RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2008. október 6., hétfőelhivbuk@rmdsz.ro XVI. évfolyam, 3966. szám, 3. kiadás
Tartalom:
*** Arad gyásznap, de gyászünnep is: a szabadságszeretet, a szolidaritás, az összetartozás, az összefogás napja
A tizenhárom vértanú tábornokra emlékeztek Aradon
*** Uniós programokról közérthetően
*** A lakhatás világnapját ünnepelték ma
Arad gyásznap, de gyászünnep is: a szabadságszeretet, a szolidaritás, az összetartozás, az összefogás napja
A tizenhárom vértanú tábornokra emlékeztek Aradon
*** – Arad gyásznap, de valamiféle gyászünnep is: a szabadságszeretet, a szolidaritás, az összetartozás, az összefogás napja. Arad ugyanis cáfolata annak, hogy vereségből nem lehet győzelem. A visszafojtott gyász erőt adott a magyar nemzetnek, erkölcsi tartást. Mégis győzelem lett a vereségből – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök hétfőn, Aradon, a tizenhárom aradi vértanú halálának 159-ik évfordulója alkalmából tartott megemlékező ünnepségen..
Az előző évekhez hasonlóan, az idén is több ezren emlékeztek Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom kivégzett tábornokára.
A megemlékezés ünnepi szentmisével kezdődött a Minorita templomban, majd a résztvevők a Vesztőhelyen helyezték el a kegyelet koszorúit. A rendezvény ezt követően a Szabadság-szobornál folytatódott.
„Végre olyan történelmet kellene álmodnunk magunknak, amelyben a győzelem és vereség fogalmát a nemzetek legfennebb a sportversenyekhez kapcsolják. Az Európai Unió egy ilyen gyermeki álom, egy ilyen lelkes elképzelés, de talán valóra váltható – mutatott rá beszédében az RMDSZ elnöke.
Ünnepi beszédében visszatekintett a szabadságharc „szomorú végpillanatára”, amikor nem volt elég a fegyverletétel, nem volt elég az egész magyar nemzet összeroskadása, még mindig nem volt pont az ítélet végén, még mindig kellett egy véres pecsét is hozzá: tizenhárom nagyszerű katona, tizenhárom bátor férfi, tizenhárom élni akaró ember megöletése. Kiemelte, az aradi 13-ak, bár nyelvük és származásuk szerint sokfélék voltak, „de egytől-egyig a leghűségesebb magyarok itt bent a mi szívünkben”.
Markó Béla szerint a vereség győzelembe fordulásának, az aradi szellemnek példája a szabadságszobor kiszabadításának története is: „Szolidaritás, együttmunkálkodás, kitartás kellett hozzá. Ki gondolta, ki hitte, ki remélte volna a kilencvenes évek elején, hogy még valaha talpra áll ez a szobor. Ki más, mint az aradiak” hangsúlyozta. Emlékeztetett, „tisztességes nemzeti célokról lemondani nem szabad még akkor sem, ha pillanatnyilag szinte reménytelennek látszik a megvalósításuk. Mi tudjuk ezt itt Erdélyben, minket megtanított erre a történelem, mert mifelénk nemcsak az ember, hanem a szobor is talpra áll, ha letaszítják. És a megölt tábornokok is feltámadnak utódaikban. Gyászolnunk kell halálukat, de ünnepelnünk kell ezt a feltámadást, azt, hogy eszméik túlélték a gyilkos golyót vagy kötelet.”
„Bíznunk kell abban, hogy egy közös Európában már nem lesznek győztesek és vesztesek, csak egyenlő feltételek között együttélő nemzetek. Erre kell törekednünk itt Erdélyben, itt Romániában is, mindenütt, ahol valaha a történelem egymással újból és újból szembeállította a nemzeteket.”- szólított fel beszéde végén Markó Béla szövetségi elnök.
Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter beszédében hangsúlyozta: a szabadságharc tragédiája volt, hogy a különböző nemzetiségű politikai vezetők túl későn ismerték fel: a „Népek
tavasza” nemcsak egy nép tavasza volt.
A két országnak azonosak a modernizációs érdekei, hasonló adottságaik következtében természetes szövetségesei egymásnak – mondta a miniszter, emlékeztetve a közös zászlóaljra, a közös missziós feladatokra, a NATO-ban betöltött szerepre, akárcsak arra, hogy a béketeremtés érdekében Afganisztánban román és magyar katonák együtt szolgálnak, és sajnos áldozatot is hoznak. Utalt a közös román-magyar kormányülésekre is. Hozzátette: ahogy 2004 óta ismét áll az aradi Szabadság-szobor, ahogy a romániai magyar választók összefogásának köszönhetően sikeres volt az európai parlamenti választás és a gazdaságilag fejlődő Romániában kormánytényező az RMDSZ, úgy szükséges a jövőben is további magyar összefogással, a demokratikusan gondolkodó román többséggel együtt gondolkodni” – fejtette ki a miniszter.
