2008

2008. április 27., vasárnap XVI. évfolyam, 3836. szám

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája

www.rmdsz.ro                                                                               2008. április 27., vasárnap

elhivbuk@rmdsz.ro                                                                         XVI. évfolyam, 3836. szám

Tartalom:

*** Fel kell emelnünk a hagyományos erdélyi régiókat – Kalotaszegi Önkormányzati Konferencia

*** A Kalotaszegi Önkormányzati Konferencia Zárónyilatkozata

***Közös feladatunk a művészek, az értelmiség felkarolása

Negyvenegy fiatal művész vehette át a Communitas Alapítvány nagyértékű ösztöndíjait

*** Az erdélyi magyarság számára alapvetően fontos a megyei tanácselnöki tisztségek megszerzése  

Kampánystratégiai megbeszélés Marosvásárhelyen

*** Egy program akkor sikeres, ha a közösség javát szolgálja

*** Védenünk kell természeti örökségünket – 7. Foto Natura nemzetközi természetfotó-kiállítás Marosvásárhelyen

*** Újabb sportlétesítményeket támogató program indul

*** Rangos konferencia a romániai magyar tankönyvek megújításáért

*** Eljött az ideje, hogy a fiatal gazdák saját kezükbe vegyék a sorsukat

*** Borboly Csaba sajtótájékoztatója

Fel kell emelnünk a hagyományos erdélyi régiókat

Kalotaszegi Önkormányzati Konferencia

Kalotaszegen és Erdély több más magyarlakta térségében is sajátos programokat kell kialakítani annak érdekében, hogy a megyehatárokkal szétszabdalt hagyományos régiók szolidaritását, kohézióját megerősítsük és hasznosíthassuk – fogalmazott a térség önkormányzati képviselőinek hétvégén, Kalotaszentkirályon lezajlott konferenciáján Markó Béla szövetségi elnök. A közel kétszáz térségbeli önkormányzati képviselő részvételével lezajlott eseményen a Kalotaszeg régió településein „osztozó” Kolozs és Szilágy megye RMDSZ-elnökei és egyben megyei tanácselnök-jelöltjei bejelentették: közös fejlesztésistratégiát dolgoztak ki, hogy a kettéosztott, de szemléletében, értékeiben egységes Kalotaszeg megőrízhesse sajátosságát.

Az a feladatunk, hogy a ma még fekete-fehér Erdélyt színessé tegyük: színessé kell tennünk hagyományos régióinkat, amelyeket a negyven éve tartó homogenizációs politika sem volt képes felszámolni. Ezekben a régiókban erő van, hagyomány van, amelyet a jövő számára fel kellmutatnunk – mondta az RMDSZ elnöke, aki úgy értékelte, Kalotaszeg példaértékű a régiós szolidaritás, a kohézió tekintetében, egy olyan egységes közösség, amely a történelem folyamán fontos támpontja volt a múlt, a hagyományok felé forduló számos magyar értelmiségi – köztük Kós Károly vagy Ady Endre –  számára, és amely ma is  eredményesen ki tudja aknázni a térség szellemi, kulturális értékeit.

A szövetségi elnök kifejtette, az RMDSZ módszeresen odafigyel a hagyományos régiókra: ezek megerősítéséhez a programok és stratégiák mellett szükség van a közigazgatási rendszer átalakítására is. „A megyésítés megbontotta a hagyományos térségek egységét. Kalotaszegen Kolozs és Szilágy, Érmelléken pedig három megye – Szilágy, Bihar és Szatmár – osztozik. Ez a politika tudatosan figyelmen kívül hagyta a történelmi régiókat, ám a homogenizációs törekvések nem jártak sikerrel. A helyi és megyei önkormányzatoknak most közös programokat és fejlesztési stratégiákat kell kidolgozniuk ahhoz, hogy ezek a vidékek képesek legyenek átmenteni magukat a jövőbe” – mutatott rá a szövetségi elnök, aki Kalotaszeg fejlődése tekintetében fontos lépésnek tartja a László Attila Kolozs megyei és Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök kialakította együttműködést.

„Kalotaszentkirály, talkozásunk helyszíne is bizonyíték arra, hogy egy település csak akkor lendülhet föl, ha a helyi vezetők és a közösség pontosan tudja, együtt határozza meg a fejlődés irányát” – mondta Kelemen Hunor ügyvezető elnök. Hozzátette, a strukturális alapok lehívása a helyi közösségek feladata és lehetősége, ezért a pályázatok kidolgozásához szükséges településközi és megyeközi együttműködés ma már nem választás kérdése. A fejlesztés azon múlik, együtt tudnak-e működni a települések és megyék önkormányzatai.

Cseke Attila, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az első kisrégiós önkormányzati konferencia nem véletlenül került Kalotaszentkirályra: Kalotaszeg immár 40 éve két különböző közigazgatási egységhez, Kolozs és Szilágy megyéhez tartozik. “Nekem életprogramom az, hogy innen nem tágítok” idézte az államtitkár Kós Károlyt, aki Kalotaszeget választotta szülőföldjéül. Ugyanazok az ünnepek, ugyanazok a hagyományok, ez mutatja, hogy ez a közösség öszetartozik.

