RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. április 15., szerdaelhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4101. szám
Tartalom:
*** A Magyar Összefogás eredményeként megoldódhat a szatmári Kölcsey Ferenc Líceum és a Református Gimnázium közötti ingatlanvita
*** Markó Béla könyvbemutatója Marosvásárhelyen
*** RMDSZ-javaslatra nőtt az államilag bértámogatott egyházi személyzet száma
*** Az Európai Unió rólunk szól: mindannyiunkról, mindennapjainkról
A Magyar Összefogás eredményeként megoldódhat a szatmári Kölcsey Ferenc Líceum és a Református Gimnázium közötti ingatlanvita
*** Kompromisszumos megoldás születhet a szatmári Kölcsey Ferenc Líceum és a Református Gimnázium közötti ingatlanvitában: szerdán, a szatmári megyeházán a helyi és megyei önkormányzatok, az RMDSZ, a két tanintézmény, illetve a református egyház képviselői közötti egyeztetésen olyan kompromisszumos javaslat született, melynek értelmében egy évvel elhalasztják a Kölcsey Ferenc Líceum kiköltözését és egyúttal a református kollégium beköltözését a református egyház által már 2004-ben visszaszerzett központi épületbe, a Kölcsey gimnázium pedig 2010-ben a Református Kollégium jelenleg használt, szintén egyházi tulajdonú épületében, valamint a közelben lévő kisegítő iskola ingatlanában kezdi meg a tanévet.
A több hónapja zajló vitának kompromisszumos lezárását jelentősen előmozdította az, hogy – a szülőbizottságok és az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének kérésére – a találkozón részt vett Markó Béla, az RMDSZ, valamint Tőkés László, az EMNT elnöke is. A két szervezet vezetője mellett jelen volt még Csehi Árpád, a Szatmár megyei Tanács elnöke, Illyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, a két iskola, a szülőbizottságok, valamint a református egyház több vezető képviselője.
Markó Béla szövetségi elnök fontosnak nevezte azt, hogy egy ilyen, éles szembenállást eredményező vitában a helyi közösségnek sikerül közös álláspontot kialakítani, sikerül – ha nehezen is – egy kompromisszumos megoldást találni. A megállapodás ugyanakkor bizonyítéka annak is, hogy a pár hónappal ezelőtt létrehozott Magyar Összefogást az RMDSZ és az EMNT nem egy szándéknyilatkozatnak tekinti, hanem egy fontos munkaeszköznek, amellyel közösen előre tudnak lépni ilyen vitás kérdésekben.
Az RMDSZ elnöke ugyanakkor arra mutatott rá, a Szatmárnámetiben kialakult helyzet nem egyedi, ma már több erdélyi magyarlakta városban szembesülnek azzal a „jó kihívással”, hogy immár vannak alternatívák: Szatmáron is három magyar középiskola, egy katolikus, egy református és egy állami magyar tanintézmény között választhatnak a magyar diákok. Álláspontja szerint ezek az alternatívák rendkívül fontosak az egészséges versenyhelyzet és ezáltal a minőségi oktatás megteremtésében. – Úgy gondolom, arra kell törekednünk, hogy minden nagyobb erdélyi városban megteremtsük ezt az alternatívát – szögezte le. Markó Béla szerint ugyanakkor ennek az áldatlan, konfliktusos helyzetnek a kialakulásáért nem az iskolaközösségek, hanem maga az állam a felelős: a visszaszolgáltatási folyamat során ugyanis az állam – ahelyett, hogy megoldaná a jogos tulajdonos és a bérlő közötti vitát – gyakorlatilag rájuk ruházza a megoldás feladatát és felelősségét. Ez azért igazságtalan, mert nem a bérlő vagy a tulajdonos a hibás azért, mert negyven-ötven évvel ezelőtt államosították az ingatlant: ezért az államnak aktívan fel kell lépnie az ilyen helyzetekben, és mindkét fél számára megfelelő megaoldást kell találnia, ehhez pedig anyagi állami támogatást is biztosítania kell – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, hozzátéve: az RMDSZ azt várja a kormánytól, hogy teljesítse az oktatási intézmények önkormányzati hatáskörbe történő átutalására vonatkozó ígéretét, ez ugyanis szintén jelentős módon hozzájárulna az ilyen helyzetek megoldásához.
Tőkés László, az EMNT elnöke szintén fontosnak nevezte azt, hogy közelebb kerültek az álláspontok a református egyház és a Kölcsey Gimnázium vezetősége között, és úgy értékelte, ez a megállapodás egy fontos eredménye a Magyar Összefogás jegyében létrejött együttműködésnek. Mint mondta, a református egyház – immár négy éve – egy olyan megoldás kialakítására törekszik, amely mindkét oktatási intézmény számára megfelelő, ezért is ajánlották egy olyan magyar oktatási központ létrehozását a visszaszerzett központi ingatlanban, amelyben mindkét középiskola egyenlő partnerként, egymást kiegészítve legyen együtt. Kölcsey Ferenc szellemisége is ezt diktálja: a megegyezést – mutatott rá az EMNT elnöke.
