RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2008. május 5., hétfő
elhivbuk@rmdsz.ro XVI. évfolyam, 3841. szám
Tartalom:
*** Szerkesztőségek figyelmébe!
*** Kezdeményező és szolgáltató önkormányzatokat!
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség önkormányzati választási programjának alapelvei (2008)
*** Protokollszerződés a korrekt kampányért
*** Százéves Erdély “legmatyóbb” települése
Emlékhely-avató Dólyán
***Kampánynyitó Fehér megyében
*** László Attila elítéli a sporthuliganizmust
*** Állatvédőkkel találkozott Ilyés Gyula
*** Borboly Csaba sajtótájékoztatója
*** Fel kell számolni a Gyilkos-tó és környékén uralkodó áldatlan állapotokat
*** Román-kínai közös nyilatkozat a kétoldalú kereskedelem ösztönzéséről
Szerkesztőségek figyelmébe!
*** Felhívjuk a figyelmüket, hogy Markó Béla szövetségi elnök május 6-án, kedden, 13 órától sajtótájékoztatót tart Bukarestben, a Szövetség Silvestru utca 4. szám alatti székházában.
Kezdeményező és szolgáltató önkormányzatokat!
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség önkormányzati választási programjának alapelvei (2008)
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség célja a kezdeményező és szolgáltató önkormányzatok kialakítása és fenntartása Románia magyarlakta településein. Csak ezek felelnek meg a 2007-es európai uniós csatlakozás teremtette új működési keretnek, valamint az ezzel járó sajátos feladatoknak és megnövekedett minőségi követelményeknek.
Az RMDSZ önkormányzati választási programjának három alappillére a decentralizáció, a modernizáció és az autonómia.
A Szövetség 2008–2013-ra szóló önkormányzati stratégiája szerint a jövő önkormányzatának – ahhoz, hogy versenyképes legyen – minőségi ügyintézést kell nyújtania, és hatékonyan hozzá kell járulnia a lakosság életminőségének növeléséhez, valamint a helyi fejlesztés megvalósításához. A decentralizáció eredményeképpen megerősödő önkormányzatnak ki kell használnia minden modernizációs lehetőséget. Célunk az összehangolt tervezés és a tervek hatékony megvalósítása.
Az önkormányzatok elősegítik az erős és jól képzett polgári társadalom létrejöttét, és megerősítik az átalakuló vidéki társadalom versenyképességét. Ezáltal lehetővé teszik a kisebbségek sajátos értékeinek megőrzését, érdekeinek képviseletét, a helyi közösségek sajátos erőforrásainak kihasználását és kamatoztatását. Az önkormányzatok képezik a közösség legfontosabb mozgatóerejét.
Decentralizáció: bővebb hatáskörök, közösségi felelősség
A választási törvény módosítása új helyzetet teremtett. A megyei tanácselnököket közvetlenül választják meg. Ezért szükségesnek tartjuk hatásköreik kiszélesítését, a hozzájuk tartozó forrásokról való döntés átruházását. Ezzel párhuzamosan célszerűnek látjuk a prefektus jogkörének leszűkítését, a törvényesség ellenőrzésére való korlátozását.
Központból helyi szintre
Az Európai Unió alapelvei szerint az állampolgárok ügyei megoldásának a hozzájuk legközelebb álló szintre kell kerülnie.
Átfogó közigazgatási reformra, koherens politikai, közigazgatási és pénzügyi decentralizációra van szükség, mert ezáltal növekszik az önkormányzatok szerepe a döntéshozatalban.
Célunk, hogy a megyei és helyi tanácsok hatáskörébe kerüljenek az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság, a környezetvédelem és a foglalkoztatás bizonyos, jelenleg még központi hatáskörbe tartozó döntései. Szükségesnek tartjuk a helyi közigazgatás összehangolását a kistérségi fejlesztési tervekkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szükségesnek tartja a rendőrség és a tűzoltóság helyi önkormányzatoknak való alárendelését.
