RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2008. május 9., péntek
elhivbuk@rmdsz.ro XVI. évfolyam, 3845. szám
Tartalom:
*** Ma is döntően fontos az egység a magyarság számára
Negyedik Önkormányzati Konferenciáját tartotta az RMDSZ a Szilágy megyei Sarmaságon
*** Szívügyünk Kolozsvár
Kampányindító Kolozs megyében
*** Elfogadhatatlan, hogy Kolozsváron nem lehet magyarul ügyintézni
***Hazai partnerek és nemzetközi támogatás nélkül a csángó-magyarok ügyét nem lehet eredményesen képviselni
Kelemen Hunor ügyvezető elnök hozzászólása a bákói nemzetközi konferencián
*** Winkler Gyula meghívására a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport tanulói brüsszeli tanulmányúton vehettek részt
*** Borbély László marosvásárhelyi úszóbajnokkal találkozott
*** Bartók plakettet avattak a marosvásárhelyi Kultúrpalotában
*** Borboly Csaba a csíkkozmási Tulipán panzió avatóján
*** Szatmárnémetinek tovább kell fejlődnie
*** Kampánykaraván az Alsó-Küküllő mentén
*** Díjazzák a Maros megyei fiatal tehetségeket
*** Panasziroda nyílt Sepsiszentgyörgyön
*** A helyi művelődési intézmények képviselőivel talákoztak a sepsiszentgyörgyi jelöltek
*** Felavatták a Brassó megyei négyfalusi RMDSZ-szervezet saját tulajdonú székházát
Ma is döntően fontos az egység a magyarság számára
Negyedik Önkormányzati Konferenciáját tartotta az RMDSZ a Szilágy megyei Sarmaságon
***A június elsejei helyhatósági választások döntő fontosságúak az erdélyi magyarság számára, a következő négy évben ugyanis olyan horderejű kérdések dőlnek majd el, amelyek alapjaiban határozzák meg az egész közösség jövőjét, ezért továbbra is összefogásra, az RMDSZ, a magyarság erős önkormányzati, kormányzati és parlamenti jelenlétére van szükség – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök pénteken, Sarmaságon, az RMDSZ Szilágysági Önkormányzati Konferenciáján.
Székelyföld, Partium és Kalotaszeg után immár negyedik önkormányzati találkozóját tartotta az RMDSZ Sarmaságon, ahol több mint ötven szilágysági település több mint háromszáz önkormányzati képviselője, valamint polgármester- és tanácsosjelöltje értekezett az RMDSZ önkormányzati prioritásairól, a modernizáció, az infrastrukturális fejlesztés, az uniós forrásfelhasználás és az autonómia kérdéseiről. A résztvevőket Cseke Attila ügyvezető elnök, Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke, Csóka Tibor, a Szövetség megyei tanácselnök-jelöltje, valamint Keresztes Zoltán polgármester köszöntötte.
Beszédében az RMDSZ elnöke közölte, az RMDSZ jó erőben indul neki a helyhatósági választásoknak, a nemrégiben nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás is azt mutatja: az erdélyi magyarság döntő többsége, hetvenhat százaléka az RMDSZ-t mellett áll. – Az RMDSZ visszaszerezte azon szavazók egy részét, akik az európai parlamenti választásokon nem az RMDSZ-re szavaztak: az erdélyi magyarok többsége az összefogást, az RMDSZ-t támogatja, ami garanciája az egység, a közös érdekvédelmi képviselet megőrzésének – hangsúlyozta.
Az RMDSZ elnöke arra mutatott rá, Szilágyság nemcsak történelmében, hagyományaiban, hanem hitében, kitartásában, önbizalmában is egy rendkívül fontos példa a magyarság számára. Úgy értékelte, itt az ideje, hogy egyre hangsúlyosabban foglalkozzunk a történelmi régiók kérdésével, ezek a térségek ugyanis mára már megteremtették a fejlődés alapjait, a következő időszakban pedig egy valóságos „gazdasági ugrás” várható, amennyiben képesek lesznek kihasználni az új lehetőségeket.
