RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2008. október 15., szerdaehivbuk@rmdsz.ro XVI. évfolyam, 3975. szám
Tartalom:
*** Maros, Hargita és Kovászna megyének egy önálló fejlesztési régiót kell alkotnia
Bemutatták a gazdasági fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó RMDSZ- törvénytervezetet
*** Csíki diákokat és újságírókat látott vendégül Bukarestben Gyerkó László és Kelemen Hunor
*** A szórványrégiói képviselőinek állásfoglalása
*** Új elnök a Szeben megyei RMDSZ élén
*** A képviselőház jóváhagyta az RMDSZ által támogatott, a mezőgazdasággal foglalkozók kötelező nyugdíjbiztosításáról szóló törvényt
Maros, Hargita és Kovászna megyének egy önálló fejlesztési régiót kell alkotnia
Bemutatták a gazdasági fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó RMDSZ- törvénytervezetet
*** 16 gazdasági fejlesztési régió kialakítását tervezi az RMDSZ a jelenlegi 8 helyett –jelentette be Markó Béla szövetségi elnök szerdán. Az RMDSZ elnöke, valamint Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető és Csutak István miniszteri tanácsos, az RMDSZ regionális fejlesztési szakértője sajtótájékoztató keretében mutatta be a Szövetség gazdasági fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó, kedden a szenátusba benyújtott törvénytervezetét. A szövetségi elnök elmondta, a jelenlegi fejlesztési régiókat mesterségesen alakították ki, olyan lényeges szempontokat figyelmen kívül hagyva, mint a gazdasági kohézió, amely a további stratégiai tervezés alapja. Az átalakítás szükségességét a magyar példával is indokolta: a nagyságrendileg két és félszer kisebb alapterületű Magyarország 7 hasonló régióra tagolódik, a romániai nyolchoz képest. A logika törvényei is azt mutatják, hogy működőképes az RMDSZ javaslata: a 16 új régió a gazdasági fejlődés hajtómotorjaivá válhatnak. – szögezte le.
A 16 gazdasági fejlesztési régió lehatárolásakor a lehető leghomogénebb megyék kiválasztására törekedett az RMDSZ – mutatott rá Csutak István régiófejlesztési szakértő, hozzátéve, az Európai Bizottság szabályzatának megfelően a gazdasági, történelmi, földrajzi, kulturális, illetve környezeti szempontokat vettek figyelembe. A szövetségi elnök ugyanakkor hangsúlyozta: a Hargita, Kovászna, Maros megye alkotta régió határainak meghatározásakor természetesen figyelembe vették a hagyományokat, a történelmi, kulturális együvétartozásra épülő regionális identitást, a regionális szolidariást. A központi régió, amelynek tagja jelenleg ez a három megye, nem rendelkezik mindezekkel a közös jegyekkel, gazdasági fejlettségi különbségek is megmutatkoznak a megyék között.
Az RMDSZ társadalmi vitát kíván elindítani a törvénytervezet kapcsán, épp ezért a dokumentumot a megyei tanácselnököknek, illetve a politikai pártoknak is eljutatta – közölte a szövetségi elnök, elégedetlenségét fejezve ki ugyanakkor a csekély számú visszajelzés miatt. Elmondta, a megyei tanácselnökök, akikkel az RMDSZ tárgyalt, egyetértettek abban, hogy túlméretezés, illetve működésképtelenség jellemző a jelenlegi régiókra, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a megyei önkormányzatok, mint közvetlen érintettek és érdekeltek, is jelezni fogják ezirányú elvárásaikat a politikum felé. Az említett politikai pártok visszafogott érdeklődését az RMDSZ elnöke nem az „ellenállással”, hanem a „tehetetlenséggel” magyarázta: véleménye szerint ugyanis a politikusoknak nem akaródzik a már elfogadott felosztást megbolygatni, annál is inkább, hogy már Brüsszel is rábólintott, mások attól félnek, hogy az Európai Unió nem nézi ezt jó szemmel, és nem egyezik bele a változtatásba. Markó Béla a félelmekkel kapcsolatban leszögezte, a brüsszeli vezetők adott esetben elfogadnák a Románia által hozott döntést.
A szövetségi elnök azt is elmondta, a törvénytervezetet sürgősségi eljárásban kellene tárgyalja a parlament, de szkeptikusan nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi parlament, amely véleménye szerint meglehetősen összefüggéstelen törvényhozási tevékenységet folytat az utóbbi időben, képes lenne erre. Hangsúlyozta, nem táplál illúziókat azzal kapcsolatban, hogy a javaslat elfogadására sor kerülne a választások előtt.