Anyanyelvű oktatás
A közoktatásban is szükséges a helyi döntési jogkörök kiszélesítése. Az önkormányzat és a szülők közösen döntsenek a tananyagról, a tanárok és az iskolaigazgatók alkalmazásáról.
Fontosnak tartjuk a heti tanórák számának csökkentését, a magyar nyelvű szakiskolai képzés bővítését, a munkaerőpiac követelményeinek megfelelő oktatást, a munkaerő átképzését, valamint a felnőttképzést.
A kisebbségi oktatással járó pluszköltségek és a saját jövedelemszerzési források leosztása hatáskörének a központi intézményektől a helyiekhez kell átkerülniük.
A szórványban támogatjuk újabb kollégiumok építését és működését. Biztosítanunk kell a magyar nyelvű oktatást a szükséges létszám alatti osztályokkal működő vidéki iskolákban. Továbbra is hangsúlyt kell fektetnünk a testneveléshez szükséges tornatermek, sportpályák és úszómedencék építésére.
Az önkormányzatoknak helyi partnerséget kell kialakítaniuk a felsőoktatási intézményekkel, és be kell vonniuk ezeket a regionális projektekbe, alapot kell létrehozniuk a kutatás támogatására. A szórványban erősítenünk kell a vegyes tannyelvű iskolák és óvodák magyar tagozatát a tagozatfelelős aligazgató kinevezésével, valamint a tagozat vezetőtanácsának létrehozásával.
Versenyképes munkaerő
A foglalkoztatás terén a munkanélküliek és álláskeresők nyilvántartásától a tanácsadáson keresztül az állásközvetítésig, a felnőttképzést folytató intézmények és felnőttképzési programok akkreditációjától a szociális ellátásokig és a gyermekjóléti szolgáltatásokig mindenről az önkormányzatoknak kell dönteniük.
Biztosítani kell a törvényes keretet olyan befektetőbarát önkormányzatok kialakítására, amelyek a helyi igényeknek megfelelő, valós kedvezményeket biztosítanak a befektetőknek, és ezáltal új munkahelyeket hoznak létre.
Egészségügy és környezetvédelem
Az egészségügy terén a finanszírozási és személyzeti (létszám, képzés, fizetések) ügyeknek is az önkormányzatokhoz kell átkerülniük. A rendszer csak így tud alkalmazkodni a közösség elvárásaihoz.
A környezetvédelemben fontosnak tartjuk a helyi önkormányzatok szerepének növelését az engedély kibocsátás és ellenőrzések területén. A helyi közösségeknek megfelelő jogosítványokkal kell rendelkezniük a fenntartható fejlesztéshez. A környezetvédelmi ügynökségeket a megyei tanács alárendeltségébe kell áthelyezni, és növelni kell a regionális környezetvédelmi ügynökségek szerepét.
Kultúra
A művelődésügyben a kulturális igazgatóságoknak minisztériumi hatáskörből a megyei önkormányzatok hatáskörébe kell átkerülniük. A helyi közösségek így megvalósíthatják a kulturális örökség valódi védelmét. Fel kell gyorsítani az állami mozivállalat által működtetett mozik önkormányzati állományba helyezését. A művelődést, vallásügyet és nemzeti kulturális örökséget felügyelő megyei igazgatóságokat át kell alakítani megyei alárendeltségű intézményekké.
A helyi művelődési és egyházi infrastruktúra is fejlesztésre szorul. Ezért az RMDSZ által vezetett önkormányzatoknak fel kell használniuk valamennyi önkormányzati, civil, állami (központi) és európai alapot. Javasoljuk, hogy a művelődési házak építésére vonatkozó programot terjesszék ki a kisvárosokra és a középméretű városokra is. A csereprogramok lebonyolítására, és a közös fejlesztési tervek kidolgozására szorosabb együttműködés szükséges a civil szférával, a belföldi és külföldi partnerekkel. Szükséges a helyi értékek, a hagyományos művészeti ágazatok feltérképezése és népszerűsítése, valamint a sajátos erőforrások kihasználása (pl. kulturális turizmus: műemléképületek és történelmi emlékhelyek, népi hagyományok; gyógy-turizmus: gyógyfürdők, ásványvíz; kulturális sokszínűség).