Markó Béla leszögezte: az RMDSZ kiemelt célja, hogy az erős parlamenti és önkormányzati jelenléte mellett a jövőben is minél nagyobb súllyal jelen legyen a kormányzásban, ez ugyanis az erdélyi magyarság érdeke: ennek feltétele azonban a megfelelő politikai partner, és egy jó program. – A következő évek döntőek a közigazgatási rendszer átszervezése, a gazdasági fejlesztési régiók és a megyerendszer átalakítása és az infrastrukturális fejlesztés tekintetében, várhatóan megerősödnek a regionális közigazgatási egységek, de megszűnik, legalábbis csökken majd a prefektusi intézmény szerepe is. – Az RMDSZ-nek mindenhol ott kell lennie és a magyarság számára kedvezően kell befolyásolnia ezeket a nagy horderejű folyamatokat – mutatott rá a szövetségi elnök, aki szerint ehhez ma is összefogásra, egységre van szükség. – Sokan halljuk manapság, hogy az egység az demagógia: de fel kell tennünk a kérdést, miért is lenne az? Mitől változott meg olyannyira a helyzetünk, hogy nekünk ne kelljen összefogni? Valóban sokat haladtunk, de az utat nem fejeztük be, az alapokat megteremtettük, de nem változott meg annyira a helyzetünk, hogy külön-külön szembenézzünk a kihívásokkal, és az ellenünk való többségi szándékokkal sem, amelyek egység híján erősödni is fognak. Sokak számára van egy rossz hírem: mindig is szükségünk lesz az összefogásra – szögezte le az RMDSZ elnöke, aki egyben úgy értékelte, a politikai szövetség az MPP-vel azért nem valósulhatott meg, mert az RMDSZ ellenzéke nem az együttműködés, hanem a politikai konfrontációt választotta. A magyarság töbsége azonban az RMDSZ mellett áll, ezt maga Tőkés László is elismerte, aki a napokban úgy nyilatkozott, az MPP-nek nincs esélye arra, hogy az RMDSZ-éhez hasonló eredményeket érjen el a választásokon – tette hozzá a konferenciát követő sajtótájékoztatónMarkó Béla.
Az erős helyhatósági jelenlét a szilágyságiak számára is alapvetően fontos – mutatott rá -, hiszen több éves fejlődés után a megyének most van lehetősége kitörni a viszonylagos elzártságból, és ehhez a régión áthaladó észak-erdélyi autópálya is jelentősen hozzájárulhat majd.
Seres Dénes úgy értékelte, az elmúlt években Szilágyság jelentős fejlődésen ment át, és mára már kitört a gazdaságilag fejlettebb megyék árnyékából. Szilágyság megtalálta a maga helyét, és most már valós esély van arra, hogy erős önkormányzati jelenléttel megvalósíthassuk a decentralizációt és az autonómiát – hangsúlyozta az RMDSZ-képviselő.
A konferencián előadást tartott Klárik László, a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség vezérigazgatója, Fekete Emőke, a Miniszterelnöki Hivatal államtanácsosa, valamint Horváth József történész.
Szívügyünk Kolozsvár
Kampányindító Kolozs megyében
***Fel kell emelnünk Kolozsvárt, Kolozs megyét, fel kell emelnünk egész Erdélyt, és ehhez felkészült, elkötelezett emberek mellett hitre és összefogásra van szükség a jövőben is – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök csütörtökön, Kolozsváron, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kampányindító rendezvényén. Több mint hatszázan vettek részt a Magyar Operában tartott gálaműsoron, amelynek keretében Kolozsvár RMDSZ-es polgármesterjelöltje, László Attila és Máté András megyei tanácselnökjelölt bemutatta a városi és megyei tanácsosjelölteket.
Kolozsvár nemcsak a kolozsváriak, hanem minden erdélyi magyar ember szívügye – jelentette ki ünnepi beszédében az RMDSZ elnöke, utalva László Attila, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltjének választási jelszavára.
