RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2008. október 19., vasárnap ehivbuk@rmdsz.ro XVI. évfolyam, 3978. szám
Tartalom:
*** A gazdasági fejlesztési régiók átszervezése nemcsak a magyarság, hanem az egész ország érdeke is
*** Az RMDSZ utat épít nemcsak települések között, de magyar és magyar között is
Útavató a Maros megyei Búzásbesenyőben
*** 175 millió lej értékű kormánytámogatás magyarlakta megyéknek
*** Megtartott ígéretek
RMDSZ szenátor- és képviselőjelöltek sajtótájékoztatója Marosvásárhelyen
A gazdasági fejlesztési régiók átszervezése nemcsak a magyarság, hanem az egész ország érdeke is
– Rendkívül fontos egész Románia számára, hogy az eddigi, nem jól működő gazdasági fejlesztési régiók helyett működőképes régiókat hozzunk létre, és Székelyföld számára is fontos ez a tervezet, amely Kovászna, Hargita és Maros megyéből kívánna egy új gazdasági fejlesztési régiót létrehozni – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján.
Mint ismeretes, az RMDSZ a héten benyújtotta a régiók átszervezésére vonatkozó törvénytervezetét, amelyben a jelenlegi 8 helyett 16 gazdasági fejlesztési régió kialakítását irányozza elő, és amely egy önálló régióba tömörítené a székelyföldi megyéket.
Az RMDSZ elnöke közölte, tévednek azok, akik szerint összefüggés van a választási kampány és a tervezet benyújtásának időpontja között, ugyanis az RMDSZ már évek óta mondja, hogy a fejlesztési régiókat át kell szervezni, és ő maga is egy fél évvel ezelőtt már bejelentette, ősszel benyújtják az erre vonatkozó törvényjavaslatot a Parlamentben. Leszögezte: tévednek a román pártok is, ha azt hiszik, hogy a régiók újrafelosztása mögött alapvetően nemzetiségi megfontolások húzódnának, bár tagadhatatlanul figyelembe vettek sajátosan magyar szempontokat, például Hargita, Kovászna és Maros megye közös hagyományait, a történelmi, kulturális együvétartozásra épülő regionális identitást. Az RMDSZ tervezete ugyanakkor az egész ország számára fontos, hiszen minden térség érdeke, hogy a jelenlegi mesterséges és alacsony hatásfokú fejlesztési régiók helyett kisebb, ám minden szempontból összefüggő, következésképpen hatékonyabb régiókat alakítsanak ki Romániában.
A tervezettel szembeni többségi ellenérzéseknek két oka van a szövetségi elnök szerint: egyrészt a román politikum vagy hátsó szándékokat vagy pedig sajátosan magyar érdekeket vél felfedezni minden RMDSZ-kezdeményezés mögött, másrészt van egyfajta tehetetlenség is, azaz senki sem kíván hozzányúlni egy olyan rendszerhez, amely már valamilyen formában működik, habár – tette hozzá – az mindenki számára egyértelmű, hogy gond van a jelenlegi régiók kialakításával. Ezt támasztja alá az is, hogy mindeddig egyetlen meggyőző érvet sem hallott a jelenlegi régiós felosztás mellett, mint ahogy meglehetősen gyenge lábakon állnak az RMDSZ elképzelését bírálók érvei is. Úgy vélte, a jövőben meg lehetne őrizni a régiók jelenlegi hatásköreit, de el lehetne gondolkodni azon is, hogy ezeket közigazgatási régiókká alakítsák át.
Korábbi nyilatkozatára utalva megerősítette: az RMDSZ-nek töretlenül az az álláspontja, hogy a vegyeslakosságú vidékeken be kell vezetni a magyar nyelv kötelező oktatását a román diákok számára.
A szövetségi elnök úgy érvelt: az Európai Unió tagjaként az országnak egy olyan európai társadalom kialakításán kell közösen dolgozni, amely megfelelő megoldást kínál a nyelvi és kulturális kérdésekre is. Példaként hozta fel: a mai, gyorsan fejlődő világban mindenki számára természetes, hogy a gyerekek már az elemi osztályokban tanulják az angol nyelvet. Miért ne lenne akkor ugyanilyen fontos és természetes hogy Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön vagy Szatmárnémetiben, azokban a régiókban, ahol együtt él a két nemzet, a magyar és román gyerekek kölcsönösen elsajátsák egymás nyelvét? Milyen hátránya, milyen kára származna egy román gyereknek abból, ha – ahogyan a magyar gyerekek tanulják a román nyelvet – a román tannyelvű osztályokban kötelező tantárggyá tennék a magyar nyelv oktatását? – tette hozzá az RMDSZ elnöke, aki szerint bár voltak most is bíráló nyilatkozatok, a kérdés korántsem keltett akkora ellenérzést, mint tette ezt tizenöt évvel ezelőtt a kétnyelvű helységnévtáblák vagy a közigazgatásban történő anyanyelvhasználat ügye. Akkor ezek a célok sokak számára megvalósíthatatlannak tűntek, következetes politikával azonban az RMDSZ-nek sikerült elfogadtatnia a román partnerekkel, és ezek gyakorlása ma már természetes. Van esély tehát a magyar nyelv oktatásának bevezetésére a román tannyelvű osztályokban , tovább kell lépni ebben a kérdésben is – mutatott rá Markó Béla.