Uniós programokról közérthetően
*** Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter a Regionális Operatív Program jelenlegi helyzetéről, az Európai Uniós források lehívásának mechanizmusáról és az önkormányzatok által eddig leadott pályázatokról beszélgetett a sajtó képviselőivel október 6-án, Marosvásárhelyen. A beszélgetésen részt vett a program Irányító Hatóságának igazgatója, valamint a Központi Régió Fejlesztési Ügynökségének igazgatója is.
A Regionális Operatív Program a többi operatív programhoz képest atipikus, hiszen teljesen decentralizált, a tervekkel kapcsolatos minden döntést helyi szinten hoznak meg. A program kulcsszavai a partnerség és a szolidaritás – fejtette ki Borbély László. A miniszter a program kapcsán elmondta, az Uniós pénzek lehívása többéves folyamat, 2007 a tárgyalások és a program beindításának éve volt, 2008-ban a beérkezett pályázatok elbírálása és a szerződések megkötése van folyamatban. Az uniós pénzek lehívása csak a szerződéskötések után, 2009-ben kezdődik el. Eddig országosan 9 infrastrukturális fejlesztést célzó terv szerződéseit kötött meg a minisztérium, ezek esetében hamarosan elkezdődnek a kivitelezési munkálatok. –A Központi Régióban eddig egy szerződést kötöttünk meg, Hargita megyében, ennek értéke 16 millió euró. Jelenleg 142 finanszírozási kérés különböző elbírálási fázisokban van. Maros megye eddig 5 fejlesztési tervet nyújtott be a Központi Fejlesztési Ügynökséghez. –vázolta a jelenlegi helyzetet a miniszter.
A kormány kijelölte azt a hét országos fejlesztési pólust, mely kiemelt uniós támogatásban részesül. Borbély László javaslatára kijelöltek további 13 regionális fejlesztési központot, melyek szintén lehívhatnak támogatást a Regionális Operatív Programból. A Központi Régióban az országos fejlesztési pólus Brassó, Marosvásárhely és Szeben pedig regionális fejlesztési központ lesz. Az Európai Unió Bizottságával való tárgyalás nyomán azok a10.000 lakosnál kisebb városok, amelyek integrált városfejlesztési terveket tudnak bemutatni, szintén pályázhatnak uniós támogatásra.
A program legnépszerűbb tengelyével kapcsolatosan Borbély elmondta: a regionális infrastruktúra-fejlesztésre vonatkozó 2-es tengely keretén belül túljelentkezés van. Éppen ezért javasolni fogja kormánynak egy országos infrastruktúra-fejlesztési program beindítását, amely kiegészítené a Regionális Operatív Program által nyújtott támogatást.
A lakhatás világnapját ünnepelték ma
*** Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter október 6-án, Marosvásárhelyen, a lakhatás világnapja alkalmából beszélgetett a sajtó képviselőivel a város építészeti értékeiről.
A miniszter elmondta, minden városnak rendelkeznie kell városfejlesztési stratégiával, hogy elkerülhetőek legyenek az építkezési rendellenességek, hogy a város építészeti értékeivel összhangban lehessen kialakítani a város arculatát. Éppen ezért folyamatban van a lakástörvény módosítása, mely kötelezővé teszi az általános városrendezési terv mellett egy részletes helyi városrendezési terv kidolgozását is, melynek figyelembe kell vennie az adott település történelmi, kulturális értékeit is. Csak azok a városok pályázhatnak a Regionális Operativ Program városfejlesztési támogatására, amelyek rendelkeznek integrált városrendezési stratégiával.
Marosvásárhely egyik szimbóluma a Vár, amely jelenleg is nagyon elhanyagolt állapotban van, 18 év alatt nem készült el a rendezését célzó terv. A vár történelmi és kulturális értékénél fogva a város kulturális központja kellene legyen. A ferencesek templomának helyére épült a Nemzeti Színház, amely a maga korában modern épület volt, és illeszkedik a városkozpont arculatához. Éppen ezért nagyon oda kell figyelni, hogy a jövőbeni építkezésekkel mit rontunk el, mennyire őrizzük meg értékeinket – mondta Borbély László.