Markó Béla úgy értékelte, az RMDSZ-nek, a magyarságnak van esélye győzni Kolozsváron és mindazokon a településeken is, ahol nincs többségben, erre példa Zsombolya, Szatmárnémeti vagy Szászrégen. – Hit kellett az elmúlt tizennyolc évben, most is erre van szükség, hogy győzzünk, hogy közös céljainkat, a decentralizációt, a modernizációt és az autonómiát megvalósítsuk – szögezte le a szövetségi elnök, aki kiemelte, ma több mint tízezerháromszáz önkormányzati jelölt áll az RMDSZ mellett, akik azt vállalták, hogy továbbviszik az RMDSZ, a magyar közösség programját. Kitartó, elkötelezett emberekre van szükség, kishitűekkel, tessék-lássék emberekkel nem tudunk végigmenni ezen az úton – szögezte le. A szövetségi elnök méltatólag szólt a kolozsvári CFR futballcsapat bajnoki győzelméről, úgy értékelve, ez nem egszerű sportgyőzelem, hanem egyben a hit győzelme is – mutatott rá az elnök, aki szerint a CFR sikere bizonyítja, hogy véghezvihető a decentralizáció. „Bukarestből el lehet hozni a kupát” – hangsúlyozta.
Kolozsvár magyar vár lesz – hangsúlyozta László Attila polgármesterjelölt, aki Kós Károly „Kiáltó szavát” idézve arra hívta fel a figyelmet, az lesz a kolozsvári magyarságé, amit ki tud küzdeni magának. – Négy évvel ezelőtt azt fogadtuk meg, hogy megszabadítjuk a várost a hozzá nem értő, széthúzást, gyűlöletet szító polgármestertől, és ez sikerült. Most arra vállalkozunk, hogy közös erővel megváltoztatjuk a kisebbségekkel szembeni szemléletet, egy élhető, a magyarság számára méltó, valóban otthont jelentő várost teremtünk – szögezte le László Attila. A rendezvényen fellépett Dancs Annamari és a Gruppenhecc Társulat is.
Elfogadhatatlan, hogy Kolozsváron nem lehet magyarul ügyintézni
***Elfogadhatatlan, hogy a negyedrészt magyar ajkú Kolozsváron ne biztosítsák az anyanyelvhasználati jogot a közigazgatásban – nyilatkozta pénteken, Kolozsváron Markó Bélaszövetségi elnök.
Az RMDSZ elnöke egyetért mindazokkal, akik azt állítják, hogy egy olyan városban, mint Kolozsvár, ahol abszolút számokban 75, majdnem 80 ezer magyar él, nem is beszélve a hagyományokról, abszurdnak tekinthető, hogy 2008-ban még nem tették kötelezővé a magyar nyelv használatát a közigazgatásban. Markó Béla kilátásba helyezte, hogy az RMDSZ a megfelelő pillanatban, vagyis egy erős parlamenti többség összeállásakor újra napirendre tűzi a 215/2001-es közigazgatási törvény módosítását, és követelni fogja a közigazgatásban való anyanyelvhasználati jog 20%-os küszöbének 10%-ra való csökkentését. A parlament mostani összetételével ezt nem lehet megvalósítani – tette hozzá.
Hazai partnerek és nemzetközi támogatás nélkül a csángó-magyarok ügyét nem lehet eredményesen képviselni
Kelemen Hunor ügyvezető elnök hozzászólása a bákói nemzetközi konferencián
***„Mi optimistábbak vagyunk Tőkés képviselő úrnál. Ha a csángó-magyarok asszimilációját nem is tudjuk visszafordítani, de meg tudjuk állítani. Ehhez viszont szükséges, hogy az alapvető nemzetstratégiai kérdésekben mindannyian egyetértsünk”- jelentette ki Kelemen Hunor ügyvezető elnök a bákói Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák című nemzetközi tudományos konferencián, utalva az előtte szóló Tőkés László EP-képviselő kijelentésére, miszerint a magyarságot az “elcsángósodás” veszélye fenyegeti.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke a konferencia Csángókérdés a politikában című előadássorozata végén összegezte a Szövetség eddigi csángó-politikáját, és elmondta, ezen a téren az érdekvédelmi szervezet oktatási, kulturális kezdeményezései a másfél évszázados “késésben” lévő, be nem fejezett román nemzetépítés miatt nem lehettek sikeresebbek. “A konferencián elhangzott előadásokból az is kiderült, hogy milyen a román politikai viszonyulás, milyen kontextusban értünk el eredményeket vagy kell elkönyvelnünk az eredménytelenséget” – mutatott rá Kelemen Hunor, aki továbbra is a román partnerekkel való együttműködést tekinti a csángó-ügy előremozdítása járható útjának.
