RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. április 28., keddelhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4109. szám
A kormány szembemegy a decentralizációs folyamattal
Markó Béla szövetségi elnök sajtótájékoztatója
– A költségvetés-kiigazítás, az átalányadó tervezett bevezetése, illetve a decentralizált intézmények átpolitizálása miatt az RMDSZ úgy döntött, a Nemzeti Liberális Párttal együtt bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök kedden, bukaresti sajtóértekezletén.
Kifejtette, az RMDSZ politikusai azután jutottak erre a döntésre, miután az elmúlt napokban elemezték a kormány intézkedéseit: a költségvetés-kiegészítést, az átalányadó bevezetésének szándékát, amely indokolatlan adóteher-növekedést jelentene egy arra nem megfelelő időszakban, de hasonlóan súlyos a decentralizált intézmények vezetőinek politikai alapú leváltása is, amely az adott tisztségek, valamint az intézmények átpolitizálását eredményezi. Vélekedése szerint a kormány ezzel nagy hibát követ el, hiszen ez magának a decentralizáció elvének mond ellent, és szembemegy az elkezdődött reformfolyamattal. Rámutatott, annak idején a parlamentet az a reformalkotási szándék vezette, amikor kidolgozta azt az elvet, hogy köztisztviselők álljanak a decentralizált intézmények élén: az ominózus kormányrendelettel pedig épp ezt a reformot állítja le a kabinet- mondta.
Az RMDSZ elnöke úgy vélte, a magyarságnak még egy sajátos igénye is van ezen a téren: a magyar nemzetiségű szakértők jelenléte a decentralizált intézményekben nem rendelhető alá politikai érdekeknek, kritériumoknak. Kifejtette, a méltányos etnikumközi kapcsolatok megőrzése szempontjából elengedhetetlen ezen szakértők arányos jelenléte az említett intézményekben. A kormány intézkedése hátrányosan érintheti az adott közösségeket, növekedhet a feszültség a románok és magyarok között, valamint a lakosság és intézmények viszonyában is. „Ez az intézkedés elfogadhatatlan számunkra, bármilyen szemszögből nézzünk is azt”-szögezte le a szövetségi elnök.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, matematikailag nézve természetesen nincs félnivalója a kormánynak, de a bizalmatlansági indítvány egyfajta teszt lesz, hogy kiálljanak, vagy elhatárolódjanak ezektől az intézkedésektől.
Bár személy szerint nem szeretné, úgy látja, elkerülhetetlen, hogy az RMDSZ saját jelöltet indítson az őszi elnökválasztáson, jelentette ki Markó Béla hangsúlyozva, hogy a kérdés még egyáltalán nem eldöntött. Mint mondta, nem túl vonzó lehetőség a Szövetség számára, hogy ne indítson senkit, és ne támogassa valamelyik más párt jelöltjét, mivel ez azt jelentené, hogy felelős politikai alakulatként az RMDSZ tétlenkedne, míg mások kampányolnak, ami meglehetősen kockázatos egy politikai szervezet számára. “A saját jelöltállítás előnyökkel jár, hiszen ezáltal látható vagy, választási és programüzenetet közvetíthetsz: versenyben vagy”- mutatott rá a szövetségi elnök. Ellenérvként azt hozta fel, hogy az elmúlt két évben több választási kampányra is sor került, és a “távolmaradással” elkerülhető lenne egy újabb kampány megszervezése, illetve az anyagi erőfeszítés.
A hétvégén lezajlott RMDSZ-kongresszus konklúzióiról szólva kifejtette, bár sokan gondolták úgy, hogy nincs igazi tétje a kongresszusnak, a tét igenis nagy volt, hiszen az ellenzéki szerepbe került RMDSZ-nek fontos, miként határozza meg magát új helyzetében. A tét nagyságát és az RMDSZ politikai súlyát a részvétel is igazolja, hiszen magyarországi és a kárpát-medencei magyar politikusok mellett román politikusok, sőt, az államelnök és a miniszterelnök is jelen volt a kongresszuson.
