RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. április 26., vasárnapelhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4107. szám
Tartalom:
*** Az RMDSZ megőrizte értékeit: önállóságát, egységét és céltudatosságát
Lezajlott az RMDSZ 9. Kongresszusa Kolozsváron
*** A MI UNIÓNK, A MI EURÓPÁNK
Kongresszusi dokumentum
Az RMDSZ megőrizte értékeit: önállóságát, egységét és céltudatosságát
Lezajlott az RMDSZ 9. Kongresszusa Kolozsváron
*** Az elmúlt két év az RMDSZ érettségének próbája volt: a számos nehézség ellenére, a szövetség kiállta ezt a próbát, ugyanis meg tudta őrizni alapvető értékeit, közelebb került céljaihoz, megtartotta önállóságát, egységét és céltudatosságát – jelentette ki Markó Bélaszövetségi elnök szombaton, Kolozsváron, az RMDSZ 9. Kongresszusán elhangzott beszédében.
A mintegy ötszázfős szövetségi döntéshozó testület módosította a szervezet programját és alapszabályzatát, megvitatta és elfogadta a szövetségi vezetők beszámolóját és Markó Béla RMDSZ-elnök üzenetét a Magyar Összefogás jelöltlistájával kapcsolatosan, majd bemutatkoztak az RMDSZ bejutó helyeken szereplő EP-képviselőjelöltjei: Winkler Gyula, Sógor Csaba és Kovács Péter.
A kongresszus munkálatain számos romániai és magyarországi, magasrangú tisztségviselő is üdvözölte: jelen volt Traian Băsescu államelnök és Emil Boc kormányfő, beszédet mondtak a romániai és a magyarországi parlamenti pártok vezetői, köztük Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt elnöke, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője, valamint a határon túli magyar szervezetek képviselői is. A Magyar Miniszterelnöki Hivatalt Gémesi Ferenc kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár képviselte, a román pártok részéről Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, valamint Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke üdvözölte a kongresszust.
Beszámolójában az RMDSZ elnöke áttekintést nyújtott az elmúlt két év szövetségi politikájáról, mindazokról az eseményekről, amelyek meghatározták a szervezet és az erdélyi magyarság helyzetét. Úgy vélte, az elmúlt időszak a legnehezebb, de ugyanakkor – a kormányzati részvétel révén – a legeredményesebb is volt a szövetség történetében. Mint fogalmazott, az RMDSZ-nek több ízben is választania kellett az önállóság és az önfeladás között, a szervezet azonban mindvégig az önállóságot választotta, még akkor is, ha ez a pillanatnyi politikai haszonról való lemondást is jelentette. Ilyen döntés volt az ellenzékiség „cseppet sem fájdalommentes” vállalása, „a másodvonalbeli kibicnek járó tál lencse helyett” a megerősített önállóság, az autonómia bizonyítéka azonban a Koszovó önálló államiságát elismerő egyértelmű szövetségi álláspont is, amellyel az RMDSZ gyakorlatilag szembefordult a román politikai pártok egyhangú véleményével. „Nem volt könnyű, de elkerülhetetlen volt, mert tudtuk, hogy nekünk van igazunk, hiszen ott, ahol már nem lehetséges semmi módon a békés, méltányos együttélés, külön kell válni. Mi nem akarunk – nem is tudhatnánk – kiválni Romániából, de az önálló döntés jogát, Koszovóról és bármi más fontos kérdésről, fenntartjuk.(…) Mi kompromisszumra kész szervezet vagyunk (…) de elvi kérdésekben nincsen kompromisszum. Az autonómiát nemcsak hirdetni kell, hanem gyakorolni is ott, ahol lehet. És ma is lehet ezt gyakorolni sokféleképpen, a román parlamentben is, az önkormányzatokban is, nem csak holnap, nem csak egyszer valamikor – szögezte le Markó Béla, aki szerint a román-magyar partnerség alapját is ezen az önállóság mentén lehet és kell kialakítani. – A román-magyar viszonyt meggyőződésem szerint csakis önálló partnerekként rendezhetjük, hiszen maga a cél is ez: egyenlő partnerré tenni a két nemzetet, még akkor is, ha az egyik többségben, a másik kisebbségben van – mutatott rá. Az elnök szerint az önállóság mellett az RMDSZ egy másik fontos értékét is megőrizte, az egységet. Úgy fogalmazott, az erdélyi magyarságnak sikerült kilábalnia a részleges megosztottságból, azáltal, hogy a szövetségen kívüli csoportokkal folytatott több éves sikertelen tárgyalás után ezévben megállapodott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, és ezáltal megteremtette a magyar összefogást: mindezt annak dacára, hogy az elmúlt évek megpróbáltatásai ellenére az RMDSZ töretlenül megtartotta támogatottságát és ugyanolyan eredményt ért el a legutóbbi választásokon. „Nekünk teljes egységre, teljes összefogásra van szükségünk, még akkor is, ha sokan vannak itt, a szövetségen belül, és viszonylag kevesen kívül. És éppen erős pozíciónk tette lehetővé, hogy akár engedjünk is a tárgyalópartner javára, mert ez szerintem nem gyengített, hanem tovább erősített minket” – szögezte le.