Kelemen elmondta, a ’90-es évek elején az ügyben megnyilvánuló heves román ellenszegülést és tiltakozást újságíróként követte végig. 1997-től politikusként, belülről is megtapasztalta a csángó-magyar ügy útjába görgetett akadályokat. Ahhoz az időszakhoz képest most előrelépés tapasztalható: hat éve alig 30-40 csángó-magyar gyermek tanult anyanyelvén, ma már az állami iskolában kilencszáz gyermek tanul magyarul. „Hazai és nemzetközi szinten is a legnagyobb előrelépés, hogy ma már senki sem kezelheti a csángó-magyarok ügyét másodlagos kérdésként” – szögezte le az ügyvezető elnök, hozzáfűzve azt, hogy ma már a román és a magyar házelnöki találkozót is azon a helyszínen tartották meg, amelyről évekkel ezelőtt csupán suttogva lehet beszélni a parlamentben, a nacionalisták hangulatkeltését táplálva.
“Partnereket kell találnunk hazi és az európai szinten is azoknak, akik a csángó-kérdés megoldásában segíteni tudnak. Partnert kell szereznünk Sógor Csabának, Winkler Gyulának és Tőkés Lászlónak. Ehhez viszont szükséges, hogy ebben az alapvető nemzetstratégiai kérdésben egyetértsünk” – fogalmazott a bákói konferencián Kelemen Hunor.
Ügyvezető elnökként Kelemen Hunor fontosnak tartja, hogy az RMDSZ az önkormányzati választásokon is közösségmegtartó üzenetet fogalmazzon meg a csángó-magyaroknak. “Megyei tanácselnök-jelöltünk, öt polgármester-jelöltünk van, hét településen pedig helyi tanácsosi listát állítunk Bákó megyében. Ezzel is igyekszünk elmondani a csámgó-magyaroknak, hogy képviselőik helyi szinten is kereshetik a megoldást gondjaikra” – szögezte le Kelemen Hunor, aki a bákói magyar tanfelügyelő kinevezését hozta fel példaként a helyi szinten is előremozdítható közösségi problémára.
Winkler Gyula meghívására a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport tanulói brüsszeli tanulmányúton vehettek részt
***Winkler Gyula, RMDSZ-es európai parlamenti képviselő meghívására május 6. és 8. között látogathatott Brüsszelbe a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport 15 magyarul tanuló diákja és az iskola három tanárja, köztük az iskola igazgatója is, Kocsis Attila Levente.
„A brüsszeli látogatás lehetőségével kívántam jutalomban részesíteni a dévai iskola azon diákjait, akik áprilisban egy európai uniós témájú verseny győztesei voltak, és akik széleskörű érdeklődésüket fejezték ki az Európai Uniós kérdések iránt. Ugyanakkor nem véletlen a brüsszeli látogatás időpontja, hiszen május 9-e Európa Napja” – tájékoztatott a képviselő.
A versenyt a Téglás Gábor iskola 11. és 12. osztályos tanulói számára szervezték a tanárok, erre több mint 25 diák nevezett be.
A csapat betekintést nyerhetett az Európai Parlament tevékenységébe, továbbá alkalmuk volt ellátogatni az Európai Bizottság és az Európai Tanács épületeihez is.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselője hangsúlyozta, örül, hogy itt lehettek a diákok és reméli, hogy az itt szerzett tapasztalatokat továbbadják és hasznosítják majd.
Winkler Gyula meghívásának eleget téve, immár ez volt a második erdélyi látogatócsoport, amely Brüsszelbe érkezett. Az első csoportot márciusban fogadta a képviselő, ennek nagy részét a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdaság szakos hallgatói tették ki.
