RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2008. április 6., vasárnap
elhivbuk@rmdsz.ro XVI. évfolyam, 3817. szám
Tartalom:
*** Régiók az értékek Európájában – RMDSZ-EPP konferencia Szovátán
*** Együttműködésé és a stratégiai gondolkodásé a jövő – térségfejlesztési konferencia Szovátán
***Önkormányzati előválasztások 2008
Rangsorolták Szatmárnémeti és a Szatmár megyei tanács jelöltjeit
Régiók az értékek Európájában – RMDSZ-EPP konferencia Szovátán
***– Románia következő éveinek kulcskérdése a közigazgatás átszervezése lesz: ma már nem elegendő decentralizációról beszélni, jelenleg ugyanis Romániában egy olyan közigazgatási rendszer van érvényben, amelyet 40 évvel ezelőtt, 1968-ban egy kommunista, központosító, homogenizáló szemlélet alapján dolgoztak ki. Szemléletváltásra van szükség, el kell fogadni, hogy az eddigieknél gyökeresen más Románia-képet, a regionális sokszínűséget érvényesítő állami berendezkedést kívánunk érvényesíteni – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton, Szovátán, a Régiók az értékek Európájában elnevezésű konferencián. Az RMDSZ és az Európai Néppárt által közösen szervezett rendezvényen közel száz szakértő, RMDSZ-politikus értekezett Románia fejlesztési régióinak átalakításáról, az európai régiókról, valamint regionális fejlesztési kérdésekről. A munkálatokon az RMDSZ tisztségviselői mellett részt vett Galeote Gerardo, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának elnöke is.
– Decentralizációt rögtön, közigazgatási átszervezést minél előbb – vázolta a közeljövő feladatait az RMDSZ elnöke. Úgy értékelte, Erdély felemelkedésének kulcsa a gazdaság, de ez szorosan összefügg a közigazgatási felosztás, a közigazgatás minőségének és formájának kérdésével. – Az már egyértelmű, hogy egyre hangsúlyosabban kell beszélni a közigazgatás átszervezéséről, mivel gyakorlatilag egy negyven évvel ezelőtti, kommunista, homogenizáló szemlélet alapján kialakított rendszerben gondolkodunk ma is – mondta az elnök, aki szerint az átszervezés községi szinten is indokolt, hiszen a 1968-ban nemcsak a megyéket, hanem a községeket szintén mesterségesen, azetnikai arányok elkeverésének szándékával alakították ki. Leszögezte: az eddigieknél gyökeresen más állami berendezkedést és társadalomképet kell létrehozni, az ország vezető rétegének – a mostani elutasító magatartásán túllépve – el kell fogadnia azt, hogy meg kell erősíteni a történelmi régiókat, erősíteni kell a sokszínűséget. E tekintetben Erdély is több modellt szolgáltatott a történelem folyamán, de jelenleg Európában is számos követhető megoldás létezik. – Brüsszel segíteni fog, mert a nagy és egységes Európában is – paradox módon- egyensúlyt csak úgy lehet érvényesíteni, ha a régiókat megerősítjük. Nekünk fel kell emelnünk Erdély régióit, Partiumot, Székelyföldet, Kalotaszeget, és ebben Brüsszel szövetségesünk lesz – hangsúlyozta elnök, aki ugyanakkor arra is figyelmeztetett, a közigazgatás átszervezését alaposan át kell gondolni: a történelem ugyanis azt mutatja, hogy a közigazgatási reform az egyik legerősebb eszköz arra, hogy a mindenkori hatalom a társadalom jövőjével kapcsolatos elképzeléseit érvényre jutassa. A kérdés csupán az, – és ebben vannak félelmeink – hogy ki milyen elképzelést akar megvalósítani, pontosabban, hogy mások esetleg az erdélyi magyarság számára hátrányos társadalomképet kívánnak érvényesíteni – mutatott rá Markó Béla.
