RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2008. február 19., kedd
elhivbuk@rmdsz.ro XVI. évfolyam, 3782. szám
Tartalom:
***Huszonhét RMDSZ-szavazat Koszovó függetlensége mellett
Kelemen Hunor sajtóközleménye
*** Markó Béla az Antena 3 meghívottja
*** Borbély László a The Money Chanel meghívottja
*** Román-bolgár határmenti program indul, európai támogatással
***Elengedhetetlen Románia számára a kohéziós alapok növelése 2013 után
*** Leonard Orban biztos volt Sógor Csaba felszólalásának címzettje
Anyanyelv-kérdés az Európai Parlamentben
*** Gyergyószentmiklósi és maroshévízi útfelújítás: a munkálatok már az idén augusztusban elkezdődhetnek
*** Tanácskozás a fejlesztési stratégiákról
*** A képviselőház jóváhagyta a járműbejegyzési illeték eltörlésére vonatkozó indítványt
*** Európai autonómia-modellek a parlamentben
SAJTÓKÖZLEMÉNY
Huszonhét RMDSZ-szavazat Koszovó függetlensége mellett
A román Parlament két háza hurrogással fogadta az RMDSZ-frakció 27 szavazatát, amellyel a Szövetség képviselői és szenátorai egyhangúlag ellenezték Romániának Koszovó függetlensége ügyében kialakított álláspontját. Az új állam függetlenségét tegnap 357 szavazattal utasították el a parlament rendkívüli ülésén.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség továbbra is elkötelezetten támogatja, hogy Románia is ismerje el Koszovó függetlenségét. Álláspontja megegyezik az Európai Unió tagállamai többségének álláspontjával.
Meggyőződésünk, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltása a Nyugat-Balkán térségében, az elmúlt másfél évtizedben végbement változások szükségszerű következménye, európai vonatkozásban pedig a népek, nemzetek önrendelkezési jogára irányítja a nemzetközi közösség figyelmét.
A parlamentben leadott egyhangú szavazatukkal az RMDSZ politikusai azt hangsúlyozták, hogy az új állam elismerése Románia számára is fontos lépés volna.
A függetlenség elismerése azt is jelentené, hogy a román állam természetes és jogos követelésként, és nem szeparatista törekvésként kezeli a romániai magyarok autonómia-igényét.
Kisebbségi érdekvédelmi szervezetként fontosnak tekintjük a koszovói béke konszolidálását. Ugyanakkor továbbra is figyelemmel követjük, és támogatjuk, hogy az újonnan létrejött államban a szerb kisebbség jogai ne sérüljenek, hogy megteremtődjenek az immár többségivé vált albán közösség, és az új állam területén élő szerb kisebbség békés együttélésének feltételei.
Európában és itthon is békés politikai eszközöket kell keresnünk az etnikai problémák megoldásához. A továbbiakban is ennek szellemében fogunk harcolni közös célunkért, a romániai magyar közösség autonómiája megteremtéséért.
KELEMEN HUNOR
ügyvezető elnök
2007. február 19.
Markó Béla az Antena 3 meghívottja
***Kedden, február 19-én 20.10 órától Markó Béla szövetségi elnök az Antena 3 Ştirea Zilei című műsorának vendége. Gabriela Vrânceanu Firea műsorvezetővel Koszovó függetlenségének kikiáltásáról, az RMDSZ ezzel kapcsolatos álláspontjáról beszélget a Szövetség elnöke.
Borbély László a The Money Chanel meghívottja
***Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter kedden, február 19-én 18.30-tól, a The Money Chanel meghívottja. Napirenden az öt év után megvásárolható ANL-lakások.
Román-bolgár határmenti program indul, európai támogatással
***Több mint 217 millió euróval támogatja Brüsszel Románia és Bulgária határmenti együttműködését – jelentette be Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter február 19-én, Călăraşi-ban, a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó Románia-Bulgária Határmenti Együttműködési Operatív Program hivatalos elindításán.
A két ország határmenti együttműködésének programját Brüsszel december 18-án fogadta el. A fejlesztési program összköltségvetése 262 millió euró, melyhez az unió 217 millió euróval járul hozzá a Régiófejlesztési Alapból, az érintett két ország önrésze pedig több mint 44 millió euró. A program elindításán Bulgáriát Iskra Mihaylova államtitkár képviselte, a konferencián részt vettek az Európai Unió, a helyi közigazgatás, valamint az üzleti élet képviselői is.