Az RMDSZ által vezetett önkormányzatok promoválni fogják a helyi művészeket, alkotókat, előadókat közösségen, országhatáron belül és kívül.
Modernizáció: a város és a vidék közötti szakadék áthidalása
Integrált településfejlesztési tervekre kell „építenünk”. Létre kell hoznunk a területi gazdasági fejlődés kiegyenlítését szolgáló forráselosztási rendszert, hogy a gazdaságilag elmaradott régiók, kistérségek felzárkózhassanak a fejlettebbekhez. Önkormányzataink számára kiemelten fontos megerősíteniük együttműködésüket a vállalkozói szférával, az egyházakkal, a helyi alapítványokkal és civil szervezetekkel, bevonva őket a döntés-előkészítésbe és a kivitelezésbe.
Az infrastruktúra fejlesztése
A fejlesztés legfontosabb lépéseiként minden településen ki kell építenünk a közművesítést. Az újabb beruházások célja a ivóvíz- és szennyvíz-hálózatokhoz való minél szélesebb hozzáférés. Bővíteni kell, és fel kell újítani a települések ivóvíz- és csatornahálózatát, új szennyvíztisztító állomásokat kell építeni, a meglévőket pedig fel kell újítani.
Megközelíthetővé kell tennünk a vidéki településeket és kisvárosokat az úthálózat, illetve a távközlési rendszer továbbfejlesztésével. Több településen újabb terelő utakat, körgyűrűket kell építeni.
Az erdélyi infrastrukturális hálózatnak csatlakoznia kell az európai úthálózatokhoz.
Információs társadalom
A modern önkormányzat lehetőséget biztosít polgárainak, hogy bekapcsolódjanak az információs társadalomba. A szélessávú internet-kapcsolat, az elektronikus ügyintézés, a digitális tartalomfejlesztés biztosítása kulcsfontosságú. Az információs technológia alkalmazásával idő és pénz takarítható meg, az önkormányzat pedig a lakosság valós igényeire szabott ügyintézést, szolgáltatás-rendszert alakíthat ki. Célunk: a korszerű önkormányzati ügyintézés a közigazgatásban.
Vidékfejlesztés és életminőség
Az Romániai Magyar Demokrata Szövetség célja a vidéken élők életminőségének javítása, a környezet, a természeti- és kultúrtáj megőrzése, a vidéki térség fenntartható fejlődésének megteremtése a vidék adottságainak, sajátosságainak, valamint a Vidéki Térségek Európai Chartájának megfelelően.
Szorgalmazzuk a térségi együttműködést elősegítő vidékfejlesztési központok létrehozását. Ezek dolgozzák ki a vidékfejlesztési tervek és programok műszaki hátterét, hatékony tanácsadási szolgáltatást nyújtanak, figyelik és megírják a vidékfejlesztési pályázatokat, felkutatják az új finanszírozási eszközöket. Szorgalmazzuk a települési infrastruktúra fejlesztését úgy, hogy a falusi emberek életfeltételei, esélyei fokozatosan közelítsenek a városiakéhoz. A vidék versenyképességét növelni kell azoknak a sikeres gazdáknak a támogatásával, akik főfoglalkozásban mezőgazdasági vállalkozók.
Egészségügy, egészséges környezet
Az egészségügyben kezdeményezzük és támogatjuk a háziorvosi szolgálati lakások megépítését, mert ezáltal biztosítható a folyamatos orvosi ügyelet minden településen.