Markó Béla szerint az RMDSZ másik fontos értéke a céltudatosság, amelyet az elmúlt két évben is bizonyított. Álláspontjában az RMDSZ számára továbbra is fontos cél a kormányzati munka folytása, ám a távlati cél mégis az, hogy olyan helyzetet teremtsenek, amelyben ne legyen létfontosságú magyar szempontból folyamatosan kormányon lenni. „Azt hiszem, itt az ideje rendet rakni a prioritásaink között, és ismét világosan kimondani, hogy merre megyünk. Lezárult egy korszak, az a két évtized, amely a nyelvhasználati és oktatási jogok tekintetében teljesen új helyzetet teremtett Romániában, és ezt sikerült alkotmányos rendelkezésekkel megerősíteni. Rendkívül nagy utat tettünk meg, amíg eljutottunk ide. Ehhez még természetesen hozzá kell számítanunk azt, hogy most valós hatalmuk és költségvetésük van az önkormányzatoknak, még akkor is, ha ez nem elegendő, és egyelőre igazi helyi autonómiáról sem beszélhetünk” – hangsúlyozta.
A politikus szerint ma két nagy veszély leselkedik a szervezetre: az egyik veszély az, hogy mivel az eddig kialakított jogi keretek távolról sem elegendőek, nem is próbálják kihasználni azokat, holott az érvényben lévő kisebbségjogi szabályozások és közigazgatási rendelkezések már ma is nagyon sok lehetőséget kínálnak, amelyeket még nem használtak ki teljesen. Arra figyelmeztetett, azokban az önkormányzatokban sem érvényesül mindenütt a kétnyelvűség, ahol erre megvan a törvényes jogunk. – Jogainkat nem elég kiküzdeni, hanem életben is kell tartani azokat, mert hanem elsorvadnak. (…) Az alkotmányos kereteken belül az önkormányzatokban is el kell menni a falig, és nem szabad engednünk, hogy a prefektusok mindenbe beleszóljanak” – nyomatékosította az elnök.
Markó Béla szerint a magyarságnak az álmodás, a tervezés, a radikális újragondolás jogát nem kell senkitől kikérnie, hanem egyszerűen csak élnie kell ezzel. „De mi miért ne akarnánk hozzányúlni mindenhez, ami nem tetszik nekünk? Miért ne akarnánk mi is megreformálni a román államot, újragondolni a teljes közigazgatást, kiiktatni az alkotmányból a nemzetállami meghatározást, új státust adni a kisebbségi és regionális nyelveknek, valóban hivatalos regionális nyelvvé tenni a magyart, helyi és regionális autonómiák rendszerét építeni ki az egész országban – nem csak a Székelyföldön, de ott sajátos formát keresve az autonómiának –, áthelyezni a gazdasági és infrastruktúra-fejlesztési döntések zömét Bukarestből az újjászervezett régiókba, jelentős mértékben decentralizálni a kultúrát, az oktatást, a környezetvédelmet, törvényben szavatolni a magyar közösség képviselőinek arányos jelenlétét minden fontos intézményben!”.