„A két ország központi és helyi hatóságainak bevonásával dolgoztuk ki a román-bolgár határmenti fejlesztési programot, szem előtt tartva azt is, hogy a program összhangban legyen az érintett országok fejlesztési terveivel, valamint Románia többi operatív programjával. Regionális partnerek, az üzleti élet képviselői, valamint civil szervezetek is közreműködtek a program létrehozásában” – mondta Borbély László.
„Reméljük, a fejlesztési program eredményeképpen a közeljövőben megnő a két ország közös határvidékének gazdasági vonzereje, új munkahelyek jönnek létre” – hangsúlyozta Iskra Mihaylova államtitkár.
A Románia-Bulgária Határmenti Együttműködési Operatív Program irányító hatósága Romániában van, Călăraşi-on. Az első pályázati kiírásokra áprilisban kerül sor.
Elengedhetetlen Románia számára a kohéziós alapok növelése 2013 után
***Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hétfőn, február 18-án, az EP plenáris ülésén a kohéziós alapok ügyében szólalt fel. Mint ismeretes, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának (REGI) napirendjén szereplő „Negyedik jelentés a gazdasági és társadalmi kohézióról” című dokumentum vitát váltott ki a képviselők körében. Az Európai Parlament EPP-ED „C” munkacsoportjának (amelynek a REGI-bizottság is tagja) korábbi ülésén vitát szült Guellec Ambroise képviselő jelentése. Néhány német politikus azon az állásponton volt, hogy a 2013–2019-es időszakban nem kell biztosítani a kohéziós politika pénzügyi forrásainak „növelését” (angol megfogalmazásban „increase”), hanem a „megfelelő”, „elégséges” (angol megfogalmazásban „sufficient” vagy „appropriate”) kifejezés használata lenne a legmegfelelőbb.
Ez az álláspont ellentétes az új tagállamok, Románia és Bulgária érdekeivel, mert a „megfelelő” és „elégséges” kifejezések nem szavatolják a pénzügyi források növelését – figyelmeztetett az RMDSZ EP képviselője.
Winkler Gyula strasbourgi felszólalásában emlékeztett, hogy a kohéziós alapok célja az európai régiók közti egyenlőtlenségek csökkentése, és az új tagállamok esetében kiemelt fontosságúnak számítanak. Az alapok lehívásának mértéke az újonnan csatlakozott országok esetében folyamatosan növekedik, éppen ezért szükséges garantálni azt, hogy 2013 után növekednek a kohéziós alapok – jelentette ki a képviselő.
„2007-ben az Európai Unió további tagállalmokkal bővült. Éppen ezért a kohéziós alapok emelése elengedhetetlen, hiszen csak így lesz következetes az uniós politika, ami a gyengébben fejlett európai régiókat illeti. Ugyanakkor ne feledjük el azt sem, hogy ez egy bizalomerősítő politikai gesztus lehetne az új tagállamok fele” – fejtette ki egy perces hozzászólásában Winkler Gyula.
A néppárti frakció múlt heti ülésén is felmerült a kérdés, ahol Winkler Gyula elmondta, hogy a két új tagállam számára nagyon fontos a kohéziós politika pénzügyi forrásainak 2013-2019-as időszakra vonatkozó növelésének biztosítása. „Sokszor elhangzik, hogy Spanyolország, Görögország és Portugália – a kohéziós politika 1994-2006 közötti legnagyobb kedvezményezettjei – számára sikertörténet volt a kohéziós politika pénzügyi forrásainak felhasználása, mert nagymértékben segítette ezeknek az országoknak az infrastrukturális fejlesztését és figyelemre méltó növekedést értek el. Éppen ezért lenne fontos, hogy az EPP-ED frakció támogassa, hogy Románia és Bulgária, a két legújabb EU-s tagállam, jövőjének alakulása is hasonló sikertörténetté váljon” – magyarázta frakciótársainak Winkler Gyula.
Az Európai Parlament képviselői a csütörtöki plenáris ülésen szavaznak a Guellec Ambroise féle jelentésről.