Környezetvédelem terén szükségesnek tartjuk új agrár-erdészeti jövedelemforrások támogatását (zöld energia, biomassza, bioüzemanyag). Ki kell alakítani az integrált hulladékgazdálkodási rendszereket. Az önkormányzatoknak a szelektív hulladékgyűjtést kell bátorítanunk, de hasonlóan fontos a hulladékszállító autók vásárlása, az uniós követelményeknek megfelelő hulladéklerakók építése, a régi hulladéklerakók bezárása. A zöldövezeteket bővíteni kell: 2010-ig valamennyi településen lakosonként 20, 2013-ig pedig 26 négyzetméterrel.
A helyi közösségeknek ki kell használniuk a természetvédelmi övezetek nyújtotta lehetőségeket. Az ökogazdálkodás sok magyarlakta településnek esélyt ad a fellendülésre.
Együttműködés az egyházzal
A közös társadalomszervező programok kialakításában az önkormányzatoknak folyamatosan együtt kell működniük az egyházakkal. Támogatjuk a magyar társadalom számára szükséges és hasznos új egyházi – szociális gondozó, oktatási, kulturális, gazdasági és szövetkezeti – intézmények létrehozását és működését. Továbbra is szorgalmazzuk, hogy az állam által elismert egyházak lehetőséget kapjanak a képzés minden területére, formájára és szintjére kiterjedő oktatás szervezésére. Szükségesnek tartjuk, hogy ezt a tevékenységet ne csak a központi, hanem a helyi költségvetésből is finanszírozni lehessen. Az egyháznak a szórványmagyarság létében betöltött fokozott szerepe tudatában, támogatjuk az ottani egyházközségeket.
Változatlanul szorgalmazzuk az elkobozott egyházi vagyonok visszaadásáról szóló törvény maradéktalan alkalmazását, a visszaszolgáltatási eljárás felgyorsítását, a segítségnyújtást a szükséges dokumentáció beszerzésében, illetve a többi, helyi önkormányzati hatáskörbe tartozó kérdésben.
Autonómia: magunk döntsünk dolgainkról
Az autonómia a döntéshozatal és államszervezés demokratikus gyakorlata. Az Európai Unió alapelvnek tekinti az önkormányzatiságnak és szubszidiaritásnak ezt a sajátos eszméjét.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikai tevékenységében ezt a stratégiai célt követi. Az autonómia a nemzeti közösség joga, amelyet identitása védelmének kibontakoztatása, fejlesztése és megőrzése érdekében gyakorol. Ugyanakkor eszköz, amellyel a romániai magyarság szülőföldjén megalapozhatja gazdasági és kulturális fejlődését, megteremtheti megmaradásának anyagi, jogi és politikai feltételeit.
Az önrendelkezés intézményei
Az RMDSZ az autonómiaformák – beleértve a területi autonómiát is – jogi megfogalmazását és törvényhozás útján való érvényesítését kívánja elérni. Ezért szorgalmazza az általános decentralizálás és szubszidiaritás elvének alkalmazását. E cél megvalósítása érdekében a Szövetség az erdélyi nemzetiségek együttélésének pozitív hagyományaiból, valamint az Európában megvalósult, példaértékűnek tekinthető önkormányzati modellekből indul ki.
A személyi elvű autonómia révén létrejön a romániai magyarság saját intézményrendszere az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás, a hagyományőrzés és műemlékvédelem területén. Ezt az autonómiát a romániai magyarság által választott köztestületek gyakorolják.
Különleges fontosságot tulajdonítunk a személyi elvű autonómia alapján működő Kulturális Autonómia Tanácsnak, valamint a székelyföldi magyarság együvé tartozásának, Székelyföld fejlesztésének és versenyképessége növelésének, valamint identitása erősítésének intézményes keretet biztosító Szövetség a Székelyföldért Egyesület működtetésének.