Az RMDSZ utat épít nemcsak települések között, de magyar és magyar között is
Útavató a Maros megyei Búzásbesenyőben
– A magyarság képes volt megfordítani a történelem kerekét és képes jövőt teremteni magának, ehhez azonban össze kell szednie minden erejét, és újból össze kell fognia. November 30-án minden szavazatra szükség lesz – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton, a Maros megyei Búzásbesenyőben. Az RMDSZ elnöke Borbély László miniszterrel, Dr. Kelemen Atilla képviselővel, valamint Lokodi Edit Emőkével, a Maros Megyei Tanács elnökével, a helyi és megyei önkormányzat több képviselőjének jelenlétében avatta fel a 3.4 kilométeres felújított búzásbesenyői út újabb szakaszát. Az út közel egymillió eurós beruházással épült. Az ünnepi esemény keretében az RMDSZ vezetői megtekintették a szintén nemrégiben kibővített és felújított helyi iskolát, amely a Szövetség által szerzett mintegy 9 milliárd régi lejes kormánytámogatásból készült.
A szövetségi politikusokat kétszáznál is többen várták az ezt követő lakossági fórumra: az eseményen az RMDSZ elnökének Pro Búzásbesenyő díjat nyújtottak át a település magyar közösségének nyújtott személyes támogatásért.
Markó Béla beszédében kifejtette, az RMDSZ nem ígéretekkel, hanem tettekkel, eredményekkel állhat a magyar közösségek elé. – Az elmúlt 18 évben utakat építettünk a szó szoros értelmében, de átvitt értelemben is: nemcsak települések, közösségek között, hanem emberek között, egymás között is utakat építettünk, és nem hagytuk, hogy mások lerombolják az egymáshoz vezető utakat, hogy minket, magyarokat egymástól szétválasszanak – hangsúlyozta a szövetségi elnök, aki szerint ma is sokan vannak, akik el akarják aknásítani a magyarság útjait, de ezt továbbra sem szabad hagyni: ez a lényege a magyarság együttlétének, az RMDSZ-nek – szögezte le. A szövetségi elnök szerint az utat, iskolát építő búzásbesenyői magyarság azt bizonyítja, hogy összefogással és tudással lehet eredményt elérni, lehet jövőt teremteni a szülőföldön.
Markó Béla példásnak nevezte a polgármester, a helyi és megyei önkormányzat, valamint az RMDSZ parlamenti és kormányzati tisztségviselőinek együttműködését. Álláspontja szerint szintén példaértékű, hogy bár Szentpál községben a magyarság aránya alig valamivel több 30%-nál, a legutóbi helyhatósági választásokon képes volt jobban megmozdulni mint más települések,és sikerült újból magyar polgármestert választania. –Ilyen összefogásra van szükség itt, de egész Erdélyben is, hogy további eredményeket érjünk el, enélkül semmire sem jutunk. Mert hiába a tudás, hiába tudják önkormányzati, parlamenti képviselőink, minisztereink, mit kell cselekedni, ha nincs mögöttük a közösség ereje – mondta. November 3o-án újból erre van szükség: össze kell fognunk, minden erőnkre szükség lesz, mert egymásra vagyunk utalva. Minden szavazat számítani fog – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Simon István polgármester megköszönte az RMDSZ-nek az elmúlt négy évben szerzett jelentős kormányzati támogatást, mint mondta az utak, a vízhálózat kiépítéséhez, az iskola felújításához kellett a közösség összefogása, mindez azonban nem valósulhatott volna meg a Szövetség kitartó munkája nélkül. – A búzásbesenyőiek tudják: ahhoz, hogy tovább gyarapodjon a közösség, szükség van az RMDSZ erős parlamenti képviseletére és kormányzati jelenlétére, és ezért november 30-án a közösség ismét egy emberként szavaz majd az RMDSZ-re – mondta a polgármester, aki még kifejtette: fontos a közösség számára, hogy a 2-es választókerületében, amelyhez a község is tartozik, Markó Béla szövetségi elnök indul a szenátori, Kelemen Atilla pedig képviselői mandátumért.