A szövetségi elnök szerint a magyarságnak hasonló határozottsággal kell fellépnie Európában is. „Mi nem a nemzetállamok, hanem a régiók Európáját szeretnénk kiépíteni, ahol az államok ugyan nem tűnnek el, de jelentőségük jóval kisebb lesz, mint most. Mint ahogy azt is abszurdumnak tartjuk, hogy a tagállamok egy része hajlandó hatásköröket átadni Brüsszelnek – tehát „felfelé” –, de ugyanezek az államok nem hajlandók azon gondolkodni, hogy „lefelé”, a régióknak általában, vagy sajátosan az etnikai közösségeknek, más nyelvű, más többségű közigazgatási egységeknek területi autonómiát biztosítsanak. Székelyföld problémája is csak azt gyarapítja, ami a szőnyeg alatt duzzad (…). Az Európai Uniónak kényelmetlen, Romániának kellemetlen ez a kérdés, de másfélmillió magyar számára az egyéni jogok után most már a kollektív jogokat is meg kell adni! Ahogy a választási rendszert meg lehetett változtatni Romániában, még sok mindent lehet, akár alapvetően is, módosítani. Ennek érdekében ajánlottunk – és ajánlunk – egy olyan etnikai paktumot a román pártoknak, amely a már meglévő jogok stabilizálása mellett, új megoldások közös kidolgozását és érvényesítését is előirányozza. Sem nekünk, sem a románoknak nem lehet érdekük a történelem visszafordítása. Márpedig ha nincsen együttműködés közöttünk, akkor ez könnyen előállhat, bizonyítja ezt az is, ami Szlovákiában vagy Ukrajnában történik – figyelmeztetett.
A kulturális autonómiát is tartalmazó kisebbségi törvény mielőbbi parlamenti elfogadását szorgalmazta Traian Băsescu államfő a kongresszuson mondott köszöntő beszédében.Kijelentette: az RMDSZ jelentős mértékben hozzájárult Románia demokratizálódásához, egyensúlyt vitt a hazai politikai életbe, és sokat tett annak érdekében, hogy a többség megértse a nemzeti kisebbségek, köztük a romániai magyarság problémáit. Az államelnök kifejtette, hogy fenntartások nélküli támogatója a decentralizációnak, a helyi autonómia növelésének, és ezt több tanügyi, egészségügyi és mezőgazdasági példával illusztrálta. Reményét fejezte ki, hogy mindez még az idén valóra váltható, Románia ugyanis mind a mai napig nem vált modern állammá, és ezen a helyi autonómia növelése sokat segíthet.
Crin Antonescu PNL-elnök azt fejtette ki, ő maga is kisebbséginek érzi magát Romániában, hiszen az igazság az országban „kisebbségben van”, és kisebbségiek azok is, akik jó érzéssel beszélnek helyénvaló témákról, értékelik a becsületet és a hozzáértést. „Annak ellenére is elememben érzem magam Önök között, hogy egy szót sem értek magyarul. Azért érzem magam jól önök között, mert nekünk, liberálisoknak, és önöknek van okunk arra, hogy szolidárisak legyünk egymással, és ezek olyan okok, amelyektől nem tekinthetünk el most vagy valaha” – állapította meg a nemzeti-liberális pártelnök, aki a PNL és az RMDSZ hasonlóságát abban is érzékeltette, hogy mindkét politikai szervezet létjogosultságát és szavazóbázisa képviseletéhez való jogát megkérdőjelezték „jelentős romániai politikai erők”.
Tőkés László EP-képviselő, EMNT-elnök kongresszusnak megfogalmazott üzenetét Toró T. Tibor, a szervezet alelnöke tolmácsolta. A Magyar Összefogás Listájának vezetője a nemrégiben létrejött magyar összefogásról úgy vélte, lehetőséget teremtett egy olyan fajta együttműködésre, amelyben az RMDSZ-nek és az EMNT-nek saját arcát, értékeit nem kell feladnia. „Esély teremtődött tehát az erdélyi magyar politikai képviselet újragondolására, új alapokra helyezésére. Érdemben mindannyian ugyanazt mondjuk: a közös cselekvésre nyílt lehetőség” – állt az EMNT-elnök írásos üzenetében, amelyben ugyanakkor az összefogás gyakorlatba ültetésére és munkára szólította fel a magyar közösség minden tagját június 7-én, a közelgő európai parlamenti választások napján.