Csutak István miniszteri tanácsos, aki a téma szakértője, és egy ezzel kapcsolatos átfogó tanulmány szerzője felvázolta a kritériumokat, amelyeket az Európai Bizottság által meghatározott szabályok alapján figyelembe vettek: egyrészt két jelenlegi régió népessége meghaladja az előírt lakosság-köszöböt, másrészt tekintetbe vették a már említett gazdasági, földrajzi, történelmi, kulturális szempontokat. Közölte, a 10 éves regionális fejlesztési politika jelenlegi állapotát vizsgálva elmondható, nem létezik regionális szolidaritás a megyék között, sőt, ádáz verseny folyik az uniós forráslehívás tekintetében. Nem léteznek regionális projektek, csak megyei projektek- fogalmazott.
Rávilágítva a működésképtelenség okaira, ezek egyikeként említette a különböző szintű gazdasági fejlettséget: a nagyobb és erősebb megyéknek több esélyük volt a forráslehívásra. A régiókat az ún. kohéziós mutatók alapján alakították ki, hogy regionális identitás, regionális kohézió alapján hasonló megyékről legyen szó.
Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető szerint az RMDSZ által javasolt 16 régió esélyt teremt a kevésbé fejlett megyék, mint például a székelyföldiek számára is, a dinamikus fejlődésre. Jelenleg az európai pénzek nagy részét a fejlett megyék hívják le, mint például a központi régió esetében Szeben és Brassó.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, az RMDSZ minden megyében véglegesítette a jelöléseket, és a napokban megkezdődik a 452 jelölési iratcsomó benyújtása a megyei választási irodákhoz.
Csíki diákokat és újságírókat látott vendégül Bukarestben Gyerkó László és Kelemen Hunor
*** Az Állami Privatizációs Hatóság (AVAS) bukaresti székelyére valamint a Képviselőházba látogatott el szerdán egy csíki újságírókból, valamint a Sapientia – EMTE közgazdász-hallgatóiból álló csoport. Gyerkó László AVAS-alelnök, szenátorjelölt és Kelemen Hunor ügyvezető elnök, parlamenti képviselő napi teendőit ismertette meghívottjaival.
Délelőtt Gyerkó László, az Állami Privatizációs Hatóság (AVAS) alelnöke hivatalában fogadta a látogatókat, akiknek arról is beszélt, hogy a hazai gazdasági növekedés hatása elsősorban a nagyvárosokban érződik, ugyanis az ottani lehetőségek jobban kedveznek a befektetőknek. A privatizációs folyamattal kapcsolatban az alelnök elmondta, hogy Székelyföldön sajnos több volt állami cég magánosítása nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket, ugyanis az eladásukra vonatkozó szerződéseket nem fogalmazták meg körültekintően. Gyerkó szerint átalakításra szorulna az intézmény, ez a feladat azonban immár a következő kormányra hárul. A tisztségviselő szólt a privatizációs folyamat során felmerült gondokról is. Mint mondta, nehéz megtalálni az egyensúlyt a gazdasági érdekek és a munkavállalói elvárások között. Volt rá eset, hogy egy-egy cég magánosítása éppen a szakszervezetekkel kötött vállalhatatlan megállapodások miatt bukott meg.
A privatizációról szóló ismertető után a meghívottak a Képviselőházba érkeztek, ahol a törvényhozás folyamatával is megismerkedhettek, hiszen éppen a szerdánként zajló végső szavazáskor érkeztek meg a Parlament épületébe. Kelemen Hunor képviselőtől, háznagytól a törvényhozói munka lépéseiről is értesülhetett a csoport. A csíki újságírók és diákok Markó Béla szövetségi elnökkel is találkoztak a háznagyi irodában. Az RMDSZ elnöke éppen kézjegyével láttal el a Szövetség parlamenti jelöltjeinek iratcsomóit, amelyek leadása megyénként már a következő napokban elkezdődik.
ÁLLÁSFOGLALÁS
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szórványrégióinak képviselői a november 30-i parlamenti választások közeledtével az alábbi kérdésben foglalnak állást:
Az új, egyéni választókerületes szavazási rendszer alapján történő voksolásra való tekintettel az a tény, hogy számos erdélyi – székelyföldi településen független jelöltek indulnak képviselői és szenátori mandátumok megszerzéséért az RMDSZ jelöltjeivel szemben, minden korábbinál nagyobb veszélybe sodorja az általános magyar érdekképviseletet.