A személyi elvű és a kulturális autonómia megvalósítása kiemelten fontos nemcsak a Székelyföldön, hanem más térségekben – a Partiumban, a Bánságban és a szórványvidékeken – is, ahol arra van szükség, hogy a kisebb, elszórtan élő magyar közösségek megerősödjenek, tagjaik száma ne csökkenjen.
Önkormányzati együttműködés
A területi autonómia a helyi önkormányzatok együttműködésével jön létre: ezek politikai társulása és összehangolt politikai lépései révén közelebb kerülhetünk célunkhoz. Mindez a regionális gazdasági célok, és a jólét elérésében is elengedhetetlen.
Az önszerveződés egybehangolja a térség különféle igényeit, hatékonyságát pedig növelik az együttműködés különböző formái – a szövetségek és partnerségek. Ez nagyfokú pénzügyi önállósággal jár és felelősebb forrásfelhasználást tesz lehetővé.
Protokollszerződés a korrekt kampányért
*** A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésére protokollszerződést írtak alá hétfőn Nagyváradon a választási kampányban részt vevő pártok képviselői a Szövetség Sas palotában található székhelyén.
Az alkalomra egybegyűlt politikusokat Biró Rozália, a Szövetség nagyváradi polgármester-jelöltje köszöntötte, és a korrekt kampány fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta: ez elengedhetetlen a pártok abbéli törekvésében, hogy minél több ember bizalmát nyerjék el.
A jelenlévők köszöntötték az RMDSZ kezdeményezését és megállapodtak abban, hogy civilizált módon folytatnak majd választási hadjáratot, és tartják magukat a Szövetség által felvázolt pontokhoz: a választási kampány alatt, a pártok tartóztatják magukat a mások felé irányuló személyes támadásoktól és sértésektől. A médiában való szereplések alkalmával, az aláíró pártok képviselői eleget tesznek a moderátori szabályoknak. A protokoll nem zárja ki a vitákat és a szembesítéseket, de megköveteli, hogy ezek a teljes és kölcsönös tisztelet jegyében folyjanak le.
Százéves Erdély “legmatyóbb” települése
Emlékhely-avató Dólyán
***A matyó ősök tiszteletére avattak emlékhelyet a Bihar megyei Dólya lakói vasárnap délután. A Berettyószéplakhoz tartozó falu 100 évvel ezelőtt jött létre, amikor néhány család ide települt át Mezőkövesdről.
Az alapítók „szülőhazája”, az észak-magyarországi Mezőkövesd városa adományozta Dólyának azt a fából faragott emlékművet, amelyet az alapítás 100. évfordulójának tiszteletére avattak fel. Az ünnepségen jelen volt Cseke Attila államtitkár, az RMDSZ önkormányzati alelnöke, Pete István szenátor és Szabó Ödön, Bihar megyei ügyvezető elnök.
–Száz év nem oly nagy idő, de ennek a településnek az életében sokminden történt azóta – mondta ünnepi beszédében Cseke Attila, aki azoknak az alapítóknak mondott köszönetet, akik kitartottak új lakóhelyükön, még akkor is, amikor idegen ország területén találták magukat. – Nem lehetett könnyű a döntés a néhány mezőkövesdi családnak, de biztosan megérte. Amikor ide települtek, csak a mezőt és a dombokat találták és semmi mást. Aztán felépültek a házak, az iskolák és a művelődési intézmények, majd a katolikus templom is, amelyet szó szerint a testükkel kellett a helybélieknek megvédeniük. De ez a templom már a közösségnek épült, már a közösség meglétét jelentette – fogalmazott az államtitkár, aki a Bihar megyeiek és az országos RMDSZ nevében is köszönetet mondott mindazoknak a dólyaiaknak, akik mostanig kitartottak, nem feledve gyökereiket.