Úgy vélte, a közigazgatás átszervezése mellett folytatni kell a decentralizációt is: ez a folyamat álláspontja szerint túl lassú, a megtett lépések ötletszerűek. Példaként a megyei tanácselnökök közvetlen megválasztására vonatkozó döntést hozta fel, amely –bár pozitív fejleménynek tekinthető – mégis csak egy végiggondolatlan féllépés, ugyanis ezzel egyidőben ezt a tisztséget új hatáskörökkel kellett volna felruházni, gyakorlatilag egy önálló intézménnyé kellett volna tenni. – Rengeteg még a tennivaló, a dilemma, el kell dönteni, hogy a megyék, városok vagy a községek szintjén kell nagyobb döntési hatáskört adni. Egy ilyen olyan sokszínű, erős regionális hagyományokkal rendelkező országban minden bizonnyal a nagy entitásoknak, a régióknak kell minél nagyobb hatáskört adni – vélte a szövetségi elnök. Igazuk van azoknak, akik a fejlesztési régiók, mint jövendő közigazgatási egységekben gondolkodnak, ám a jelenlegi régiók nem azok, amelyekre egy új közigazgatást lehetne ráépíteni. Leszögezte: az RMDSZ továbbra is kitartóan szorgalmazza a régiók átszervezését, a Szövetség ugyanis számokkal, tényekkel bizonyította, ezek a mesterségesen létrehozott régiók nem megfelelőek, nem életképesek. – Át akarjuk szervezeni a régiókat, nem érthetünk egyet a jelenlegi régiókkal, hiszen ezáltal egyetértenénk egy olyan politikával, amely, az 1989 előtti politikát folytatva, figyelmen kívül hagyja a földrajzi, történelmi, kulturális és etnikai sajátosságokat, és területnagyság, lakosságszám alapján próbálja homogenizálni a társadalmat – szögezte le az elnök hozzátéve: bár nehéznek bizonyul, az RMDSZ azon dolgozik, hogy társadalmi vitát gerjesszen a kérdés kapcsán. Álláspontja szerint – bár Európában többfél modell is létezik a régiós felosztás tekintetében – a sokszínű, erős regionális identitásokkal rendelkező Romániában mindenképpen a megyéknél nagyobb, erős régiókra van szükség, amelyeket utólag közigazgatási hatáskörökkel kell felruházni. Erre amiatt van szükség, mivel az átfogó, nagy horderejű gazdasági fejlesztési programok kidolgozására és érvényesítésére a megyék méretüknél fogva nem, csupán a régiók képesek. A régiók kialakításánál ugyanakkor – a történelmi, kulturális és gazdasági szempontok mellett- az etnikai szempontot is figyelembe kell venni, bár ez esetben nem elsősorban etnikai kérdésről van szó.
Új alapokra kell helyezni a fejlesztési stratégiákat
Románia a gazdasági kulcsszámok szempontjából jó irányba halad, azonban hátravan még, hogy a fenntartható fejlődés pilléreit új szempontok szerint megalapozza – jelentette ki Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Románia az Európai környezetben – Fenntartható közösségek fenntartható Romániája címmel megtartott előadásában. Romániában a közeljövőben ki kell dolgozni egy új dokumentumot a fenntartható fejlődésről, ugyanis amire a jelenlegi stratégia támaszkodik, az még a kilencvenes évek realitásaira épül – fejtette ki a miniszter. Olyan stratégiára van szükség, amely a környezetvédelmet, a szociális hálót, a gazdasági fejlesztéseket összehangolja, a jövő generáció elvárásait figyelembe veszi, lefordítja a helyi közösségek fenntarthatóságának szintjére, és amely illeszkedik az európai fenntartható fejlesztési trendekbe – mondta Korodi Attila.
Winkler Gyula EP-képviselő szerint a globális folyamatokra választ kell adni, és az semmiképpen sem lehet az elzárkózás, hanem azokat a saját javunkra kell fordítanunk, helyi lépésekkel kell megválaszolni a globális kihívásokat. “Ne feledjük el, hogy ma már nem a nemzetállam határozza meg az értéket, hanem a márkanév. Sajnos ez a nemzetállam mai paradoxona, hogy a helyi közösségek túl kicsik ahhoz, hogy a globális folyamatokat megválaszolhassák. Ezért érezhető Európában a régiók megerősödése, és ezt szorgalmazza az RMDSZ is” – mondta Winkler Gyula. Az EP-képviselő emlékeztetett, hogy a Szövetségnek van gazdasági, társadalmi, földrajzi szempontok szerint kidolgozott javaslata a romániai régiók újraosztására.
Csutak István, az RMDSZ regionális politikai szakértője mutatta be Románia lehetséges új régiós felosztását. Előadásából kiderült, hogy az 1998-ban mesterségesen megrajzolt nyolc fejlesztési régió túlságosan nagy ahhoz, hogy hatékonyan megpályázhassák az uniós pénzeket, túlságosan vegyes összetételűek ahhoz, hogy hatékony fejlesztési stratégiát lehessen rájuk alapozni. Az RMDSZ koncepciója szerint az eloszlás azt mutatja, hogy a megszerzett források nagysága erősebben kötődik a népességhez, mint az egy főre eső GDP-hez. Ez végső soron azt jelenti, hogy a regionális politika elvei nem érvényesültek, és a támogatási rendszer preferenciális alapon működik – hangsúlyozta Csutak István. A székelyföldi megyék ráadásul amiatt is hátrányos helyzetbe kerülnek, hogy a pénzek elosztása nem az elmaradottabb, hanem a fejlettebb megyék számára kedvez– összegzett Csutak István.
