RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2008. október 26., vasárnap ehivbuk@rmdsz.ro XVI. évfolyam, 3984. szám, 2. kiadás
Tartalom:
*** 100. lapszámát ünnepelte a Hunyad Megyei Hírmondó
*** Sógor Csaba részt vett a párkányi csata évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi konferencián
*** Gyermekmentő szervezetek vezetőivel találkozott Sólyom László
*** Megvalósítások a közösség erejéből
*** Csíkszeredában a Ford képviselője
*** Hídavató Nagytusnádon
*** Modernizálják a tasnádi roma-lakótelepet
100. lapszámát ünnepelte a Hunyad Megyei Hírmondó
*** Déván a Hunyad Megyei Hírmondó munkatársai mellett az RMDSZ jelöltjei, magyar tisztségviselők, és az olvasók közül is szép számban vettek részt a közéleti havilap 100. lapszámának tiszteletére megrendezett szombat délelőtti ünnepségen.
„Hunyad megyében ez a harmadik próbálkozás, hogy legyen magyar nyelvű, rendszeresen megjelenő kiadványa a közösségnek, és az elmúlt nyolc év az bizonyítja, hogy a Hunyad Megyei Hírmondónak ez sikerült” – mondta Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője, aki maga is bábáskodott a lap indításánál.
1990 februárjában Hunyad Megyei Hírlap néven indult hetilap, majd Hunyad Vármegye címmel jelent meg egy időszakos kiadvány, de egyiküknek sem sikerült hosszabb ideig fennmaradni. A Hunyad Megyei Hírmondó a 2000 őszén kiadott Választási Krónikából nőtte ki magát, ezen a néven először 2001 januárjában jelent meg, kampányidőszakokban pedig továbbra is jelentkezik különkiadással.
„Nyolc évvel ezelőtt, amikor a Hunyad megyei magyarságnak ismét lett parlamenti képviselete, akkor sikerült a Hunyad Megyei Hírmondónak biztosítani a rendszeres megjelenést. Kialakult egy lelkes csapat, amely azóta is szívügyén viseli az újság sorsát. A havonta megjelenő közéleti lapot az olvasók is örömmel fogadták, hiszen azelőtt minden magyar rendezvényen felmerült, hogy mennyire nagy szükség lenne egy magyar nyelvű újságra ezen a vidéken is” – magyarázta Winkler Gyula. A Hunyad megyei RMDSZ elnöke arra is rámutatott, hogy a szórványközösségek életében sokszor nem lehet szétválasztani a társadalmi, az érdekképviseleti, a hagyományőrző közösségi munkát, mert sok esetben ugyanazok az emberek dolgoznak ezeken a területeken.
„Hunyad megyében az összefogás tette lehetővé, hogy ma a 100. lapszámot ünnepeljük. Kialakult egy túlnyomórészt önkéntesekből álló csapat, amely vállalta, hogy havonta beszámol közösségünk életéről. Köszönjük munkájukat és én azt kívánom, hogy együtt ünnepeljük meg a 200. lapszámot is” – zárta köszöntőbeszédét Winkler Gyula.
Sógor Csaba részt vett a párkányi csata évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi konferencián
*** A hétvégén emlékeztek meg a felvidéki Párkányban a Sobieski János lengyel király nevével fémjelzett csata 325. évfordulójáról. A törökök magyarországi kiűzésének egyik fontos emléknapja alkalmából szervezett A szabad Közép–Európa múltja és jövője című nemzetközi konferencián Sógor Csaba EP-képviselő kifejtette: a térség jövője mindenképpen azon múlik, hogy sikerül-e megváltoztatni a többség és a kisebbség viszonyát, továbbá, hogy sikerül-e kompromisszumokat kötni a legfontosabb stratégiai kérdésekben.
Az RMDSZ-politikus párhuzamot vont a román-magyar, illetve a szlovák-magyar kétoldalú kapcsolatok alakulása között, hangsúlyozva az együttműködés fontosságát. Sógor szerint Kelet-Közép Európa esetében minden földrajzi determinizmus félrevezető, ugyanis a régió sajátosságát mindig a történelem, a vallás és a kultúra szervezőereje határozta meg. „Kelet-közép Európa határai folyamatosan változtak, új népek és területek sorolták magukat ide. A területhez általában a lengyel, cseh, szlovák, magyar, román, bolgár, albán és görög népeket, illetve az általuk lakott területeket sorolják, de amint Oskar Halecki lengyel származású történészt írja: „közös bennük, hogy mindannyian a keresztény humanizmus neveltjei”. AZ EU-ban nem a konfrontáció, hanem az együttműködés a legfontosabb érték, ez ráférne Kelet-közép Európára is, ezen belül a szlovák-magyar viszonyra” – összegezte előadását Sógor Csaba.