Kampánynyitó Fehér megyében
*** A szórványban élő magyarok talán jobban érzik az egység fontosságát és a siker érdekében minden magyar tudja, hogy legjobb tudása és hozzáértése szerint, tennie kell valamit az egység megőrzéséért – jelentette ki Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Fehér megyei RMDSZ kampányindító rendezvényén. A gulyásfőző versennyel egybekötött rendezvényen jelen voltak a Szövetség megyei polgármester- és önkormányzati képviselőjelöltjei, így Komáromi Attila, az RMDSZ Fehér megyei tanácselnök-jelöltje, Kováts Krisztián nagyenyedi alpolgármester, a Szövetség városi polgármester jelöltje.
Kováts Krisztián azt hangsúlyozta, hogy a magyar közösség megerősítése csak akkor sikerülhet, ha megőrzik képviseletüket a városi tanácsban.
Komáromi Attila, az RMDSZ Fehér megyei tanácselnök jelöltje arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt négy évben a Fehér megyei magyarság nem rendelkezett képviselettel a megyei önkormányzatban. „Ahhoz, hogy megvalósítsuk céljainkat, terveinket, helyi önkormányzati képviseletünket ki kell egészítenünk, meg kell erősítenünk a megyei szintű hatékony képviselettel. Csak így teremthetünk magunknak biztos jövőt szülőföldünkön.”
László Attila elítéli a sporthuliganizmust
*** Közleményben ítélte el László Attila, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje azt az újabb erőszakos cselekedetet, amelyre május 4-én este került sor a város két labdarúgó csapatának szurkolói között.
–Mindenféle, akár fizikai, akár szóbeli agressziót elítélve felhívom a figyelmet, hogy a két, igen gazdag hagyományokkal rendelkező kolozsvári labdarúgó csapat, jelesen az U és a CFR 1907 közötti versengés kizárólag a sport fogalmához és köréhez tartozik, ahhoz a nemes megmérettetéshez, amelynek semmi köze semmilyen atrocitáshoz, fizikai vagy szóbeli bántalmazáshoz, vagy más természetű sportszerűtlen, huligán megnyilvánuláshoz – áll a Szövetség kolozsvári polgármester-jelöltjének közleményében.
László felhívta minden sportbarát, ezen belül a kolozsvári U, illetve CFR 1907 szurkolóinak a figyelmét, hogy a két csapat szerdai, május 7-ei utolsó bajnoki mérkőzése megtiszteltetést jelent mind a városnak, mind a megyének a szó igazi értelmében vett mérkőzés tekintetében is, de abban a tekintetben is, hogy ez a mérkőzés lehetővé teszi, hogy városunk történetében először nyerjen bajnoki címet kolozsvári labdarúgó csapat.
Állatvédőkkel találkozott Ilyés Gyula
*** Állatbarát módszerekkel, de határozottan fogunk fellépni a szatmárnémeti kóbor kutyák ügyében, jelentette ki Ilyés Gyula, a város polgármestere, miután a szatmárnémeti állatvédők egyesületének vezetőjével találkozott.
A megbeszélésen Ilyés biztosította az egyesület vezetőit, hogy a polgármesteri hivatal rendelkezésükre fog bocsátani a Sárerdő közelében egy akkora területet, ami a feladatok ellátására megfelel, illetve társfinanszírozóként is részt vesz az eddigi legmodernebb kóborkutya programban. Az új tervek nem egy elzárt kutyatábor létrehozását célozzák, szögezte le Ilyés, hanem egy olyan létesítményét, amelyik szívesen fogad látogatókat és állatbarát szemléletet sugároz.
A kutyamenhely létrehozásának szükségességét a városlakók is elismerik: a gazdátlan állatok problémája a szatmárnémetiek szerint is megoldásra vár.