Az RMDSZ megszavazta hétfőn a Liberális Párt által benyújtott, oktatásra vonatkozó egyszerű indítványt
A koalíciós pártok viszont 137 szavazattal, 52 ellenszavazat mellett elutasították azt. Az RMDSZ frakció álláspontját Farkas Anna Lili, a tanügyi bizottság tagja ismertette. Álláspontja szerint az indítvány feltárja: az oktatási minisztérium kezdeményezései teljes egészében felforgatták a rendszert, és nem valósítottak meg reformot. Márpedig a tanügyi rendszernek mélyreható, jól megalapozott, alkalmazható reforma van szüksége, amelyben nincs helye semmilyen improvizációnak – mutatott rá Farkas. Annak ellenére, hogy az Emil Boc kormánya célként tűzte ki (nemcsak) az oktatási rendszer gyors decentralizációját, úgy tűnik, hogy a tanügyminisztériumnak a megyei tanfelügyelőségekkel, helyi közösségekkel, gazdasági szereplőkkel való konzultálás nélkül meghozott intézkedései – a négy kormányzási hónap alatt egyetlen országos szintű találkozóra sem került sor a főtanfelügyelőkkel – ellentmondanak ennek a célkitűzésnek. Minden szakmaiságot nélkülöz az, hogy rendszert alapjaiban felforgatták a különböző miniszteri rendeletek. Példaként említhető a Kerettanterv: az iskolaigazgatóknak két hét leforgása alatt legalább háromszor kellett módosítaniuk a 2009-2010-es tanévre vonatkozó órabeosztást, a tanszemélyzet áthelyezésére és a leépítésekre vonatkozó kalendárium módosult. Legékesebb bizonyítéka annak, hogy ezek a rendeletek az improváció jeleit hordozzák az, hogy maga a minisztérium kényszerült saját rendeleteit felülbírálni. A középiskolai kerettantervben szereplő óraszámok csökkentése helyett (pl. testnevelés, osztályfőnöki óra) egy olyan iskolai curriculum bevezetése lett volna a cél, amely a tehermentesített tananyaggal kapcsolatos készségeken alapul. Anélkül, hogy az indítványban felsorakoztatott tények mindegyikére részletesen reflektálnánk, tény: a szaktárca stratégiájára vonatkozó politikai állásfoglalások nagyon szépek, de csupán elméletiek, nem léteznek a gyakorlatba ültetésükhöz szükséges konkrét lépések. Ennek bizonyítéka az is, hogy a 2009. évi költségvetés kiigazítás nyomán a minisztérium közel 7 milliárd lejes veszteséget tudhat magáénak – összegezte a képviselő.
Borbély László interpellációban kéri Magyarosi Árpád hazahozatalát
Borbély László, a Parlament Külügyi Bizottságának elnöke kedden interpellációval fordult Cristian Diaconsecu külügyminiszterhez a boliviai kommandósakcióban elhunyt Magyarosi Árpád holttestének hazaszállítása ügyében.
Mint ismeretes, 2009. április 16-án, a boliviai belügyi szervek három embert megöltek és kettőt letartóztattak egy boliviai hotelben. A megtámadottak között két román állampolgár is volt: Magyarosi Árpád, akit az akció során lelőttek, és Tóásó Előd, akit letartóztattak. Mivel a két román állampolgár Magyarországon volt letelepedve, a román hatóságok a buenos airesi magyar nagykövetség segítségét kérték az ügy kivizsgálása során. A jelenlegi vizsgálatok szerint a kommandós rajtaütés álmukban érte a meggyilkolt és letartóztatott személyeket, így azoknak esélyük sem volt a védekezésre.
Borbély László képviselő interpellációjában kéri a Külügyminisztérium vezetőjét, hogy támogassa Magyarosi Árpád holttestének mihamarabbi hazahozatalát, tekintetbe véve, hogy a lelőtt férfi családjának nem áll módjában a hazahozatal anyagi költségeit vállalni.
A képviselő kéri továbbá Cristian Diaconescu külügyminisztert, hogy diplomáciai kapcsolatok útján tisztázza az akció és a felmerült vádak részleteit, és biztosítsa a letartóztatott Tóásó Előd számára a megfelelő jogi képviseletet, hogy ügye az emberi jogok és a hatályos nemzetközi jog keretei között legyen tárgyalva.
A képviselő ugyanakkor politikai nyilatkozatban kérte Cristian Diaconescu külügyminisztertől az Irakban állomásozó román katonák kivonását is. Románia, NATO-tagként minden nemzetközi kötelezettségének eleget tett, ellátta feladatát Irakban. Jelenleg Irakban öt ország katonái vannak jelen, de ezek is megkezdték már csapataik kivonását. Romániának az iraki kormánnyal kötött megegyezése 2009 augusztus 1-ig szól, és semmi nem indokolja a román csapatok további iraki jelenlétét.