Gyermekmentő szervezetek vezetőivel találkozott Sólyom László
*** Szombaton, október 25-én a romániai magánlátogatása alkalmával, Sólyom László magyar köztársasági elnök ellátogatott Csíkszentmártonba, ahol megtekintette azt a multifunkcionális közösségi épületet, amelyet az egykori gyermekotthonból alakítottak ki. Az óvoda, a számítógépes hozzáférhetést biztosító szolgáltatás és a leányanyamenhely már működik, a korai fejlesztő központ még beindításra vár.
A látogatás házigazdái a régió három olyan szervezetének vezetői voltak, akik árva, vagy nehéz körülmények között élő gyermekek ügyét vállalták fel: Gergely István katolikus pap, a Csibész Alapítvány elnöke, Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke és Sógor Csaba EP-képviselő, a székelykeresztúri Ház a Holnapért Alapítvány elnöke. A résztvevők eszmecserét folytattak a civil társadalom szerepéről, a magángyermekotthonok támogatásáról, a szórvány, illetve a csángóság sorskérdéseiről, a szórványvidék esetleges csángó nagycsaládokkal való betelepítéséről.
Megvalósítások a közösség erejéből
*** Ravatalozó-avatás és mintegy 40 borpince ünnepe egyaránt szerepelt Cseke Attila államtitkár hétvégi Bihar megyei programjában. A két eseményben van még egy közös pont: mindkettőben jelentős szerepet játszott a közösség összefogása.
A Paptamásihoz tartozó Kügypusztán főleg a falu lakosságának köszönhető, hogy felépült az új ravatalozó, amelynek szombat déli ünnepélyes átadásán a helyiek meghívására Cseke Attila is részt vett. Az államtitkár a lélekjelenlétről, a lélek munkálkodásáról beszélt, valamint arról, hogy mennyire fontos, hogy nyugodt körülmények között tudjuk megadni a végtisztességet szeretteinknek. Ehhez járul most hozzá az új ravatalozó, amelynek megépítésére nem költöttek pénzt: a helybéliek közmunkában dolgoztak az építkezésen.
Délután Székelyhídon az államtitkár együtt ünnepelte a helybéliekkel a pincesor újbóli megnyitását. Mint mondta, véleménye szerint egy pince még nem gazdagság, csak a gazdájának érték. „De egy ilyen szép pincesor már látványosság, az már turistacsalogató, vagyis már bevételt teremt és megélhetést jelent a közösségnek. De ehhez úgy kell kitartaniuk egymás mellett jóban-rosszban a gazdáknak, a falubelieknek, az egész közösségnek, ahogyan a pincék sorakoznak egymás mellett a domboldalban” – mondta Cseke Attila.
A több mint 40 pincét számláló domboldal helyreállítása egyébként, Lakatos Péter képviselő ötlete nyomán, nem csak a pincék rendbetételét, kifestését-csinosítgatását jelentette, hanem azt is, hogy a hozzájuk vezető utat a közösség járhatóvá tette és lekövezte a célforgalom számára.
Csíkszeredában a Ford képviselője
*** Megtettük az első lépést abba az irányba, hogy nagyobb cégek is felkeressék Hargita megyét, azt a megyét, amely az ország szívében van ugyan, de nehezen „mozdulnak rá” a komolyabb befektetők – szögezte le Gyerkó László, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének gazdasági alelnöke péntek este azon a találkozón, amelyen csíki üzletemberek ismerkedhettek meg azokkal a feltételekkel, amelyeket a Ford Románia támaszt beszállítóival szemben.
Péntek este Francisco Martinez Taroncher, a Ford Románia beszállítókért felelős menedzsere ismertette előadásában a beszállítók számára előírt minőségi követelményeket. Előadása a Q1 – Quality first, azaz Első a minőség – címet viselte. A Q1 minősítést a Ford adja beszállítóinak, s ő is vonhatja vissza tőlük. Az előadásban elhangzott, hogy a Ford az alkatrészek mintegy 65 %-át külső termelőktől szerzi be, és folyamatosan keresik az újabb és újabb beszállítókat. Taroncher azt ajánlotta beszélgetőpartnereinek, hogy ők maguk kezdeményezzék a kapcsolatfelvételt a Forddal. A Q1 minősítés megszerzésében a Ford segíti beszállítóit, és megfelelő feltételek között fél évtől egészen 2-3 évig terjedő haladékot ad számukra a minősítés megszerzésére.