Borboly Csaba sajtótájékoztatója
*** Turisztikai körforgalomba szeretné beilleszteni a Natura 2000 program által védett területeket Borboly Csaba, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje. Keddi sajtótájékoztatóján Borboly kifejtette: a megyén belüli védett területek nagy turisztikai potenciállal rendelkeznek, amelyek eddig nem voltak felhasználva. A Szövetség jelöltje elmondta, hogy Hargita megyében 35 védett területet tartanak számon, ezek közül 11 a Natura 2000 program részét képezik.Kifejtette: „természeti értékeink védelme jelentős beruházásokat és környezettudatos gondolkodást követel meg. Ebben pedig szerepet kell vállalnia a megyei tanácsnak, és nemcsak. Erős, fenntartható Székelyföldünk és sikeres Hargita megyénk csak akkor lesz, ha mindannyian figyelünk közös értékeinkre, és együtt dolgozunk hasznosításukért.”
Fel kell számolni a Gyilkos-tó és környékén uralkodó áldatlan állapotokat
***-Fel kell számolni a Gyilkos-tó és környékén uralkodó áldatlan állapotokat – hívta fel a figyelmet Borboly Csaba megyei tanácselnök-jelölt szombaton. A Gyilkos-tónál a Dancurás Hegyimentő Szolgálat által szervezett sziklamászó verseny megnyitóján tartott beszédében Borboly kifejtette, oda kell figyelni, hogy kik építkeznek a térségben, mert az utóbbi időben számos, a tájhoz nem illő ingatlan épült. A területrendezési terv hiánya miatt mindenki azt csinál amit akar, rombolva ezzel a környezetet, ami a hegyimentők szerint a legjobb sziklamászó pályákat adja az országnak.
A tanácselnök-jelölt továbbá arra is kitért, hogy a Gyilkos-tónál állomásozó hegyimentők munkáját nem csak a megyei tanácsnak, hanem az itt turisztikai egységeket működtető vállalkozóknak is segíteniük kell. Bár ezt törvény szabályozza, eddig nem történt előrelépés a vállalkozók részéről, ezért a hegyimentők néha mostoha körülmények között dolgoznak.
A sziklamászó versenyt a megyenapok keretében a Hargita Megyei Tanácshoz tartozó Szárhegyi alkotóközpont támogatta.
Szombat délután Borboly Csaba folytatta konzultációs körútját, ellátogatott Béta, Székelydobó és Vágás település lakóihoz, majd Kis- és Nagygalambfalván is találkozott a lakossággal. A nagygalambfalvi tanácsteremben megtartott fórumon megoldási lehetőségeket kerestek a helyi problémákra: a lakosoknak az erdők visszaszolgáltatása és a kulturális élet fellendítése jelenti a legnagyobb gondot. Sok fejlesztés elkezdődött a településen és a helyiek szeretnék, ha ezeket továbbra is folytatni lehetne.
Ezt követően Homoródalmáson tartott fórumot, ahol elmondta, hogy a Hargitára vezető,Szentegyházát, Lövétét, Homoródalmást és Homoródkarácsonyfalvát összekötő 17 km-es hosszúságú, 132-es út aszfaltozásának fele még az idén el fog készülni.
Borboly Csaba vasárnap Oklándon folytatta konzultációs körútját, majd a homoródújfalvi kultúrotthonban tartott lakossági fórumot.
Román-kínai közös nyilatkozat a kétoldalú kereskedelem ösztönzéséről
***Román-kínai kereskedelmi tanácskozáson vett részt Csáka József, a Kis – és Középvállalatok Igazgatóságának vezérigazgatója (Kis- és Középvállalkozások, Kereskedelem, Kereskedelem-, Turizmus- és Szabadfoglalkozások Minisztériuma) hétfőn, május 5-én.
A találkozón a szakminisztérium és a Kínai Kereskedelmi Minisztérium kis- és középvállalkozásokra vonatkozó együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, amelyet majd egy memorandum fog követni. Csáka József az ülés után elmondta, a nyilatkozat révén ösztönözni kívánják kereskedelmet és a gazdasági együttműködést.