A látogatások célja az, hogy a fiatalok megismerhessék az Unió legfontosabb intézményeit, hogy felismerjék, milyen lehetőségeket kínál számukra a csatlakozás.
A Téglás Gábor Iskolacsoportban jelenleg több mint 600 diák sajátíthatja el anyanyelvén a tudást, idén 40-en fognak érettségizni és ugyanakkor ez lesz a 3. tanév, amikor érettségizett diákok hagyhatják el az iskola padjait.
Borbély László marosvásárhelyi úszóbajnokkal találkozott
***Pénteken, május 9-én Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje Trandafir Norbert úszóbajnokkal talákozott a Bernády Házban. Borbély László a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány támogatását adta át a fiatal úszótehetségnek.
„A fiatal sportolók, mint például Norbi is, városunk büszkesége. Marosvásárhely a sport városa is, sok tehetséges sportolónk öregbíti a város hírnevét. Támogatni kell a sportolókat, akik kemény munkával, kitartással és tehetséggel küzdenek. Fejlesztésekkel, beruházásokkal lehetőséget kell teremteni arra, hogy a sportolók megfelelő körülmények között készülhessenek a versenyekre. Ezért építünk most egy fedett, olimpiai méretű uszodát, ezért fedjük be a jégpályát, ezért fejezzük be Marosvásárhelyen a negyedik sporttermet.”- mondta Borbély László.
A Nyári Olimpiai Játékokon az 50 és 100 méteres gyorsúszás kategóriában Trandafir Norbert marosvásárhelyi úszó képviselni Romániát. A péntek délelőtti találkozón Trandafir Norbert elmondta, hogy napi öt-hat órát edz, de nincsenek a felkészüléshez megfelelő körülmények. Marosvásárhelyen nincs olimpiai medence, így kisebb medencében, sokszor másokkal egy sávban kénytelen edzeni.
Bartók-plakettet avattak a marosvásárhelyi Kultúrpalotában
***Május 9-én délben a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörterme előtt, az előcsarnokban leleplezték Bartók Béla zeneszerző plakketjét. A domborművet Gyarmati János marosvásárhelyi szobrászművész készítette. Az eseményen Nagy Miklós Kund méltatta Bartók Bélát, felelelevenítve életéből azokat az epizódokat, amelyek Marosvásárhelyhez kötődtek. Az ünnepségen jelen volt Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, és Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnökjelöltje.
„Bartók Béla nem csak a magyaroké vagy a románoké, Bartók Béla mindannyiunké. A nagy zeneszerző legfontosabb üzenete, hogy értsük meg és gazdagítsuk egymás kultúráját, figyeljünk oda egymás értékeire. Örülök, hogy ezen az avató-ünnepségen együtt vagyunk politikusok, intézményvezetők és mindenekelőtt művészek. Marosvásárhely a kultúra városa, ezért nagyon fontos, hogy támogassuk a művészeket, az alkotásoknak megfelelő kiállítási helyszínt biztosítsunk. Megköszönöm a művészeknek, hogy műveikkel hírnevet szereztek városunknak.”- mondta Borbély László.
Lokodi Edit Emőke a megyei tanács elnökjelöltje kiemelte: négy év alatt a megyei önkormányzat támogatásával felújult a Kulturpalota, az emeleten nemsokára megnyitják azt a korszerű kiállítótermet, ahova a kortárs képzőművészek alkotásait állítják ki, mivel több mint 3000 mű áll raktáron. Ezenkívül új helyre, a marosvásárhelyi várba költözik a múzeum. A művészetek támogatásáról, az említett tervek folytatásáról biztosította a megjelenteket a megyei tanács elnöke, elnökjelöltje.
Az ünnepélyes Bartók-plakett avatót követően a Tükörteremben Borbély László és Lokodi Edit Emőke emléklapokat adtak át a művészeknek.