A magyarországi pártokat képviselő politikusok nagyra értékelték, hogy Erdélyben megvalósult az összefogás az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között. Lendvai Ildikó MSZP-elnök úgy fogalmazott, hogy az összefogás tekintetében a magyarországi közélet csak tanulhat az RMDSZ-től. Megállapította: Erdélyben szívós kompromisszumkészséggel sikerült a nemzeti érdeket a szervezeti érdek fölé emelni.
Fontos és pozitív törekvés az RMDSZ részéről, hogy ellenzékben is kiegyensúlyozott, az eredményekre, a magyar-román együttműködés javítására koncentráló, a lehetőségeket és a valóságot mindvégig szem előtt tartó politikát kíván folytatni – állt Bajnai Gordon üzenetében. A miniszterelnök üdvözölte az erdélyi magyar-magyar összefogást, kifejezve reményét, hogy a szövetség módosított programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy vélekedett: az RMDSZ rendkívül szívós politikával érdemelte ki, hogy mostani kongresszusán a román államfő és a miniszterelnök is jelen volt. Érzelmeken és indulatokon alapuló populista politika helyett a meggyőzésnek, az érvelésnek, az ésszerűségnek, az összefogás kényszerének az előnyeit választotta, így sikerült egy másfajta politikai kultúrát teremtenie – mondta a pártelnök, aki szerint e politika eredménye az erdélyi pozitív változásokban is visszatükröződik. A Fidesz nevében Németh Zsolt, a párt alelnöke köszöntötte az RMDSZ kongresszusát. Közölte, örömére szolgál, hogy az RMDSZ és az EMNT hosszas viták után képes volt megegyezni, és együttes akarattal létrehozta a „magyar összefogás” listáját. Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke arra hívta fel az egybegyűltek figyelmét, hogy az elmúlt 100 év távlatából ítélve magyaroknak, románoknak, szerbeknek egyaránt közös a sorsa Közép-Kelet Európában. “Itt Erdélyben üdvözölhetjük az összefogás erejét” – mondta köszöntő felszólalásában.
Kelemen Hunor ügyvezető elnök beszámolójában a pragmatikus és a szimbolikus politizálás vélt ellentétéről beszélt: mi a fontosabb, az aszfaltozott út vagy az anyanyelvhasználat? Elmondta, ezt a dilemmát sikerült megoldani, hiszen rájött, hogy a kérdés rossz. Rossz kérdésre pedig nem lehet jó választ adni. Az igazi kérdés az, hogy az RMDSZ munkája az embereket képviseli-e, hogy a politikai cselekvés a magyar emberek problémáira nyújt-e megoldást. A válasz csak egy lehet: a mi politikáknak emberközelinek kell lennie – mutatott rá. A szervezetépítés terén Kelemen Hunor fontosnak tartja, hogy a döntéshozatal és a felelősségvállalás is egyenlő módon oszoljon meg az RMDSZ-szervezeteken belül. Az ügyvezető elnök szerint ez csupán a folyamatos szervezetépítéssel, az önkormányzatiság azon sajátos elvének szigorú betartásával valósulhat meg, amelyen az RMDSZ működése a szervezet létezése óta alapul.
Kelemen elmondta még, nap mint nap tenni kell azért, hogy az anyanyelvünket bátran használhassuk, ne csak az iskolákban, de a kórházakban, az igazságszolgáltatásban is. De azért is kell dolgozni, hogy a magyarok jobban éljenek, a munkájukért tisztességes bért kapjanak.
Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető az utóbbi 2 év politikai eseményeinek áttekintése után Traian Băsescu, és általában a román politika kétszínű nyilatkozataira hívta fel a figyelmet: a moldovai románokról például elmondta az államelnök, hogy joguk van az anyanyelvű misére. Akkor, amikor a csángóknak viszont nem adatik meg ez a jog. Szintén a Pruton túli románok kapcsán jelentette ki, hogy nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe a románságuk miatt. “És a magyarokat igen?” – tette fel a kérdést Márton, hozzátéve, kíváncsi lenne mit szólna a román politika, hogyha a magyar parlament elfogadná a kettős állampolgárságról szóló törvényt.