Borbély László azt kérte, hogy a Külügyminisztérium minél hamarabb kezdje meg az előkészületeket, és Románia 2009 augusztus 1. után vonja ki csapatait Irak területéről.
Május 8-tól az erdélyi magyar fiataloknak közös programja lesz!
Kovács Péter európai parlamenti képviselőjelölt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, április 28-án indította a választási kampányt megelőző időszakban működtetett honlapját, amelynek célja az erdélyi magyar fiatalok gondjainak, elvárásainak, igényeinek feltérképezése.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és tagszervezetei támogatását is élvező Kovács Péter ennek kapcsán elmondta, hogy a www.kovacspeter.eu oldalon minden fiatal számára lehetőség nyílik leírni a gondjait, elvárásait, igényeit azzal kapcsolatban, hogy mit tehetnek érte a magyar összefogás listájának jelöltjei. „Egy valós igényeken alapuló választási programot szeretnék összeállítani és képviselni. Ez az erdélyi magyar fiatalok nélkül nem fog sikerülni” – hangsúlyozta Kovács Péter.
A nyilvános konzultáció a választási kampány kezdetéig, május 8-ig tart. A begyűjtött vélemények alapján elkészül Kovács Péter választási programja, amelynek népszerűsítése érdekében Erdély szintű választási karaván indul útjára. A kampány idejére a kovacspeter.eu honlap ismét átalakul, és percről perce, testközelből lehet majd követni a fiatal jelölt és stábjának kampánytevékenységet.
Kovács Péter a kezdeményezés fontosságát abban látja, hogy a fiatalok könnyebben azonosulnak egy olyan programmal, amelyet ők írtak, és így talán nagyobb számban mennek el szavazni. A fiatalok június 7-én a közös programunkra üthetik a pecsétet – zárta a bemutatót a jelölt.
A terelőutakról kérdezett Borbély László
A marosvásárhelyi és régeni terelőút ügyében interpellációval fordult a szállításügyi miniszterhez Borbély László képviselő, a Külügyi Bizottság elnöke. Az említett terelőutak megépítéséről 2004-ben írták alá a memorandumot, majd négy év helyben topogás, rossz menedzsment után 2008 – ban az illetékes hatóságok véglegesítették a kivitelezéshez szükséges terveket majd kiírták a versenytárgyalást. Borbély László elmondta, az évek során következetesen kérte az illetékeseket, hogy tegyenek meg mindent a kivitelezés felgyorsítása érdekében, jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a Szállításügyi Minisztérium és a Nemzeti Útügynökség szervezési hibái miatt fennáll a veszélye annak, hogy a terelőutak építése finanszírozás nélkül marad. Borbély László magyarázatot kér a szállítási minisztertől arra, hogy miért növekedett meg rövid idő alatt jelentősen a terelőutak építési költsége, például a marosvásárhelyi terelőút 11,2 km szakaszának költsége 30 és 60 millió euró között mozog, és ez az összeg túlzottan magas. A képviselő kérte a marosvásárhelyi és a régeni terelőút megépítéséhez szükséges pénzösszeg pontos forrásának megjelölését, annál is inkább, mert ha három-négy éven belül nem épülnek meg ezek a terelőutak és nem mentesítik a nagyvárosok forgalmát, megbénulhat az ország közúti közlekedése.
Leszavazott RMDSZ-javaslatok
A kormánykoalíciós gépezet futószalagon szavazta le a 2009. évi állami költségvetés kiigazítására vonatkozó tervezethez benyújtott, a szakbizottságban elutasított módosító javaslatokat. A Liberális Párttal együtt az RMDSZ is a kiigazítás ellen szavazott, és fenntartotta valamennyi elutasított módosítását. Erdei István, Lakatos Péter, Máté András és Márton Árpád képviselők nehezményezték azt, hogy a kiigazítás címen futó intézkedések lényegében az adóügyi törvénykönyvet módosítják. Márton Árpád frakcióvezető a tanügyben és egészségügyben be nem töltött állások mechanikus befagyasztását kifogásolta, rámutatva, hogy az át nem gondolt intézkedések eme intézmények működésének ellehetetlenüléséhez vezetnek. Máté András az átalányadó bevezetésének veszélyére hívta fel a figyelmet, és indítványozta ennek törlését. A jelenlegi gazdasági válság kontextusában ezen adó bevezetése révén, a kisvállalkozások kénytelenek lesznek felfüggeszteni tevékenységüket, az ennek nyomán munkanélkülivé válók segélyének kifizetése pedig ugyancsak az állami költségvetést terheli majd. A költségvetési kiigazítás megszünteti bizonyos típusú járművek beszerzési költsége, illetve üzemanyag költsége esetében az ÁFA-visszatérítés lehetőségét. Ezt kifogásolta Lakatos Péter képviselő, aki figyelmeztetett: a szolgáltatók eme többletköltséget be fogják építeni az áruk és szolgáltatások ellenértékébe, ezzel terhelvén a lakosságot.