A találkozót követően Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ helyi székházában megbeszélést folytatott a szövetség megyei önkormányzati képvsielőivel, polgármestereivel is.
Markó Béla könyvbemutatója Marosvásárhelyen
*** A Pallas Akadémia Könyvkiadó író-olvasó találkozót tart április 17-én, pénteken 18 órakor, a marosvásárhelyi Bernády Ház kiállítótermében, amelyen Markó Béla „Egy irredenta hétköznapjai. (Lehallgatási jegyzőkönyvek 1986-1989)” című kötetét mutatja be. A szerző jelenlétében tartandó eseményen a kötetet Gálfalvi György és Kovács András Ferenc.
méltatja. A kiadó részéről Tőzsér József igazgató beszél.
A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.
RMDSZ-javaslatra nőtt az államilag bértámogatott egyházi személyzet száma
*** Szerdán fogadta el a Képviselőház azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely az államilag bértámogatott egyházi személyzet létszámára és bérezésére vonatkozó törvényt módosítja, és amely megszünteti a magyar történelmi egyházak elöljáróinak egy csoportjával szembeni hátrányos megkülönböztetést.
A Kerekes Károly, Máté András Levente és Varga Attila RMDSZ-es parlamenti képviselők által kidolgozott és a szerdai plenáris ülésen elfogadott egyik módosító javaslat szerint nőtt az államilag bértámogatott egyházi személyzet száma. Ezáltal a törvény két államilag is bértámogatott püspök-helyettesi állást biztosít a Református Egyház számára.
Az RMDSZ által kezdeményezett és támogatott jogszabályt 201 „igen”, egy „nem” szavazat, illetve egy tartózkodás mellett fogadták el. Az említett jogszabály továbbá azt is előírja, hogy az egyházi jellegű intézményekben dolgozók bére az általános iskolai tanárok törvényben meghatározott jövedelmének 65%-ának kell megfeleljen, míg a kis jövedelmű egyházi jellegű intézmények dolgozóinak bére az említett javadalmazás 80%-ával egyenértékű. Mindkét bérkategória esetén figyelembe veszik a tanulmányi szintet, a szakmai minősítést és a munkatapasztalatot is.
„A közeljövőben az RMDSZ, Kerekes Károly és Kötő József képviselők révén újabb törvénytervezetben javasolja a teológiai intézményekben oktató lelkész-tanárok állami bértámogatásának szabályozását. Ennek elfogadására, előzetes egyeztetések után, megszületett a politikai akarat a Képviselőház munka– és társadalombiztosítási szakbizottságában, valamint a Kultuszminisztérium szakhivatalában is” – mondta el az ügy kapcsán Kerekes Károly parlamenti képviselő.
Az Európai Unió rólunk szól: mindannyiunkról, mindennapjainkról
*** Sokak számára távolinak, megfoghatatlannak tűnik az Európai Unió, azonban ha egy kicsit alaposabban megvizsgáljuk, rájövünk arra, hogy az Unió igenis rólunk szól, ott van mindennapjainkban – fogalmazott Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a Magyar Összefogás listájának kiemelt, ifjúságot képviselő EP-jelöltje április 14-én, a szilágyballai „NyuSZIT” Fesztiválon. A Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács szervezésében sorra kerülő rendezvény elsősorban a húsvéti hagyományokat kívánta feleleveníteni: volt tojásevő és tojásfestő verseny, előadás hangzott el a szilágysági húsvéti szokásokról, a Terbete néptáncegyüttes a szilágysági táncok mellett kalotaszegi táncokkal gazdagította a rendezvény programját.
A fiatalok körében rendkívül nagy népszerűségnek örvendő fesztiválon Kovács Péter elsősorban az Európai Uniónak a mindennapi életünkben játszott, igen fontos szerepére hívta fel a figyelmet. „Első hallásra sok fiatalnak igen távolinak tűnik az Unió, de nem kell messzire elmennünk, hogy ezt konkrétan megtapasztaljuk. Egy ifjú számára az Európai Unió többek között arról szól, hogy csekély összegért Európa bármely sarkába elmehet fapados járattal, de arról is, hogy két lejbe kerül egy telefonbeszélgetés külföldön élő családtagjaival, barátaival, ismerőseivel. Európa bármely egyetemén szerzett oklevél bárhol érvényesíthető, az országok közötti határátkelések egyre akadálymenyesebbek, mindez, és még nagyon sok minden más az Európai Uniónak köszönhető” – hangsúlyozta a fiatal politikus, aki emlékeztette a jelenlévőket, az RMDSZ jele alatt összeálló Magyar Összefogás listáján indulók átlagéletkora 37 év, 15 jelöltet pedig a Magyar Ifjúsági Értekezlet állított. „Olyan jelöltek ők, akik sok más európai fiatalhoz hasonlóan a hétköznapok során fedezték fel az Európai Unió nyújtotta előnyöket, jelölésükkel pedig sok erdélyi fiatalhoz szeretnék minél közelebb hozni azokat” – összegzett Kovács Péter.