Borboly Csaba az Országos Önkormányzati Tanács elnökeként szólalt fel, rámutatva: az önkormányzatok a nehéz körülmények közt is helytálltak. A gazdasági válság hatásai, a kormányzati pozíciók elvesztése, a beruházási pénzek megvonása, a magyar intézményvezetők leváltása, az uniós pénzek lehívásában jelentkező fejetlenség mind negatívan érintette önkormányzatainkat, de helyt álltunk – mondta a Hargita megyei tanács elnöke.
A beszámolók után hozzászólások következtek. Korodi Attila kifejtette: örömmel nyugtázza, hogy a kongresszusi küldöttek egyharmadát a MIÉRT tagjai teszik ki. Borbély Lászlóügyvezető alelnök arra figyelmeztette a jelenlévőket, hogy Marosvásárhely egy csendes asszimilációnak van kitéve, ezért nagyon oda kell figyelni és össze kell fogni. Megjegyezte, nem tudunk drukkolni a kormánynak, mivel nagyon kaotikus a vezetés, ráadásul megkezdődött a “hosszú kések éjszakája”: csak éjszaka merik elküldeni az értesítéseket az intézményvezetők leváltásáról. Ezért nem csak az alkotmánybírósághoz fordulnak, hanem valószínűleg bizalmatlansági indítványt is megfogalmaznak. Lendvai Ildikó fodrász-hasonlatára utalva javasolta: mindenki járjon gyakrabban fodrászhoz, borbélyhoz, ne csak alkalmakkor hangozzanak ígérgetések, ráadásul ezek betartását ellenőrizzék is.
A kongresszusi küldöttek megvittatták, majd elfogadták az RMDSZ Alapszabályzatának módosító javaslatait, majd a Mi Uniónk, Mi Európánk című kongresszusi dokumentumot is. Ezt követően Winkler Gyula, Sógor Csaba és Kovács Péter EP-képviselőjelöltek rövid bemutatkozó-beszédet tartottak, illetve bemutatták kampányklipjüket is.
A kongresszus záróakkordjaként tartott sajtótájékoztatón Markó Béla szövetségi elnök elmondta, sokan gondolták úgy, hogy nincs igazi tétje a kongresszusnak. “Mi elmondtuk, hogy a tét igenis nagy, hiszen az ellenzéki szerepbe került RMDSZ-nek fontos, hogy miként határozza meg magát új helyzetében. A tét nagyságát a részvétel is igazolja, hiszen magyarországi és a kárpát-medencei magyar politikusok mellett román politikusok, sőt, az államelnök és a miniszterelnök is megtisztelt jelenlétével” – hangsúlyozta Markó Béla. Kelemen Hunor, a szövetség ügyvezető elnöke az alapszabályzat legfontosabb módosításáról számolt be az újságíróknak. Elmondta, a Kulturális Autonómia Tanács immár nem az RMDSZ belső fóruma: a módosítással lehetőség nyílik arra, hogy az EMNT delegációja is része legyen ennek a fórumnak. „Így a magyar összefogás hosszútávú egyezséggé válik, amely a június 7-i EP-képviselői választások után sem veszíti érvényét” – mutatott rá.
A továbbiakban közöljük az RMDSZ 9. Kongresszusán elfogadott kongresszusi dokumentumot.
A MI UNIÓNK, A MI EURÓPÁNK
Kongresszusi dokumentum
Mi, romániai magyarok, úgy gondoljuk, a közeljövő Európai Uniója – a mi Uniónk – a régiók és közösségek Európája. Olyan Unió, amelyet az önmagunk erejébe vetett hit és bizalom teljesít ki. Olyan Unió, ahol a magyar nemzet nagyobbik része újra egymásra talál, ahová a mozaikszerűen egymás mellett élő közösségek magukkal hozzák hagyományaikat, nyelvüket, kultúrájukat és értékeiket.
A mi Uniónk e sokszínű közösségekre, a párbeszédre, egymás tiszteletére, a toleranciára épül. mi az Európai Uniót az emberi méltóságra, a szabadságra, a demokráciára, az egyenlőségre, a jogállamra, az emberi jogok tiszteletben tartására alapozzuk. A mi Európánkat a pluralizmus, a létbiztonság, a szolidaritás és a diszkrimináció-mentesség jellemzi. A mi Európánkban nem jelent hátrányt Romániában magyarként élni.