Kelemen Atilla úgy fogalmazott, a vidék képviselőjeként meggyőződése, hogy meg kell őrizni a hagyományos erdélyi gazdálkodást, meg kell erősíteni a magyar gazdatársadalmat. A magyarság továbbra is fontos tényező kell maradjon a román politikai életben, és ehhez november 30-án minden magyarnak egységesen kell szavaznia – mutatott rá az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke. Borbély László azt méltatta, hogy Szentpál volt az első község az országban, amely pályázatot nyújtott be Sapard-támogatásra, és azóta is számos támogatást nyertek el a helyi elöljárók kitartó munkája révén.
A következő időszakban újabb beruházásokat terveznek a községben: jövő év elején elkezdődik a csatornarendszer kiépítése és újabb falusi hidak felújítása. Elhangzott, a helyi közösség ezek megvalósításában is számíthat az RMDSZ hathatós támogatására.
175 millió lej értékű kormánytámogatás magyarlakta megyéknek
175 millió új lejt utalt ki a kormány e heti ülésén a magyarlakta megyéknek. A tartalékalapból kiutalt pénzt infrastrukturális fejlesztésekre, járdák-utak-hidak javítására, kultúrotthonok és más épületek felújítására, ivóvízhálózat bővítésére, illetve egyéb befektetések és folyóköltségek fedezésére fordíthatják az önkormányzatok. Kormánytényezőként az RMDSZ odafigyelt, hogy a támogatásból azok a települések is részesüljenek, ahol magyar közösség él.
A támogatásból a következőképpen részesültek a megyék: Arad 4.824.000 lej, Beszterce-Naszód 1.190.000, Bihar 23.250.000, Brassó 5.900.000, Fehér 1.020.000, Hargita 29.911.000, Hunyad 380.000, Kolozs 11.275.000, Kovászna 23.000.000, Máramaros 1.700.000, Maros 32.200.000, Szatmár 21.000.000, Szilágy 16.200.000, Temes 3.150.000.
Megtartott ígéretek
RMDSZ szenátor- és képviselőjelöltek sajtótájékoztatója Marosvásárhelyen
Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter kezdeményezésére, pénteken, október 17-én közös sajtótájékoztatóra került sor az épülő marosvásárhelyi műjégpálya területén. „A helyválasztás sem véletlen és az sem, hogy négyen állunk a mikrofonok elé” – mondta Kelemen Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke. „Azért hívtuk a médiát az épülő műjégpályához, mert ez a létesítmény az egyik legkézzelfoghatóbb bizonyítéka annak, hogy amit megígérünk, azt be is tartjuk” – mutatott rá Kelemen Attila.
„Úgy gondolom, hogy amit az elmúlt négy évben a szövetség miniszterei és államtitkárai elvégeztek, az bizonyítéka annak, mit jelent az aktív kormányzás” – vette át a szót Frunda György marosvásárhelyi szenátorjelölt, majd elmondta: az elmúlt négy évben egyetlen politikus sem hozott annyi pénzt a városnak, mint a helyi RMDSZ-es politikusok. Olyan beruházások kezdődtek el, amilyenekre 50 éve nem volt példa a térségben, csak ha a műjégpályára és a fedett olimpiai uszodára gondolunk, de ne felejtsük el az útfelújításokat és az ANL lakásokat sem.
Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter, marosvásárhelyi képviselőjelölt, több bejelentést tett. Elmondta: az épülő műjégpálya Románia legmodernebb sportkomplexuma lesz, ahol tizenkét féle sportágnak hódolhatnak majd a sport rajongói. A létesítmény hozzávetőlegesen 21 millió lejből valósul meg, és a kitűzött határidő előtt, jövő év júniusáig készen lesz. A sportcsarnok mellett készül, szintén az RMDSZ kezdeményezésére, a város közszolgálati televíziójának az épülete is. A miniszter három újdonsággal is szolgált a helyi sajtó nagy számban összegyűlt képviselőinek. Az első, hogy az ő közbenjárására megoldódni látszik egy több éve húzódó ügy. A városi stadion az Országos Sporthatóság tulajdonából végre átkerül a város tulajdonába. Erről két héten belül kormányhatározat is születik – mondta a miniszter.
A sajtótájékoztatót dr. Benedek Imre RMDSZ-es képviselőjelölt zárta. Elmondta: nagyon szerencsésnek érzi magát a jelölésért és megtisztelő számára a felkérés. Majd hozzátette: néhány napon belül be fogja mutatni azokat a terveket, amelyeket képviselőként szeretne megvalósítani, és amelyek mögött sok millió eurós befektetések állnak.