Egy ország csak akkor tud tervezni, ha van területrendezési stratégiája, jelentette ki Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter, aki Románia kormányának regionális fejlesztési politikáját ismertette. A miniszter bejelentette, hogy folyamatban van az Országos Területfejlesztési Stratégia kidolgozása, várhatóan októberre elkészül a végleges dokumentum. Borbély László röviden vázolta a közút, a vasút és a légi úthálózat szerepét az országos stratégiában, kiemelve, hogy mindhárom területen jelentős mértékben át kell strukturálni a prioritásokat. Romániában is el kellene jutni addig, hogy a régiókat felismerni és nem megalkotni kell” – bírálta a jelenlegi felosztást a miniszter. Borbély László szerint most kihagyhatatlan lehetőség nyílt arra, hogy a területiség tudományos és gazdasági megközelítése révén a regiók szerepének fontosságát meg lehessen jeleníteni az országos fejlesztési tervekben.
Galeote Gerardo, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának elnöke az Európai Parlament regionális politikájának alapelveiről tartott előadásban arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia a kilencedik kedvezményezett a regionális és kohéziós politika biztosította források szempontjából. Tekintettel arra, hogy a nemzeti bruttó össztermék egy főre eső uniós átlagához képest Romániának jelentős lemaradást kell behoznia, az uniós felzárkóztatást segítő programokat nagy mértékben ki kell használnia. A spanyol politikus elmondta, hogy az Európai Uniós tagállamok szintjén sajnálatos módon megjelent egy olyan törekvés, amely arra irányul, hogy az uniós kohéziós politikát lebontsa újból a nemzeti szintekre. Ezzel ő sem, mint néppárti politikus, sem, mint az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának elnöke nem ért egyet – mondta Galeote Gerardo, arról biztosítva a jelenlevőket, hogy az EPP-ED nem fogja támogatni ezt a törekvést, ugyanis a kohéziós és regionális politika legfontosabb alapelve az uniós szolidaritás.
Együttműködésé és a stratégiai gondolkodásé a jövő – térségfejlesztési konferencia Szovátán
***Közösek a gondjaink, hasznos időnként megosztani egymással a tapasztalatokat, hiszen egyik település sikere követendő példaként szolgálhat másoknak is – ma már együttműködés nélkül, magányos lovasként nem lehet eredményeket elérni a közösségért végzett munkában – így lehetne összefoglalni a Térségfejlesztés az Európai Unióban, ötlettől a megvalósításig címen tartott szakmai fórum következtetését. Az Eurotop Consulting által szervezett pénteki szovátai konferencia épp arra fektetett hangsúlyt, hogy Hargita és Maros megye valós problémáit térképezzék fel közösen az érintettekkel és azt követően együtt nézzék meg, hogyan lehet egy ötletet megvalósítani.
Horváth Anna, a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium államtitkára szerint csakis akkor lehet beszélni a Regionális Operatív Program által biztosított uniós források hatékony lehívásáról, ha az önkormányzat és a kormányzat között gördülékeny az együttműködés. „Egy önkormányzat esetében a kezdeményező kedv, a felelősségteljes munka, a versenyképes fejlesztési tervek és a nyitottság a társulásra sikertörténeteket szülhet” – mondta az államtitkár.
A pályázási rendszer egyre jobban elterjed Romániában is és a hatékonyság érdekében elengedhetetlen szakembereket bevonni. Külön oda kell figyelni a megfelelő stratégiai tervezésre, ugyanis ezeket úgy kell elkészíteni, hogy a helyi közösség igényeit, elvárásait vegye figyelembem – mutatott rá Fazakas Zsuzsanna, az Eurotop Consulting igazgatója. Az önkormányzati szakembereknek, kistérségi vezetőknek szervezett rendezvényen elhangzott, hogy eléggé bonyolult egy dosszié összeállítása, külön szakértői tudást igényelhet.
Somodi Zoltán, a Távközlési és Informatikai Minisztérium államtitkára szerint arra is kell figyelni, hogy az infrastrukturális fejlesztések mellett (és nem helyett!) szükség van a modern kommunikációs eszközök használatára, az informatizálásra is. Az informatika eszköz és nem cél, hangsúlyozta az államtitkár, olyan lehetőség, amely egy település versenyképességét jelentősen növelni tudja.
Turisztikai településnél első az infrastruktúra és a szabadidős programkínálat és ez majd hozza maga után a többit, ismerte el Péter Ferenc, Szováta polgármestere. Mint mondta, ma egy településnek két lehetősége van: bankkölcsönből finanszírozza a településfejlesztési munkálatokat vagy megpályázza a szükséges összeget és az önrészt fedezi a bankkölcsönből. Péter Ferenc szerint a második esetben hosszabb, 6-7 éves tervekről van szó, és ezt néha nehéz egy testülettel elfogadtatni, mert sokan jobban szeretik a látványos, gyors eredményeket.
