani országunknak. Már az ősszel is ezen az állásponton voltam, és azóta is fenntartom ezt a véleményt, különösképpen, hogy a nagykoalíciós kormány eddig semmilyen eredményt nem tudott felmutatni” – magyarázta Winkler Gyula.
Az Európai Néppárt első alkalommal szervez választási időszakban kongresszust, amelyen 3300 küldött és meghívott vesz részt. Az EPP célja, hogy továbbra is a legnagyobb európai parlamenti frakció legyen, ennek megfelelően az Európai Néppárt adhassa az EP és az Európai Bizottság elnökét.
Elektromos és elektronikai hulladékok hasznosítása – konferencia Bukarestben
***Elektromos és elektronikai hulladékok hasznosításáról szóló konferencián vett részt Korodi Attila parlamenti képviselő, a Képviselőház Közigazgatási, területrendezési és környezetvédelmi bizottságának titkára április 29-én, Bukarestben.
Felszólalásában a politikus kérte, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium továbbra is foglalkozzon azzal a kormányhatározat-tervezettel, amelyet az elmúlt év második felében dolgozott ki a tárca, és amely az elektromos és elektronikai hulladékok tekintetében konkrétan behatárolná a közösségi szervezetek, valamint az önkormányzatok hatáskörét, és meghatározná ezek feladatait is. Az említett kormányhatározat-tervezet a 448-as számú kormányhatározatot módosítaná, a dokumentumot 2008. november végére már 90%-ban véglegesítették.
-Az elmúlt három év tapasztalata feljogosítja a szaktárcát arra, hogy bármikor számonkérje az elektromos és elektronikai hulladékokat kezelő cégeket, illetve arra, hogy folyamatosan javítsa a rendszert – szögezte le a képviselő.
Lakatos Péter képviselő nyílt levél Románia elnökéhez
*** Nyílt levélben reagált Románia elnökének az RMDSZ Kongresszusán elhangzott nyilatkozataira Lakatos Péter képviselő kedden, a parlamentben. Ebben a politikus kifejti, minden romániai állampolgár érdekében állna, nemzetiségétől függetlenül, ha az államelnök ajánlásai nyomán a Boc-kormány nem tekintené többé adócsalónak a gazdaság szereplőit (a mikrovállalatokat, a kis- és közepes vállalkozásokat) és visszavonná az átalányadót. Ellenkező esetben – áll a levélben – megnő a munkanélküliek száma, az állam adóbevételt és szociálisjárulékokat veszít, miközben a kifizetendő munkanélküli segély kétszerese lesz a pénzügyminiszter által megálmodott adóbevételnek.
Arra is emlékeztette az államfőt, az RMDSZ Kongresszusán azt ajánlotta a kormánykoalíciónak, hogy gondolják újra azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel leváltják a decentralizált intézmények igazgatóit és aligazgatóit, amely még a területi vetőmagminősítő felügyeletet is átpolitizálja. „Javaslom, sugallja a Kormánynak, hogy felelősségvállalással fogadtassa el a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt, amelynek tervezete négy év óta rostokol a Parlamentben”- szólítja fel az állam elnökét, hozzátéve: „Az említett kérések nem a mesebeli aranyhalhoz intézett három kívánság, hanem ahhoz a „cselekvő elnökhöz” intézett jogos igények, aki közvetve-közvetlenül tárgyalta a 20 milliárd eurós kölcsön feltételeit, aki elismerte az említett kérések jogosságát és aki már nem mondhatja azt, hogy nem áll módjában a teljesítés. Elvárom Elnök Úr, Önt kissé módosítva idézve, hogy lépjen közbe nemcsak a többségi kormánykoalíció érdekében, hanem Románia minden állampolgára érdekének képviseletében, beleértve a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozókat is”-szögezi le a képviselő.
A hét témája: DN 79
A következő kérdés a miniszterhez
*** Cseke Attila szenátor folytatja a szállításügyért és infrastruktúráért felelős miniszterhez intézett kérdés-sorozatot, amelyben a Bihar megyei utak felújítására vonatkozó terveiről faggatja a szaktárca vezetőjét. A soron következő dokumentumban, amelyet csütörtökön reggel iktat a felsőházban, az RMDSZ szenátora a DN 79 jelzésű országúttal kapcsolatos tervekről vár írásbeli és szóbeli választ.
– Bihar megye a nyugati határ mentén terül el, tehát az ország egyfajta névjegye kell hogy legyen. Sokkal nagyobb a forgalom Biharban, mint más megyékben, azért is, mert nagyon sok látogató és turista a megyénken keresztül lép be Romániába. A DN 79 jelzésű „országút” azok közé tartozik, amelyeken az alig megérkezett látogató is jár. Sajnos, ma ez az útszakasz meg sem közelíti a besorolásához fűzhető elvárásokat. Többszörösen is meglepi azokat, akik errefelé vetemednek, arra számítva, hogy az „országút” bizonyos mértékű kényelmet biztosít az utazáshoz – nyilatkozta a szenátor.
A DN 79 jelzésű út Bihar megyei szakasza 59,92 km hosszú. Nagyváradtól Arad megye határáig tart, érintve Keményfokot (Avram Iancu) és Nagyszalontát.