A fesztivista politikai nyilatkozatokról térjünk át a tettekre – Kötő József napirend előtti felszólalása
A képviselő Traian Basescu államelnök két kijelentése kapcsán szólalt fel kedden, a parlamentben, amelyek az RMDSZ szombati, IX. Kongresszusán hangzottak el. Az államfő egyfelől a kisebbségi közösségek identitás-megőrzésének fontosságára utalt, hiszen – mint mondotta – a sajátos kultúrájuk által nyert kreativitás hozzáadott értéket képez az ország európai és világszintű versenyképessége vonatkozásában. Másfelől Basescu úgy vélte: ennek feltétele az esélyegyenlőség biztosítása, eszköze pedig a kisebbségek jogállására vonatkozó törvény parlamenti elfogadása. Ez a jogszabály ugyanis tartalmazza a kulturális autonómia elvét, vagyis azon körülmények biztosítását, amelyek által valamely kisebbséghez tartozó gyerekek megfelelő román nyelv elsajátítása, és ezáltal társadalmi integrációjuk megvalósítható. Politikai életünkben hozzá vagyunk szokva a fesztivista politikai nyilatkozatokhoz, amelyknek célja egy demokratikus kirakat létrehozása, azonban az államfő eme kijelentései az intézményes demokrácia szempontjából túl fontosak ahhoz, hogy elvesszenek a sajtnyilatkozatok szintjén – figyelmeztetett Kötő, majd hozzátette: éppen ezért sürgősen rá kell térnünk a Basescu által megfogalmazott ajánlatok megvalósításához. A képviselő felszólította a tanügyminisztériumot, terjessze a parlament elé az 1995. évi 84. számú törvény olyan irányú módosítását (120. cikkely 1. bekezdés), amely szerint a román nyelvet ne csak az elemi iskolában oktassák speciális tankönyvek és programok alapján, hanem terjesszék ki ezt a gyakorlatot a gimánziumi és líceumi oktatásra is.
Méz helyett gyümölcsöket az óvodásoknak és elemi iskolásoknak – Pető Csilla politikai nyilatkozata
A képviselő írásban letett nyilatkozatában azokra a jogszabályokra utalt, amelyek szerint a 2007/2008-as tanévtől az állami és magánoktatási rendszerben tanuló óvodások és elemi iskolásoka tej és kifli mellett mézet is kapnak. Pető Csilla figyelmeztetett: az elfogadott, de a mai napig sem alkalmazott törvénybe foglalt táplálék-kiegészítő (heti 60 gramm) jótékony hatásai természetesen ismertek, azonban köztudottan nem javallott az elhízásban, cukorbetegségben, hasnyálmirigy-elégtelenségben, és allergiás panaszokkal szenvedőknek. A képviselő javaslatot tett az idevágó, 2006. évi 509. számú törvény olyan irányú módosítására, hogy tekintettel a méz gyerekekre gyakorolt ártalmas hatásaira, helyettesítsék azt gyümölcsökkel. A gyümölcsök nem vezetnek elhízáshoz, (még a magas cukortartlamúak sem) kis megszorításokkal a cukorbetegségben szenvedő gyerekek is fogyaszthatják, és nem ellenjavallottak hasnyálmirigy elégtelenség és allergiás panaszok esetén sem – vázolta Pető. Példaként az almát említette, annak valamennyi jótékony hatásával, amelynek a gyerekek étrendjébe való bevezetéséhez a parlament támogatását kérte. – Javasolom, hogy a 2009/2010-es tanévtől kezdődően az almát vagy bármilyen más gyümölcsöt vezessék be az óvodás, és elemi iskolás gyerekek étrendjébe – fejtette ki a képviselő,aki még így érvelt: ha a táplálkozási betegségekkel foglalkozó szakemberek úgy látják, hogy az alma helyett más gyümölcsök bevezetése indokoltabb, akkor fenntartás nélkül támogatni fogom ezeket a javaslatokat.