Le kell venni a földosztás terhét a település vezetőinek válláról, hiszen így négy évig a legtöbb energiát az viszi el, hogy a békebírót szerepét játszák és sok más fontosabb dologra már nem marad idő vagy energia – fogalmazta meg sok településvezető gondját Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke. Hargita megyei önkormányzat azt tervezi, hogy konkrétabb ésjelentősebb háttértámogatást biztosít a településeknek, mert úgy érzik, hogy erre nagy az igény, ráadásul nagyon fontos periódus következik, ami a pályázatok kiírását illeti és felerősödik a kistérségi együttműködések szerepe is. Hasonló véleményen volt Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke, aki szerint jó dolog társulni: “mi ezt komolyan vesszük, jelenleg 10 működik a megyében. Úgy érzem, közösek a gondjaink, akár az infrastruktúrát, akár a gazdasági, szociális gondokat, akár a turisztikai lehetőségeket nézzük, így nagyon hasznos megosztani egymással a tapasztalatokat”.
Simon László, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Központi Fejlesztési Programirodájának főosztályvezetője szerint Magyarország tapasztalataiból sok mindent lehet tanulni, de természetesen nem lehet automatikusan átvenni. A beszélgetések alapján úgy tapasztalom, hogy sok közös dolog van, itt is a polgármesterek keresik a kitörési lehetőségeket, a bürokrácia, az esetleges szervezési kérdések mindenütt ugyanazok az unióban. A legfontosabb talán a cél és a projekt összehangolása, nem szabad egy településen presztízsberuházásokra koncentrálni, hanem összességében kell megnézni, hogy egy terv, hogyan hat ki a munkahelyek számára, az életszínvonalra, figyelembe kell venni az emberi tényezőt – tanácsolta a magyarországi szakember.
Önkormányzati előválasztások 2008
Rangsorolták Szatmárnémeti és a Szatmár megyei tanács jelöltjeit
Ilyés Gyula folytatja, a megyei elnökségért Csehi Árpád RMDSZ-elnök indul
***Egyhangú támogatásáról biztosította a Szatmár Megyei Képviselők Tanácsa Csehi Árpád területi elnököt, hogy – legnagyobb esélyesként – ő induljon a megyei tanács elnöki tisztségéért a június elsejei helyhatósági választásokon. Bár a másik két jelölt időközben visszalépett, Csehi bizalmi szavazást kért, amelynek eredményeképpen 63 érvényes szavazatból 62 támogató voksot kapott a testület tagjaitól.
Ugyanennyi szavazatot kapott egyébként a Szatmár Megyei Tanács jelenlegi alelnöke, aki így lista élére került (az SZKT vonatkozó határozata értelmében a megyei elnök után). A szombaton megtartott MKT-ülésen a megyei tanácsosjelöltek között a következő sorrend alakult ki: Günthner Tibor, Riedl Rudolf, Rácz Éva, Draveczky Károly, Kónya László, Kovács Máté, Nagy Sándor, Stier Péter, Várna Levente, Véron András, Muzsnay Árpád, Veres István, Antal István, Kánya László, Molnár Csaba, Balvinszky Sándor, Stiebli Arnold, Gábor József.
Egy nappal korábban, péntek délután rangsorolták Szatmárnémeti Tanácsának RMDSZ-es jelöltjeit. A városi küldöttek, szintén egyhangúlag, bizalmat szavaztak Ilyés Gyulának, aki legesélyesebbként, második mandátumáért száll idén versenybe. Az SZKT-határozat értelmében, a listát a városi szervezet elnöke, Kereskényi Gábor és a polgármester-jelölt, Ilyés Gyula vezeti, a további rangsorolás dőlt el a szavazáson. A (172-ből) 170 érvényes voks alapján a további sorrend a következő: Fógel László, Kovács Jácint, Nits János, Szőcs Péter, Maskulik Csaba, Túrós Lóránd, Marc Adrián, Magyar Lóránd, Nagy Szabolcs, Veres Norbert, Babos Tibor, Balvinszky Sándor, Molnár Csaba, Stiebli Arnold, Márka Gábor, Kabai István, Simon Gábor.
A rangsoroló gyűlésen egyébként a területi elnök bejelentette, hogy a megyei szervezet hétfőn véglegesíti megegyezését a Német Demokrata Fórummal. Ennek eredményeképpen Szatmárnémetiben és a megyében közös tanácsosi listát állítanak, a megye többi településén pedig nem kötnek más szervezettel szövetséget egymás ellen – mondta Csehi Árpád.