Borboly Csaba a csíkkozmási Tulipán panzió avatóján
***Örömmel tölt el, hogy egy olyan létesítményt avathatok ma fel, amely új munkahelyeket teremt – mondta Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök-jelölt Csíkkozmáson, a Tulipán panzió hivatalos megnyitóján. Mint kifejtette, fontosnak tartja, hogy a megyében olyan vendéglátóipari egységek létesüljenek, melyek ki tudják szolgálni a turistákat, és hosszabb időre tudják őket helyben marasztalni. A kozmási és lázárfalvi faluturizmus úgy fejlődött az elmúlt években, hogy ma már több száz embert tudnak vendégül látni, és különösen fontos, hogy ez a sok ember mind itt költi el a pénzét-mutatott rá a tanácselnökjelölt.
Szatmárnémetinek tovább kell fejlődnie
***Továbbra is szívesen fogadom a Szatmárnémetibe érkező beruházókat, hiszen a város befogadóképessége még nem teszi indokolttá az elzárkózást, közölte Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármestere.
Az RMDSZ szatmárnémeti polgármesterjelöltje szerint a bevásárlóközpontokkal szembeni félelmek nem váltak be, hiszen nem okoznak akkora fennakadást a közlekedésben ezek áruszállító kisteherautói, mint ahogy attól sokan tartottak. Ilyés kijelentette: – Az elmúlt négy évben elértem azt, hogy öt nemzetközi tekintélynek örvendő bevásárlóközpont költözzön be a városba, és versenyezzen egymással a vásárlók kegyeiért, ami alacsony árakat és magas minőséget jelent. A következő időszakban a újabb bevásárlóközpontot kell megnyitnom, kormánytámogatásból épülő ifjúsági lakásokat és lakóparkok építését kell levezetnem, újabb és újabb ipari beruházókkal kell tárgyalnom – foglalta össze ilyen vonatkozású terveit Ilyés.
Kampánykaraván az Alsó-Küküllő mentén
***Ismerjük a vidék gondjait, tudjuk, hogy infrastruktúrális beruházásokra lenne szükség, ezért megpályáztunk egy 8 millió eurós támogatást a Kórodszentmártont Szeben megyével összekötő megyei út rehabilitálására, ugyanakkor gondolkodunk egy ipari park létrehozásában Dicsőszentmártonban – hangsúlyozta pénteki kampánykörútján Lokodi Edit Emőke, az RMDSZ Maros megyei tanácselnökjelöltje. Lokodi Edit Emőke Frunda György szenátor, Kerekes Károly képviselő, valamint Szabó Árpád, Csép Éva Andrea és Kakassy Sándor megyei tanácsosjelöltek ezúttal az alsó Küküllő mentén látogatták meg Bonyha, Küküllőszéplak, Szászcsávás, Vámosgálfalva, Magyarsáros, Ádámos, Magyarkirályfalva és Dicsőszentmárton lakóit.
Bizonyítottuk, hogy ahol van erős önkormányzat, ott sok mindent elérhetünk. Ezért kell nekünk tovább folytatni a közös munkát – mondta Lokodi Edit Emőke pénteken Vámosgálfalván. Frunda György szenátor itt kiemelte, a helyhatósági választásokon már nem az a kérdés, hogy román vagy magyar polgármestere legyen egy településnek, vagy elnöke a megyei tanácsnak. -Az embereknek a jó gazdákat kell választaniuk. Lokodi Edit Emőke négy év alatt bizonyította, jól gazdálkodott a megyében, ezért kell rá szavazni – fogalmazott Frunda György.
-Az alsó Küküllőmente fontos regionális terve a Bor útja. Ennek kivitelezésére majdnem 6 millió eurós pályázatot nyert a Maros megyei tanács – tájékoztatott Lokodi Edit Emőke, az RMDSZ maros megyei tanácselnökjelöltje. Elmondta, a pénzösszeggel nem csak az infrastruktúrát újítják fel, hanem tematikus turisztikai utat is kiépítenek. Véleménye szerint mindez jelentős gazdasági fellendülést hozhat majd, hiszen közismert, hogy a vidék legnagyobb gondja a munkanélküliség.
