RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2008. szeptember 14., vasárnap
elhivbuk@rmdsz.ro XVI. évfolyam, 3946. szám
Tartalom:
– A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának állásfoglalása
–Új otthona van a művészeti oktatásnak Csíkszeredában
– A székelyföldi színházak összefogása
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának állásfoglalása
A szeptember 12-13-a között megrendezett Kárpát–medencei Magyar Képviselők Fóruma VI. Plenáris ülése, amelyen az RMDSZ parlamenti frakciói is résztvettek, a következő állásfoglalás elfogadásával zárult.
Állásfoglalás
A KMKF 2008. szeptember 12-13-i Plenáris Ülésének állásfoglalása az elnöki beszámoló és az előterjesztett dokumentumok tárgyában
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2008. szeptember 12-13-án megtartotta 2008. évi Plenáris Ülését, amelynek során meghallgatta dr. Szili Katalin elnök asszony beszámolóját a KMKF albizottságainak és Titkárságának elmúlt egy éves tevékenységéről, valamint a 2007. szeptember 14-én elfogadott, „A magyar-magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének Európai Uniós csatlakozása után” című dokumentum (továbbiakban: Nemzeti Együttműködési Koncepció) végrehajtása érdekében tett lépésekről.
A Plenáris Ülés elfogadta az elnöki beszámolót, amelynek kapcsán a következőket állapította meg:
1.Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Együttműködési Koncepciót egy évvel ezelőtt a KMKF plenáris ülése teljes konszenzussal fogadta el, a Nemzeti Együttműködési Koncepció jelenleg az egyik legszélesebb körű politikai legitimitással rendelkező nemzetpolitikai dokumentum. Ebből következően a Nemzeti Együttműködési Koncepcióba foglalt célok végrehajtásában a Magyar Köztársaság Országgyűlésének, a KMKF tagjainak és a Kormányának együtt kell működnie.
2. A KMKF
a) üdvözölte és támogatásáról biztosította a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodájának létrehozását;
b) konszenzussal elfogadta „A határon átnyúló közlekedési infrastruktúra- és tömegközlekedés-fejlesztés aktuális kérdéseiről” című előterjesztést (továbbiakban: a Közlekedéspolitikai Koncepció), és szorgalmazza, hogy az Országgyűlés vegye napirendjére határozattal történő megerősítésének kérdését a kormányzati végrehajtás mielőbbi megkezdése érdekében, valamint
c) felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy tájékoztassa a Közlekedéspolitikai Koncepció végrehajtásáról a KMKF Gazdasági Albizottságát.
3. A KMKF egyetért azon civil kezdeményezéssel és javaslattal, hogy a Külügyi- és Európa-ügyi Albizottság hozzon létre egy a magyar szórványokkal foglalkozó munkacsoportot.
4. Tekintettel a közelmúltban Ukrajnában és Szlovákiában a magyar nyelvhasználat és a magyar nyelvű oktatás korlátozásával kapcsolatban tapasztalt eseményekre, a KMKF felkéri Elnökét, hogy az albizottságokon keresztül, a Kormánnyal együttműködve tegyen lépéseket az oktatás és a szórványmagyarok helyzetének javítása érdekében. Ennek keretében a KMKF Plenáris Ülése felkéri a Kormányt, valamint parlamenti képviselettel rendelkező tagszervezeteit, hogy saját hatáskörükben egyszersmind egymással együttműködve
a) tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a magyar nyelv részesüljön többek közt ugyanabban a védelemben, amelyet az Európa Tanács Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Chartájának értelmében a regionális nyelvek élveznek;
b) tegyenek lépéseket olyan jogi normák elfogadtatásáért, amelyek minden gyermek számára tíz éves korig jogot biztosítanak lakóhelyén és anyanyelvén iskolai oktatásban részesülni, vagy az adott állam költségvetésének terhére ilyen szolgáltatáshoz jutni a lakóhelyéhez legközelebbi településen.
5. Felkéri a KMKF elnökét, hogy – az illetékes albizottságokkal egyeztetve – a 2009. évi Plenáris Ülésen adjon tájékoztatást a külpolitikai és Európa-politikai kérdések terén folytatandó együttműködés koncepciójának alakulásáról.
6. Megbízza a KMKF elnökét, hogy folytasson egyeztetést a Magyar Tudományos Akadémiával az Európai magyarságpolitika című nyilatkozatban foglalt – főleg szakpolitikai területeken kínálkozó – együttműködés kialakítására.
7. Felkéri a KMKF Külügyi- és Európa-ügyi Albizottságát, hogy a 2009. évi Plenáris Ülésen adjon tájékoztatást a szomszédos államok nemzeti kisebbségi és külhoni politikai jogi szabályozásáról. Az európai normák és gyakorlat tükrében tekintse át a határon túli magyar közösségeknek a szomszédos államokon belüli közjogi helyzetét, valamint – a KMKF Autonómia Műhelyének szellemi háttértámogatásával – ezen közösségek, és a többségében magyarlakta területek közjogi státusa jövőbeni alakulásának perspektíváit.
8. A KMKF Plenáris Ülése ezen állásfoglaláshoz kapcsolódóan nyilatkozatot fogadott el a nemzeti együttműködéssel kapcsolatos jogalkotás egyes kérdéseiről.
9. A KMKF támogatja az e-magyar hálózat továbbfejlesztését új minőséggel és tartalommal. Felkéri a KMKF Gazdasági Albizottságát, hogy kísérje figyelemmel ezen folyamatot és a legközelebbi Plenáris Ülésen adjon tájékoztatást.
