RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2008. március 16., vasárnap
elhivbuk@rmdsz.ro XVI. évfolyam, 3801. szám
Van egy álmom Székelyföldről – Kelemen Hunor ügyvezető elnök ünnepi beszéde a nyergestetői március 15-i ünnepségen
Március 15-én Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke Brassóban, a Nyergestetőn, valamint Torján vett részt megemlékező ünnepségeken. A Nyergestetőn megtartott beszédében az ügyvezető elnök arra emlékeztette az ünneplő közösséget, hogy a magyar szabadságharcosok által képviselt eszmék csupán akkor válthatók valóra, ha a közösség nem csak emlékezik ezekre, hanem pontos jövőképet alkot a márciusi eszmék szellemében, felújítja azt a társadalmi szerződést, amelyben a közösség érdekei, a folyamatos építkezés eszméje is benne foglaltatik.
“Nekem is van egy álmom Székelyföldről, van egy álmom Erdélyről, van egy álmom az itteni magyar emberek jövőjéről. Ebben az álomban a mi földünk az ember földi életének legszebb otthona lesz, ahol az önrendelkezés szabadsága lesz a meghatározó, ahol az egyén méltóságát nem sértik meg, ahol a jog uralkodik, és ahol a szolidaritás tartja össze a közösséget, ahol a tisztességet semmivel sem lehet kiváltani, ahol az adott szó mindenkit kötelez, a felelősséget pedig mindenki először saját magán kéri számon, és csak ez után másokon” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, aki arra is figyelmeztetett, hogy az érdekeit ismerő romániai magyar közösséget a maga választotta helyes útról gyakran próbálják letéríteni a hamis proféták, cirkuszi bolondok és önjelölt vezérek, akiket mások irányítanak.
“Azzal támadnak bennünket, hogy autonómiát akarunk. Hát igen, ezt akarjuk. Azt akarjuk, amit a román nép képviselői 1918-ban megigértek. Csupán annyit akarunk, hogy akkori igéretüket végre tartsák be. Csak azt akarjuk, hogy a mi dolgainkban mi döntsünk, hogy a mi földünk a miénk maradjon, a mi tulajdonunk ne jusson idegen kézre, és azt akarjuk, hogy nyelvünknek legyen helye ott, ahol magyar emberek élnek” – emlékeztetett a magyarság közös érdekeire az ügyvezető elnök, aki szerint Romániának a magyarságot államalkotó társnemzetnek kell tekintenie, hiszen az ország minden ügyes-bajos dolgát vállán hordja, adót fizet, részese örömének és bánatának, nyelvével és kultúrájával gazdagabbá, színesebbé teszi ezt az országot.
“Azt kérjük csupán, ami minden embert megillet. Nem többet és nem kevesebbet. Ezt kértük tegnap is, ezt fogjuk kérni holnap is. Mert ez a mi közös álmunk, ez a mi közös célunk, ez a mi közös életünk. És ezért, ahányszor csak szükség lesz, újra megkötjük a társadalmi szerződésünket, megerősítjük közös hitünket” – szögezte le végezetül Kelemen Hunor ügyvezető elnök.
Bölcs, előrelátó döntéseket kell hozni az erdélyi magyarságnak
Kétezer magyar emlékezett Hunyad megyében a magyar nemzeti forradalomra és szabadságharcra.
Az ünnepségsorozat szombaton délelőtt 10 órától, Piskin, a római katolikus templomkertben felállított emlékművénél kezdődőtt, ahol Winkler Gyula mondott ünnepi beszédet. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője Kossuth Lajos ma is érvényes gondolatát idézte fel: “Nekünk most azon egyszerű feladat jutott, hogy a mozgalmakat bölcsen vezessük, s azon kell lennünk, hogy a gyeplő kezeink közt maradjon; mert addig alkotmányos úton haladtunk. Senki ne engedje magát túlragadtatni a kellő vonalon, de ezen vonalig mindent”. Ennek az üzenetnek a mentén Winkler Gyula arra kérte a Hunyad megyei magyarokat, hozzanak bölcs, előrelátó döntéseket az idei évben, hogy a gyeplő az erdélyi magyarság kezében maradjon. Az erdélyi magyarság 1990-ben kijelölt egy utat és azon következetesen haladt – emlékeztetett a képviselő. Az erdélyi magyarság az európai utat, a parlamenti demokrácia eszközeit, valamint az egységes képviseletet választotta, arról döntött, hogy célkitűzéseit így valósítja meg. Ezek a döntések ma is érvényesek – fejtette ki Winkler Gyula.
Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter a márciusi ifjak cselekedeteit idézte fel ünnepi beszédében, kiemelve, hogy most is cselekvésre van szükség. „Hinnünk kell önmagunkban, bízni egymásban, és a közös, jobb jövőben. Ezt üzenik a márciusi ifjak, akiknek szívében és lelkében a magyarság és európaiság számára egyaránt volt hely” – mondta a fiatal politikus.
Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök a romániai magyar közösséghez március 15-e alkalmából intézett üzenetét Dézsi Atttila Hunyad megyei alprefektus olvasta fel, Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök szavait pedig Bogár Ferenc a bukaresti magyar nagykövetség kulturális attaséja tolmácsolta.
Hunyad megyében, Déván, a Téglás Gábor Iskolacsoport aulájában szerveztek ünnepi előadást, majd a református temetőben felállított 1848-as hősök emlékművénél koszorúztak. Vajdahunyadon, 15 óráról, a református temetőben felállított Petőfi szobor volt a megemlékezés helyszíne, majd Petrozsényban és Lupényban tartottak ökumenikus istentiszteletet.
A Kárpát-medence minden népével egy a sorsunk
Cseke Attila Szilágy és Bihar megyében ünnepelt
„Akivel egy a nótánk, egy az anyanyelvünk vagy akivel egy városban, egy országban születtünk és élünk, egyféleképpen látjuk a világot és annak dolgait – mindezekkel egy a sorsunk” – hangsúlyozta Cseke Attila államtitkár Zilahon, a március 15-én, szombaton tartott emlékező ünnepségen. – Bárhol legyünk is, akkor érezzük magunkat igazán otthon, ha elfogadnak olyannak, amilyenek vagyunk. És amikor valaholmessze megtaláljuk a társunkat, ott és akkor fogunk rájönni, mit vesztettünk azáltal, hogy kiszakadtunk a közösségből. S akkor jövünk rá, hogy otthon valóban csak egy van: az otthonunkért magunknak kell megtennünk mindent, nekünk kell azt is tökéletesítenünk.
Az RMDSZ önkormányzati ügyvezető alelnöke a Szilágyság nagy alakját Wesselényi Miklóst idézte, akinek az 1848-as forradalom ideológiai előkészítésében és eszméinek erdélyi elfogadásában hatalmas szerepe volt: „Aki valamit már egészen jónak, tökéletesnek ítél: megnyugszik azon, megelégszik vele, s nem igyekszik tovább. A természetben pedig, mint a világ munkásságában is, nyugvás nincs: hátra megy tehát, ki megállapodik. A világ míveltebb részeiben a soha nem henyélő ész s fáradhatatlan munkásság mindent javít, tökéletesít”. Dolgoznunk kell nekünk is, elsősorban az önkormányzatokban. Azért, hogy Erdély minden sarkában jó legyen nekünk otthon lenni – fogalmazott az államtitkár.
Mit hozot nekünk a forradalom? – tette fel a költői kérdést az államtitkár vasárnap, Margittán tartott beszédében. Hozott szólásszabadságot, szabad sajtót. Hozott liberalizmust, felzárkózást Európához. Hozott felelős kormányt és a feudalizmus bukását.Hozott – világszerte – hírnevet a magyaroknak – fogalmazott, majd hangsúlyozta: 1848 az összefogás szép példája. A magyar társadalom különböző rétegei is egyaránt lelkesedtek a forradalomért, továbbá a Magyarország területén élő különböző nemzetiségűek egyformán részt vettek a forradalomban és a szabadságharcban. „Pesten Landerer és Heckenast nyomdájában sokszorosították a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot – vajon melyikük született színmagyar családban? A szabadságharc erdélyi hőse, a mi „Bem Apónk” lengyel volt. Gondoljunk az aradi tizenhármak nevére: melyikük volt magyarabb? Knézich, Damjanich, Schweidel vagy Aulich? Ez is igazolja: a Kárpát-medence bármely részén egy a sorsunk. A nevünk alig számít, inkább csak statisztikai adat. Az a fontos, ami itt benn dobog. Az a fontos, amit gondolunk.”
Az államtitkár Wass Albert szavaival zárta felszólalását: „Egy szűk padlásszoba is lehet otthon. Egy pince is. Még egy gallyakból összetákolt sátor is otthon lehet. Ha az ember önmagából is hozzáad valamit” – fogalmazott Cseke Attila..