A találkozót szervező Gyerkó László, az RMDSZ Csíki Területi szervezetének gazdasági alelnöke, az Állami Privatizációs Hatóság (AVAS) alelnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a helyi vállalkozók kell megtegyék az első lépéseket a nagy befektetők felé. „Rajtunk múlik az, hogy tényleg mennyire tudjuk népszerűsíteni magunkat, lehetőségeinket, illetve azt, hogy képesek vagyunk minőséget gyártani, képesek vagyunk megfelelő időben és mennyiségben előállítani olyan termékeket, amelyekre szükség van a piacokon” – fűzte hozzá Gyerkó.
Hídavató Nagytusnádon
*** Fontos számunkra, hogy minél több hidat emeljünk patakainkon, folyóinkon, megkönnyítve általuk közlekedésünket, átjárásunkat; ugyanakkor fontos, hogy minél több hidat emeljünk közösségeinken belül, eltüntetve mindazt, ami elválaszt bennünket, megkeresve azt, ami összeköt minket – emelte a nagytusnádi újjáépített Olt-híd avatóján elmondott ünnepi beszédében Gyerkó László szenátor-jelölt. Mint mondta, az egyik hídfő a helyi közösség, a másik a törvényhozásban, a központi kormányzatban lévő magyar képviselet. A két pillér összekötése rajtunk múlik – hangsúlyozta a szónok.
A nagytusnádi hidat 1979-ben a kommunista vezetés döntése alapján rombolták le: szinte negyven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a falu, a környező falvak közössége visszakaphassa az elődeik által 1947-ben épített hidat. Az újjáépítési munkálatok fedezésére a megyei tanács közbenjárására utalt ki a kormány 4,5 milliárd lejt, a vidéki infrastruktúra fejlesztését célzó 7/2006 számú kormányrendelet előírásai értelmében.
Bogos Zsolt miniszteri tanácsos Korodi Attila környezetvédelmi miniszter szavait tolmácsolta, kihangsúlyozva, hogy nem csak a parlamenti képviselőknek van szerepe a hídépítés anyagi támogatásában, hanem a község lakosságának is, akik a szavazatukkal járultak hozzá a hídépítéshez.
Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke párhuzamot vont az 1956-os magyar forradalom kitörése emlékének szentelt október 23-i tegnapi megemlékezések és a hídavatás között. Mint mondta: a forradalom és a hídavatás egyaránt jelzi, hogy szembe lehet szállni a külső kényszerítő erőkkel, a híd átadásával pedig egy újabb, kommunizmus ejtette seb forrt be.
Rafain Zoltán megyei tanácsos, a helyi közbirtokosság vezetője ünnepi beszédében nagyapja emlékét idézte fel, ugyanis ő volt a híd elődjének építése idején, 1947-ben a közbirtokosság vezetője, neki is szerepe volt a létesítmény kivitelezésében. Tamás József püspök áldotta meg az újjáépített hidat, emlékeztetve arra, hogy a legfőbb hídépítő mindannyiunk számára Jézus Krisztus.
Modernizálják a tasnádi roma-lakótelepet
*** Günthner Tibor RMDSZ-szenátorjelölt, Varga Attila képviselőjelölt és Véron András tasnádi polgármester jelenlétében adták át az elmúlt hét végén a tasnádi Petru Maior utcát (a helyiek által csak romatelepként emlegetett városrészt) és környékét érintő beruházás első részét. Az uniós pályázat nyomán megkezdett beruházás összértéke meghaladja a kétszázezer eurót, ekkora értékű beruházás Tasnádra eddig még soha nem érkezett.
— Nagy szükség volt az utca felújítására, nyilatkozta Véron András, a város polgármestere, hiszen egyike volt a legelhanyagoltabbaknak és örülök, hogy az RMDSZmellénkállt és támogatta ezt a szándékunkat.
— Személyesen felügyeltem a tervezési munkálatokat, jelentette ki Günthner Tibor szenátorjelölt és örülök, hogy magam is hozzájárulhattam ahhoz, hogy tovább szépülhessen Tasnád. A környék lakói szívből örültek annak, hogy fontosnak tartjuk odafigyelni a problémáikra. Összpontosítani természetesen a felújítási munkálatok végeztével is fogunk Tasnádra, szerintem nagyon fontos új munkahelyeket is teremteni itt és meg vagyok győződve arról, hogy erre meg fogjuk találni a megoldást.
— Szemmel látható a változás Tasnádon, tette hozzá Varga Attila, ám itt nem szabad megállnunk, folytatni kell Tasnád fejlesztését, ki kell mozdítanunk Szatmár megyének ezt a városát is a stagnálásból, nemcsak a beruházások, de a kultúra, az oktatás és a turisztika területén is!