10. A KMKF felkéri a Magyar Köztársaság Országgyűlését, hogy az Európai Unió és Szerbia által 2008. április 29-én aláírt társulási megállapodás megerősítéséről szóló törvényt, a társulási megállapodás ratifikációs folyamatának megindításáról szóló Európai Uniós döntést követően, a tagállamok közül elsők között fogadja el.
Budapest, 2008. szeptember 13.
Új otthona van a művészeti oktatásnak Csíkszeredában
„Évekkel ezelőtt fogalmazódott meg a közösség részéről a reális igény ennek az iskolának a létrehozására. Volt egy csapat, amely ezt meg is valósította. A 2008-as tanév elején ezért is mondhatjuk el, hogy valóra vált a közös álom” – hangsúlyozta köszöntőbeszédében Kelemen Hunor ügyvezető elnök vasárnap Csíkszeredában, a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola új épületének felavatóján. Az ünnepségen az RMDSZ képviseletében jelen volt még Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester, Borboly Csaba megyei tanácselnök, Korodi Attila miniszter, Gyerkó László szenátorjelölt valamint Matekovits János oktatásügyi államtitkár.
Az ügyvezető elnök beszédében arra a pillanatra is kitért, amikor a csíkszeredai polgármester irodájában a most felavatott művészeti iskola még csak távlati terv szintjén fogalmazódott meg. „Egy kartonból készült makett fölé hajolva arról beszélgettünk, hogy mihez kezdhetünk ezzel a romos állapotban lévő épülettel. Elsőrendű prioritásnak tekintettük ennek az iskolának a létrehozását, és gyakran beszéltünk erről a beruházásról” – mondta el Kelemen Hunor, aki szerint számos közéleti személyiség munkájára, több intézmény számos pályázatára volt szükség ahhoz, hogy a közös álom megvalósuljon.
A Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola új épületének 24 tanteremben 600 diák tanul hétfőtől. A vasárnapi avatóünnepségen az iskola diákja és tanárai műsorral köszöntötték az „új épület jelentette új kezdetet”, amelynek köszönhetően a művészetet tanuló diákoknak és tanároknak szeptember 15-étől nem kell egyik épületből a másikba költözniük a tanórák megtartása végett.
„Székelyföldnek, Csíkszéknek, Csíkszeredának hagyománya van az értékteremtésben, mindenben, ami képzőművészetet jelent. Most már azt is elmondhatjuk, hogy ehhez a hagyományhoz csatlakozik – az új oktatási intézmény révén – egy új művészeti ág, a zene. Több év, évtized áldozatos munkájára lesz szükség ahhoz, hogy egy alkotó vagy alkotócsoport kiemelkedjen ebből a közösségből” – fogalmazott Kelemen Hunor, aki ehhez az értékteremtő folyamathoz kívánt sok sikert az új iskola oktatóinak és tanulóinak.
A székelyföldi színházak összefogása
“A megyei önkormányzatoknak is fel kell vállalniuk a színházak finanszírozását és ebben a Kovászna Megyei Tanács részt kíván venni” – ígérte Tamás Sándor szeptember 12-én, pénteken délután Kézdivásárhelyen, a Székelyföldi Városok második találkozóján, amelyen részt vettek a székelyföldi színházak képviselői is. “A kultúra, jelen esetben a színházi kultúra, olyan ügy, amely pártpolitikától függetlenül mindannyiunknak fontos. A székelyföldi színházak nemcsak saját hírnevüket, hanem a régió jóhírét is messze földre elviszik, ezért gondoltuk, hogy az eddig szétfutó energiákat egybe kell fogni.” – mutatott rá Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki a polgármesterekkel közösen a sajtó képviselőinek is beszámolt a találkozó eredményeiről.
A találkozón felmerült, hogy a két megye színházai, közösen az önkormányzatokkal írjanak nagyobb volumenű pályázatokat, a megnyert összegekből pedig nemcsak rendezvényeket, hanem színházfejlesztést is lehet finanszírozni. A pénteki megbeszélésen körvonalazódott egy Székelyföld bérlet kialakítása, amelynek kínálata a négy (sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, csíkszeredai és székelyudvarhelyi) színház előadásaiból állna össze.
“Azok a jó találkozók, amelyek konkrét eredménnyel végződnek és örülök, hogy ez a találkozó ilyen volt. Ezzel a kezdeményezéssel tovább lehetne színesíteni a színházi kínálatot” –mondta Sztakics Éva Sepsiszentgyörgy alpolgármestere. Először ültek le szervezetten ilyen széles körben tárgyalni és elsőre talált a szó – értékelte elégedetten a találkozót Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere is.
Amilyen a porta, olyan a gazda
A pénteki találkozó másik témája az egységes megye- és helységnévtáblák kérdése volt. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke bemutatta a jelenlegi helyzetet és sürgette, hogy minél hamarabb meg kell találni a módját annak, hogy közös székelyföldi szimbolisztikájú táblák készüljenek. Újságírói kérdésre válaszolva Tamás Sándor elmondta, a jogszabályok előírásait betartva kell ezeket az új táblákat elkészíteni, nem nyújtva ezáltal a támadási felületet. Elárulta, azt tervezi, hogy más megyék, régiók pozitív példájának bemutatásával veszi elejét a román politikusok ellenérzésének.
A székelyföldi megyék és városok vezetőinek következő találkozójára októberben kerül sor Gyergyószentmiklóson.