Leonard Orban biztos volt Sógor Csaba felszólalásának címzettje
Anyanyelv-kérdés az Európai Parlamentben
***Sógor Csaba európai parlamenti képviselő a romániai magyarok anyanyelv-használatának kérdését járta körül a testület strasbourgi plenáris ülése alkalmával elmondott napirend előtti felszólalásában. Ismételten értékelte azt lehetőséget, amelyet az EP, mint országában nemzeti kisebbséghez tartozó képviselő számára biztosít, hogy anyanyelvén szólalhasson fel, ellentétben a nemzeti parlamenttel, ahol ez tiltott.
Az EP-képviselő vázolta a romániai felsőoktatásban fennálló, a magyar közösség számára diszkriminatív arányeltolódásokat – a 6,4%-os magyarság a felsőoktatásban alig 4%-ban van jelen, és csak 1,6% tanulhat anyanyelvén – valamint a csángóföldi helyzetet, ahol bár ötven év után újból tanulhatnak magyarul a gyerekek, sok faluban a helyi hatóságok, iskolaigazgatók zaklatják az oktatást, kitiltják az iskolából.
Felszólalását Leonard Orban, többnyelvűségért felelős biztos „második anyanyelv” programjának értékelésével zárta, hozzátéve, „bízunk abban, hogy az európai országok többségi nemzetei ezentúl nemcsak az állam nyelvének az elsajátítását tartják fontosnak, hanem azt is, hogy a velük élők megőrizhessék anyanyelvüket, és saját tanintézményeikben tanulhassanak minden oktatási szinten. Használhassák anyanyelvüket a közigazgatásban, a bíróságokon és a törvényhozásban. 2008 a kultúrák közti párbeszéd éve. Legyen valóban az.” – fejtette ki Sógor Csaba EP-képviselő.
Gyergyószentmiklósi és maroshévízi útfelújítás: a munkálatok már az idén augusztusban elkezdődhetnek
***„Megszülettek azok a kormányhatározatok, amelyeknek értelmében a Szállításügyi Minisztérium átveszi a gyergyószentmiklósi és maroshévízi önkormányzattól az említett településeken átmenő DN12-es út városi szakaszait” – jelentette Tánczos Barna szállításügyi államtitkár kedden, hozzátéve: ez a határozat precedens értékű, hiszen egyik önkormányzatnak sincsenek meg a megfelelő anyagi forrásai arra, hogy felújítsák az áthaladó DN12-es országút rájuk eső részét.
„Már többször hangsúlyoztam azt, hogy mennyire abszurd helyzet teremtődne akkor, ha a Kökös és Maroshévíz közötti szakasz egy modern, európai szintű út lenne, de a városokban az utak nem kerülnének felújítás alá.” – fejtette ki az államtikár. Tánczos elmondta: az országos útrehabilitációs projekt VI. szakasza mintegy 987 millió eurót emészt fel, amelyből az Európai Befektetési Bank (BEI) 450 millió euróval, a román kormány pedig 537 millió euróval veszi ki részét. „Székelyföldnek most kell kihasználnia azt, hogy az Európai Befektetési Banktól ekkora összeg érkezik az országba. Azt már sikerült elérnünk, hogy Erdély számára olyan fontos útszakaszok kerülnek felújításra, mint a fent említett Kökös-Maroshévíz között rész. De meg kell említenem, hogy tavaly nyáron már megszületett az a sürgősségi kormányrendelet, amelynek értelmében további, Erdély számára prioritást élvező útszakaszokat is rehabilitálni fognak.” – érvelt Tánczos, aki elárulta: lényeges az, hogy ezeknek a szakaszoknak a munkálatait minél hamarabb elkezdjék, ugyanis ezek az utak fognak kapcsolatot teremteni a tervezett autópályák között is. „Terveink szerint Gyergyószentmiklós egyik fontos csomópontja lesz Székelyföldnek, ugyanis mind a DN12-es országút, mind a Székelyföldön áthaladó autópálya érinteni fogja a város környékét. A jelenlegi beruházások alapot adnak arra, hogy minél több magyarlakta település legyen csomópontja azoknak az infrastrukturális beruházásoknak, amelynek mértéke a legnagyobb Románia történetében.” – fejtette ki az államtitkár, aki hozzátette: a DN12-es országút Kökös és Maroshévíz közötti szakaszának munkálatait már az idén augusztusban el lehet kezdeni. „Ha nem történik óvás, akkor már augusztus hetedikén szerződéskötésre kerülhet sor a Szállításügyi Minisztérium és az építtető cég között.” – szögezte le Tánczos, aki elmondta: nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a beruházások nem jöhettek volna létre az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nélkül. „Az előző kormányok mindent megtettek azért, hogy Erdély kimaradjon az országos útrehabilitációból. A jelenlegi kormány ezt a mulasztást szeretné pótolni.” – összegzett a szállításügyi államtitkár.