Díjazzák a Maros megyei fiatal tehetségeket
***A megyei tanács programjaiban felkarolta a fiatal tehetségeket, számos alkalommal támogatta azokat a pályázatokat, amelyek a fiatolok érvényesülési lehetőségét célozták meg. Ennek jegyében Lokodi Edit Emőke a megyei tanács elnökjelöltje, május 11-én este 7 órától a Kulturpalota nagytermében díjazza a Marosvásárhelyi Zenei napok keretében fellépő marosvásárhelyi fiatal tehetséges zenészeket.
Panasziroda nyílt Sepsiszentgyörgyön
***„Sepsiszentgyörgynek arra van szüksége, hogy fejlődjön, nem pedig arra, hogy egymás munkáját cinikusan támadjuk. Azt tudom mondani, hogy a kutya ugat, a karaván halad, vagy még inkább a gyorsvonat szalad. Nekem dolgom van, nincs időm minden támadó nyilatkozatot lereagálni” – nyilatkozta tegnapi sajtóértekezletén Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármester-jelöltje. Antal sajnálatosnak tartja, hogy annak ellenére, hogy a kampány csak néhány napja kezdődött el, MPP-és ellenjelöltje máris támadásokat intéz ellene.
Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármester-jelöltje bejelentette : panasziroda indul be május 8-tól Sepsiszentgyörgyön. Ez ideiglenesen a sepsiszentgyörgyi Pro Régió Irodában működik, a választások után pedig átköltözik a Polgármesteri Hivatalba. A panaszirodába Antal Árpád olyan szentgyörgyieket vár, akik valamilyen szabálytalanságot, korrupciós esetet észlelnek a Városházán, vagy bármely más intézményben. Elmondása szerint az iroda beérkezett panaszokat közvetíti az illetékes hatóságok fele. „Lakosságbarát Polgármesteri Hivatalt tervezek, ahol majd városvezetőként olyan táblákat teszünk ki, mint „Itt nem fogadunk el kenőpénzt!” illetve „Itt nem kell kenőpénzt adni!”.
A helyi művelődési intézmények képviselőivel talákoztak a sepsiszentgyörgyi jelöltek
***A sepsiszentgyörgyi RMDSZ helyi önkormányzati jelöltjei a városi művelődési házban találkoztak a művelődési intézmények vezetőivel. Keresztély Irma ismertette az RMDSZ programjának művelődési fejezetét. Bocsárdi László, a Tamási Áron Színház igazgatója a két színház szétválasztását szorgalmazta, és az új színházi törvény hatásait elemezve felmerült az intézmények többes finanszírozásának a lehetősége. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes vezetője az újonnan megvásárolt székház felújítási tervét nevezte meg prioritásként. A városi művelődési ház próbateremmel való bővítését is beveszik a középtávú tervek közé. A bábszínház önállósodására is az elkövetkező négy évben kerül sor. Sztakics Éva elmondta, és abban mindannyian egyetértettek, hogy az elmúlt négy évben a városi tanács egy művelődést pártoló tanács volt, és reményüket fejezték ki, hogy ez a jövőben sem változik.
Felavatták a Brassó megyei Négyfalu RMDSZ saját tulajdonú székházát
*** Az avatóünnepségre a helyi szervezet meghívta mindazokat a négyfalusi tanácsosokat, akik 2000 óta képviselték az RMDSZ-t a municípium önkormányzatában. A székházavatón Jónás András városi RMDSZ elnök a jelenlegi és korábbi önkormányzati tanácsosok szerepét hangsúlyozta, akik következetesen képviselték azt az elvet, hogy a hétfalusi csángóknak szükségük van egy magyar házra, RMDSZ-székházra. A Szövetség együttműködésre alapozott munkája meghozta az eredményt: olyan ingatlant birtokol a városi RMDSZ, ahol zavartalan körülmények közt jogi és üzleti tanácsadást nyújthatnak a magyaroknak. ,, Olyan szolgáltatás elindításán is gondolkodunk, amelynek köszönhetően állandóan élet lesz a székházban, fiatalok és idősek egyaránt szeretnek majd idejárni” – mondta Jónás András városi RMDSZ-elnök.