Tudjuk, hogy ma az Európai Unió választás előtt áll. A sikertelen európai alkotmány, az Unió reformját célzó lisszaboni szerződés elfogadásának késlekedése, a gazdasági válság az elkövetkező időszakban fel fogja erősíteni az Európai Unió jövőjéről szóló vitákat.
A következő öt évben az Unió állampolgárai, közösségei, régiói, országai, intézményei meg kell hogy határozzák azt, milyen Európai Unióban szeretnének élni és gyarapodni. Nekünk, romániai magyaroknak részt kell vennünk ebben a vitában. Csakis mi tudjuk elmondani, milyen Európát szeretnénk a magunk és gyermekeink számára. Csakis az általunk megválasztott képviselők tudják képviselni értékeinket és érdekeinket.
Az Unió alapító atyja, Jean Monnet azt mondta, nem államokat, hanem embereket egyesítünk, végső célunk az Európa népei közötti korlátok eltüntetése. Azt követően, hogy a tagállamok szuverenitásuk egy részét átadták az Unió intézményeinek, az is egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a XX. század nemzetállamai a jelenkor számos jelentős kérdését nem tudják megválaszolni. Az európai nemzetállam nem tud megfelelő keretet biztosítani a történelmi kisebbségeknek, de a globalizáció által felvetett problémákra vagy a gazdasági válság következményeire sem kínál megoldást.
A mi Uniónk az állampolgárok, közösségek és régiók, valamint a tagállamok érdekeit képviseli a világban. Az Európai Unió intézményei azért dolgoznak, hogy növeljék mindannyiunk versenyképességét. A mi Uniónk a tudásalapú társadalom megvalósítását helyezi középpontba.
Több mint két éve léptünk be az Európai Unióba. Nem akarjuk, és nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy megelégedjünk a csatlakozással. Fel kell zárkóznunk az Unióhoz. Ki kell használnunk azokat a lehetőségeket, amelyeket az egységes európai piac megnyit, és ugyanakkor élnünk kell a rendelkezésre álló Uniós támogatással.
A kistérségi társulásokat és a fejlesztési régiókat a gazdaságfejlesztés alapjának tekintjük, az önkormányzati együttműködés olyan formájának, amely jelentős mértékben javítja az európai strukturális és kohéziós alapokhoz való hozzáférés esélyeit. Meg kell erősítenünk a kistérségi társulásokat, és át kell alakítanunk a jelenlegi fejlesztési régiókat. Az új régiók kialakításánál figyelembe kell venni a térség gazdasági fejlődésének kívánalmait, valamint az ott lakók etnikai, kulturális és történelmi sajátosságait is. A régiókat a központi közigazgatástól átvett hatáskörökkel kell felruházni, és választott vezető testületekkel kell rendelkezniük. Erdély regionális érdekeinek képviseletében az erdélyi románokat és Erdély más nemzeti közösségeit stratégiai partnereinknek tekintjük. Az európai intézmények által biztosított közösségi alapok felhasználásában kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a határmenti és határokon átnyúló programoknak.
Alakítanunk kell azt az Uniót, amelynek most már mi is teljes jogú tagjai vagyunk. Támogatjuk a közös mezőgazdasági politika átalakítását úgy, hogy az vegye figyelembe a magyar gazdák érdekeit is.
A mi Európánk a szubszidiaritás elvére épül, és az embert helyezi középpontba. A mi Európánk az emberért, az európai állampolgárért van.
El kell hoznunk Európát a fiatalokhoz, és a fiataloknak is meg kell teremtenünk a lehetőséget, hogy eljussanak Európába. Az erdélyi magyar fiataloknak Európa szabadságot jelent és esélyt. Jelenti a szabad utazást, jelenti az esélyt a minőségi, versenyképes oktatásra, továbbtanulásra, az egyéni fejlődésre, a munkavállalásra, a jövő megalapozására.
Románia Európai Unióba való felvétele új távlatokat nyitott számunkra nemcsak a jóléti társadalom kiépítése tekintetében, hanem a nemzeti kisebbségek jogainak szavatolása terén is. Elérkezett az ideje annak, hogy a Romániában élő másfélmilliós magyar közösséget államalkotó tényezőként, a magyar nyelvet pedig helyi és regionális szinten hivatalos nyelvként ismertessük el. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy nemzeti identitásunk megőrzését és továbbvitelét csakis a különböző autonómiaformák szavatolják, ez pedig ma az Európai Unió számos országában létező pozitív gyakorlat figyelemmé vételével valósítható meg.
Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy az Európai Unió azoknak az országoknak a gyakorlatát, illetve azokat az elveket, amelyeken ezek az autonómia-modellek alapulnak, az általános irányelvek rangjára emelje.
A mi programunkban megfogalmazott autonómia-formák megfelelnek a Romániában élő magyarok eltérő kisebbségi létfeltételeinek, ugyanakkor illeszkednek az ország alkotmányos rendjéhez, valamint a modern Európát megteremtő szubszidiaritás és önkormányzatiság elvein alapuló európai autonómia-modellekhez. Meggyőződésünk, hogy a közigazgatási decentralizáción túlmutató közösségi autonómiák a többségi lakosság érdekét is szolgálják, ezért párbeszédet szorgalmazunk a román politikai osztállyal és civil társadalommal annak érdekében, hogy az autonómiák rendszerét államszervezési rangra emelhessük. Az Európai Unióban pedig olyan kisebbségvédelmi normák elfogadását fogjuk indítványozni, amelyek az egyes európai országok pozitív gyakorlatát, illetve a különböző autonómia-modelleket irányadónak tekintik minden tagállam számára.
Milyen autonómiát, milyen Székelyföldet akarunk? Olyan területi autonómiát, amely egységes szervezeti keretbe foglalja a Székelyföldet, egyszerre találva megoldásokat a területén élő magyarok és románok sajátos problémáira. Olyan Székelyföldet akarunk, amely biztosítja a feltételeket a munkahelyteremtéshez, a helyi közösségek gazdasági megerősödéséhez, versenyképességük növeléséhez az egységesülő európai piacon. Olyant, ahol a közintézmények vezető tisztségeit az etnikai arányoknak megfelelő módon töltik be.
Milyen autonómiát akarunk? Olyan kulturális autonómiát, amely szavatolja oktatási és kulturális önkormányzatunkat, biztosítja az anyanyelven történő tájékoztatást a közélet minden szintjén. Olyant, amely a romániai magyar oktatás terén hatásköröket biztosít a nemzeti identitás megőrzéséhez és átörökítéséhez, a mindenki által hozzáférhető, piacorientált, versenyképes tudás megszerzéséhez. Olyan kulturális önkormányzatot, amely interetnikus környezetben és szórványhelyzetben élő kisebbségek számára biztosít számarányuknak megfelelő sajátos programokat az állami és önkormányzati kulturális intézményekben.
Mindaddig, amíg a kulturális és területi autonómiát szabályozó, ezek működését közjogilag biztosító törvények meg nem születnek, a létező alkotmányos és törvényes lehetőségek között hozzunk létre olyan intézményi formákat, amelyek elősegítik az autonómia kialakulását.
Milyen kormányzatot akarunk? A központi kormányzat szintjén továbbra is igényeljük azokat a kormányzati programokat, amelyek – az autonómiák által biztosított hatáskörökön túl – a romániai magyar kisebbség gazdasági és társadalmi igényeit hivatottak szolgálni. E programok végrehajtásának garanciájaként pedig szorgalmazzuk a magyar érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet által delegált személyek jelenlétét a mindenkori kormányzat különböző, nem-politikai szintjein, országos számarányunknak megfelelően.
Mindezért fontosnak tartjuk a régiók Európájának megvalósítását, amelyben egyszerre teljesedhetnek ki közösségünk és az általunk elképzelt Európai Unió – a mi Uniónk, a mi Európánk – értékei. Tudjuk, koncepciónk gyakorlatba ültetése érdekében sok feladat vár ránk, de meggyőződésünk, hogy összefogással, egymás iránti szolidaritással, szakértelemmel és következetes munkával mindez megvalósítható.
A mi Európánkban Erdély magyarsága, az egész romániai magyar nemzeti közösség egyenértékű, egyenjogú és versenyképes minden más európai közösséggel.
A mi Európánk az értékek, a sokszínűség Uniója, a régiók és közösségek Európája.
Kolozsvár, 2009. április 25.