Tanácskozás a fejlesztési stratégiákról
***-A fejlesztési stratégiák nélkülözhetetlenek a XXI. századi Európában, ezért a térségben minden önkormányzatnak érdeke ezek ismerete, követése, fejlesztése – jelentette ki Antal István képviselő szombaton, Székelyudvarhelyen, a kezdeményezése nyomán tartott tanácskozáson, amelyen Udvarhelyszék polgármesterei és kistérségi menedzserei vettek részt.
A Nemzeti Fejlesztési Terv és a Régiófejlesztési Stratégia bemutatása után szó esett a megye és a térség fejlesztési irányvonalairól, a helyi stratégiákról, de főként azokról a lehetőségekről, amelyeket a térség az infrastruktúra, a gazdaság, a humán erőforrás, a környezetvédelem és a turizmus terén kiaknázhat.
A képviselő szerint a tanácskozás több fontosabb tanulsággal járt: az épülő autópályák közelsége és a javítás, fejlesztés alatt álló megyei utak helyzete Udvarhely térségét „ideális térséggé” minősítik, közösségi fejlesztési egyesületek létrehozása által komoly anyagi támogatásban részesülhetnek az egyes községek összekötő utak kiépítésére, ezáltal felértékelődnek az elszigeteltebb, elmaradottabb térségek is. Összegzésképpen elmondta, közös cél mindenütt az, hogy olyan vállalkozások telepedjenek meg a térségben, amelyek hozzájárulnak az életminőség javulásához.
A képviselőház jóváhagyta a járműbejegyzési illeték eltörlésére vonatkozó indítványt
***A képviselőház hétfői és keddi ülésén tárgyalta a Demokrata-Liberális Párt által benyújtott egyszerű indítványt, melyben a járműbejegyzési adó eltörlésére szólították fel a kormányt. Az RMDSZ indítvánnyal kapcsolatos álláspontját Lakatos Péter, a pénzügyi bizottság tagja ismertette.
Emlékeztetett arra, a pénzügyi törvénykönyv ezirányú szakbizottsági módosítása során figyelmeztette az akkori minisztert: az Európai Bizottság – a magyar és lengyel precedenst figyelembe véve – nem fog egyetérteni az elfogadott illetékre vonatkozó előírással. A jelenlegi helyzet optimális megoldása néhány alapelv fölötti konszenzus kialakításában rejlik, melyeket az RMDSZ támogat – mondta a honatya. A szennyező a jármű által kibocsátott szén-dioxid szintnek megfelelőn fizet. A járműbejegyzési adó tartsa tiszteletben az Európai Bizottság idevágó irányelvét, igazodjon a lakosság életszínvonalához, és egy speciális alapba kerüljön, amelyből környezetvédelmi programokat finanszírozzanak. A gépkocsik után fizetett évi adót – mely helyi adó – ne csak a motor nagysága, hanem a szennyezési norma függvényében állapítsák meg, mint az Európai Unió számos országában. Ily módon ezek az összegek elvben ott maradnának, ahol a szennyezés történik, azaz a helyi önkormányzatok rendelkezésére állnának.
„Az RMDSZ az indítvány elfogadása ellen szavaz, és az illeték jelentős csökkentését, ugyanakkor a fentebb vázolt elvek gyakorlatba ültetését szorgalmazza” – összegzett Lakatos Péter.
Európai autonómia-modellek a parlamentben
***Az Európai Unió országaiban működő autonómia-modellekről indított ismertető-sorozat keretében Tamás Sándor képviselő kedden Korzika példáját illusztrálta napirend előtti felszólalásában. Franciaország 26 régiója közül az egyik Korzika, mely közigazgatásilag másként szerveződik, mint az ország többi régiója, egy ún. területi közösség formájában, önkormányzati szervekkel, és néhány többlet feladatkörrel.