2008

2008. január 20., vasárnap XVI. évfolyam, 3776. szám

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája

www.rmdsz.ro                                                                                2008. január 20., vasárnap

elhivbuk@rmdsz.ro                                                                           XVI. évfolyam, 3776. szám

Winkler Gyula: Minél hamarabb ratifikálni kell a Lisszaboni Szerződést

-A 2007. december 13-án elfogadott Lisszaboni Szerződés ratifikálására kiemelt figyelmet kellene szentelnie a román parlamentnek – jelentette ki Winkler Gyula. A 2008-as parlamenti szesszióban – akár a rendkívüli, akár a rendes üléssszak idején – az uniós reformszerződésnek az első elfogadott jogszabályok között kell lennie – tette hozzá az EP-képviselő.

„Európai parlamenti képviselőként úgy érzem, hogy a Lisszaboni Szerződés mielőbbi ratifikálása fontos politikai gesztus lehet, ezzel jelezve, hogy Románia támogatja az uniós intézményrendszer reformjának életbe ültetését” – mondta Winkler Gyula.

Az EP-képviselő szerint a 2009. január elsején életbe lépő Lisszaboni Szerződés az új tagállamok számára jelentős előnyökkel jár:  “ma egy olyan Európai Unió tagja vagyunk, amelyet 15 tagállamra szabott intézményrendszer szolgál ki. A reformszerződés már 27 tagállamal számol és ennek megfelelően dolgozta ki az intézményrendszerét, és minden tagállam (régi vagy nemrég csatlakozott) egyformán jelen lehet ebben a rendszerben. Ugyanakkor a Szerződés szerint az uniós szabályozások kidolgozásában nagyobb szerepet kapnak a tagállamok nemzeti parlamentjei, és ezért is fontos a ratifikálás” – fejtette ki Winkler Gyula a Lisszaboni Szerződés lényegét.

Az állam- és kormányfők az Unió jövőbeni feladatkörét és munkamódszereit meghatározó új szabályokról úgy állapodtak meg, hogy közben szem előtt tartották a politikai, gazdasági és társadalmi változásokat, valamint az európai polgárok elképzeléseit. A Lisszaboni Szerződés ennek köszönhetően az európai intézményeket és munkamódszereiket hozzáigazítja az új kihívásokhoz, megerősíti az Unió demokratikus legitimitását, és megszilárdítja az alapvető értékeket.

A Lisszaboni Szerződést a tagállamok kormányainak képviselőiből álló kormányközi konferencia dolgozta ki, amelynek munkájában részt vett az Európai Bizottság és a Parlament is. A szerződés csak akkor léphet hatályba, ha azt mind a 27 tagállam ratifikálta. Eddig egyedül Magyarország ratifikálta a dokumentumot. A tagállamok tervei szerint a szerződés 2009. január 1-jén – az európai parlamenti választások előtt néhány hónappal – lép életbe.

Érdemes volt: eredményes három év

Cseke Attila államtitkár értékelése

– Eredményes és hasznos volt a magyarság számára a Kormányfőtitkárságon végzett munka- jelentette ki Cseke Attila. Az RMDSZ-politikus immár három éve látja el  kormányfőtitkár-helyettesi tisztséget.

A Kormányfőtitkárságon sikerült lezárni olyan peres ügyeket, amelyeket még az előző kormányzat idején indítottak, mert a kabinet nem adott ki közérdekű információkat. Ugyanebben az időszakban kidolgoztunk és elfogadtunk olyan jogszabályokat, amelyek közelítik a román közigazgatási rendszert az Európai Unió elvárásaihoz: kormányhatározat szabályozza például a jogszabály-tervezetek kidolgozását és alkalmazásuk monitorizálását, beleértve a kötelező egyeztetéseket a civil társadalommal. A közbeszerzések folyamatát is operatívabbá tettük, felgyorsítva a fellebezések elbírálási eljárását, és visszaélés esetében biztosítva a közintézmények jogát a kártérítésre.

Az RMDSZ képviseletében, önkormányzati alelnökként, a helyi és megyei tanácsok támogatása a legfőbb feladat. Ez három év alatt több esetben jelentett ingatlanhoz való juttatást, valamint a távfűtés biztosítása érdekében pénzösszegek kiutalását. A minisztériumoktól olyan belterületek kerültek önkormányzati tulajdonba, amelyeken közintézményeknek otthont adó ingatlanokat építhettek – kórházakat, iskolákat, szociális otthonokat. Három  év alatt összesen 40 ingatlan jogi helyzetét sikerült megváltoztatni, 11 erdélyi megye 30 településén. Az egyik legnagyobb megvalósítás Nagyváradon a Hadapródiskola átadása: oda költözik a Körösvidéki Múzeum, és így végre használhatja jogos tulajdonosa a Római Katolikus Püspöki Palotát. Emellett több településen kerültek önkormányzati tulajdonba a mozik, valamint olyan eseteket is rendeztünk, ahol visszaigényelt területekről volt szó. Az önkormányzatok erejét meghaladták az országutak városon áthaladó szakaszának javítási költségei is, ezért több esetben megoldottuk, hogy a javítások idejére országos tulajdonba utalták át az érintett útszakaszokat. A távhő-szolgáltatók felújítására az RMDSZ közbenjárására összesen több, mint 400 millió új lejt kaptak a magyarlakta települések. Emellett azt is sikerült elérni, hogy a Kormány 80%-ban garanciát vállalt az egyes közigazgatási egységek által működtetett távfűtési vállalatok belföldi hiteleire – ebből 24 település – és ezáltal több, mint 90 ezer fogyasztó – részesül, a magyarok által is lakott megyéknek juttatott hitelkeret összesen többb, mint 100 millió lej.

A kormány tartalékalapjából kiutalt összegeket is jelentősen sikerült növelni az elmúlt két év alatt. Míg az előző kormányzás utolsó évében (2004-ben) az erdélyi megyék valamivel több, mint 450 millió lejt kaptak, addig ez az összeg 2006-ban megközelítette az egymilliárdot és 2007-ben tovább növekedett.

A Kormányfőtitkárság feladatai közé tartozik a kormányülések megszervezése, így fontos szerepünk volt a Román és a Magyar Kormány együttes üléseinek megszervezésében, 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben is. Az együttes üléseken három év alatt 40 kétoldalú nyilatkozatot, megegyezést írtak alá a felek. A megegyezések témái között szerepel oktatási és kulturális együttműködés, műemlékek felújítása, a kisebbségkutatás és a kisebbségi oktatás kölcsönös támogatása, a kis- és közepes vállalatok közös programja, egészség-, igazság- és belügyi együttműködés, de ennek eredménye a magyarországi munkaerőpiac megnyitása, kétnyelvű román-magyar internetes portál, az egymegállásos határátkelés, valamint az újabb konzulátusok létesítése is.

– Számvetés után is csak azt mondhatom: érdemes volt és eredményes, hiszen a Kormányfőtitkárságon 2007-ben kifejtett munka a 2005-ös és 2006-os teljesítményt egyaránt felülmúlta a magyarság érdekei érvényesítésének tekintetében – fogalmazott Cseke Attila.