Mint a szórványmagyarság felelős képviselői, kötelességünknek érezzük felhívni a magyar választópolgárok figyelmét arra, hogy a függetlenekre leadott szavazatok amellett, hogy a román pártok jelöltjeinek kedveznek, képviselet nélkül hagyhatják azokat a szórványmegyéket, amelyek eddig parlamenti képviselettel rendelkeztek.
A függetlenek által elvitt szavazatok a szórványrégiók magyarságát fosztják meg attól a parlamenti képviselettől, amely sajátos helyzetük vonatkozásában, megmaradásuk zálogát jelentheti.
Bónis István, Máramaros megyei képviselő
Király András, Arad megyei képviselő
Máté András, Kolozs megyei képviselő
Székely Levente, Galac megyei képviselő
Bukarest, 2008. október 15.
Új elnök a Szeben megyei RMDSZ élén
*** A Szeben megyei magyar közösség megerősítését tűzi ki célul dr. Balázs Béla, az RMDSZ Szeben megyei szervezetének új elnöke. A Szövetség megyei tisztújító küldöttgyűlésére október 14-én, kedden került sor a medgyesi Millenium Házban, ezen jelen volt Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök is.
A küldöttgyűlés új területi alelnököt és ügyvezető elnököt is választott: Benedek Zakariás, illetve Fazakas Mihály látja el e két tisztséget az elkövetkezőkben. Megújult a területi Szabályzatfelügyelő, az Ellenőrző, valamint az Etikai Bizottság is.
A választásokon való részvétel fontosságára hívta fel itt a figyelmet Kovács Péter. –Azelmúlt négy évben láthattuk, hogy csak az RMDSZ képviselői segítenek abban, hogy megőrizzük szellemi értékeinket, csak közbenjárásuk eredményeként részesülhetnek anyagi támogatásban egyházaink, oktatási-kulturális intézményeink. Ők tudják leghatékonyabban képviselni érdekeinket – fogalmazott ügyvezető alelnök. Szerinte a szlovákiai magyarok jelenlegi helyzete bizonyítja, hogy a hosszú évek során visszaszerzett jogok bővítésének folyamata igenis visszafordítható, a magyarellenes törekevések bármikor felerősödhetnek, sokan még ma is választási tőkét kovácsolnak a szélsőséges retorikából. A Szövetség ügyvezető alelnöke azt mondta, tudatosítani kell a választókban, hogy az új választási törvény szerint nem vész el egyetlen szavazat sem, hiszen minden leadott szavazat bekerül abba a kosárba, ahol összegyűlnek az RMDSZ jelöltjeinek a mandátumszerzéshez szükséges voksok, így az előző évekhez viszonyítva megnő annak is az esélye, hogy parlamenti képviseletünk legyen ott is, ahol kevesebb magyar ember él.
A képviselőház jóváhagyta az RMDSZ által támogatott, a mezőgazdasággal foglalkozókkötelező nyugdíjbiztosításáról szóló törvényt
***2010 január 1-jétől a 16 és 60 év közötti személyek és családtagjaik, akik mezőgazdasággal foglalkoznak – megművelt mezőgazdasági területtel rendelkeznek, erdős területek tulajdonosai, állatokat tartanak, méhészettel foglalkoznak stb. – és vidéken laknak, a törvény értelmében a kötelező nyugdíjbiztosítás hatálya alá esnek. Az egyéni kötelező hozzájárulást az állam az önrész kétszeresével egészíti ki. Mind a nők, mind a férfiak esetében a nyugdíjkorhatár 63 év, a teljes hozzájárulási időszak 30, a minimális pedig 15 év.
Azok a személyek, akik a jogszabály életbelépésekor már betöltötték 63. életévüket, nem rendelkeznek nyugdíjjal és nem teljesítették a minimális, 15 éves hozzájárulást sem, biztosítottakká válhatnak a hozzájárulás visszamenőleges kifizetése által, a 15 éves minimum eléréséig. Azoknak a személyeknek, akik legalább a 10 éves hozzájárulást teljesítették, kérhetik az előrehozott nyugdíjazást, a törvény által előírt öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt legfennebb 5 évvel. A törvény értelmében a biztosított személyek öregségi nyugdíjban, beteg- és utónyugdíjban, illetve temetkezési segélyben részesülnek.