László Attila Kolozs megyei elnök szerint az RMDSZ által elkezdett önkormányzati munkát folytatni kell, ennek valódi eredményeit pedig a fiatalabb nemzedékek fogják élvezni. Hangsúlyozta, ilyen szempontból fontos Kolozs és Szilágy megye partnersége. „Ma már az államhatárok is megszűnnek, miért ne számolhatnánk fel a megyehatárokat is?” – mondta Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök, aki arra is rámutatott, Szilágy megyében a fejlesztést az alapoktól kellett kezdeni, de ma már virágzó települései is vannak a megyének. „20 évvel ezelőtt Zsobok pusztulásra volt ítélve, de ma már szépen fejlődő település. Igyekszünk több kalotaszegi településen is hasonló fejlesztést megvalósítani, bekapcsolni helységeinket az európai turisztikai vérkeringésbe” – mondta Seres Dénes, Szilágy megyei RMDSZ-es parlamenti képviselője.

A konferencia házigazdája, Póka András György, Kalotaszentkirály polgármestere és RMDSZ-es polgármester-jelöltje bizakodó az RMDSZ önkormányzati választási szereplését illetően. „Meggyőződésem, hogy munkánkat értékelik, csapatunk győzni fog” –jelentette ki a polgármester, aki a konferencián a hetvenöt százalékban magyarok lakta település agroturisztikai fejlesztéséről is beszámolt. Elmondása szerint a nemrég „európai falu” címet nyert Kalotaszentkirályon ma már 47 panzió működik, ezek évente nyolc-tízezer turistát látnak vendégül. A településen ugyanakkor átfogó fejlesztés is folyamatban van, felújítják az út- és csatornahálózatot.

A rendezvény meghívottja  Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője volt. A neves erdélyi irodalomtörténész úgy vélekedett, Kalotaszeg végérvényesen összefonódik Kós Károly nevével, aki példát mutatott arra, hogyan lehet egy mostoha korban küzdeni egy térség szellemi értékeiért, hagyományaiért. – Kós Károly egy olyan erdélyi értelmiségi magatartást mutatott fel, amely ma is követendő számunkra – fogalmazott a közíró.

A konferencia végén a résztvevők Nyilatkozatot fogadtak el, amelyet az alábbiakban közlünk.

Nyilatkozat

A hagyományokról és a modernizációról,

Kalotaszeg fejlődéséről

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség önkormányzati választottjait tömörítő Kalotaszegi Önkormányzati Konferencia a hagyományok és az új lehetőségek összehangolására, a további hatékony érdekérvényesítés megvalósítására való tekintettel a következő elveket és célokat tartja irányadónak 2008 önkormányzati tevékenységében:

1. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kalotaszegi Önkormányzati Konferenciája magáénak vallja a Temes megyei Zsombolyán, illetve Hargita megyében, Csíkszeredában megtartott regionális konferenciákon kijelentett elveket a székelyföldi, partiumi és szórványvidéki önkormányzatok összefogásáról az ésszerű és összehangolt fejlesztés és a fenntartható fejlődés biztosításáért.

2. A hatékony forrásfelhasználás feltétele az önkormányzatok összefogása a közös érdekek mentén. Ennek szellemében kijelentjük: régiónk fejlődése csakis egységesen történhet, eltekintve a kényszerű területi megosztottságtól, amely két közigazgatási egységhez tartozónak mondja ki a hagyományaiban és történelmében egységes Kalotaszeget. Szükségesnek tartjuk a fejlesztési régiók átszervezését a Romániai Magyar Demokrata Szövetség koncepciója szerint.

3. Támogatjuk a közösségi fejlesztési társulások létrehozását a közigazgatási törvényben foglalt módon. Ezek hatékonyságának növeléséért, elsődlegesnek tekintjük az önkormányzatok összefogását a civil szervezetekkel, az egyházakkal és a vállalkozókkal.

4. Kalotaszeg modernizációja nem jelenti a hagyományok elfeledését. Az RMDSZ 2008-2013 közötti időszakra vonatkozó önkormányzati stratégiája szellemében, ragaszkodunk értékeinkhez, támogatjuk a hagyományos mesterségek ismerőit, tudásanyaguk átadását.

5. Megmaradásunk, megélhetésünk egyik kulcsa a régióban a faluturizmus. Ennek beindításához elengedhetetlen az elkezdett infrastrukturális fejlesztések folytatása, az Európai Uniós pályázati alapok, Románia Kormánya és a megyei tanácsok támogatásának maradéktalan felhasználásával.

6. Az utóbbi időben Kolozsváron történt magyarellenes megnyilvánulások figyelmeztetnek: egyetlen folyamat sem visszafordíthatatlan. Ezek ellenében csak a romániai magyarság egységes fellépésével tudjuk felmutatni a közösség erejét.

7. A helyhatósági választásokon célunk megőrizni érdekképviseletünket minden szinten. Csak ezáltal biztosított az érdekérvényesítés, valamint az európai uniós programok lehetőségeinek kihasználása.

8. Az európaiság és a regionalizmus nem zárja ki egymást, sőt: inkább erősíti. Meggyőződésünk, hogy itthon, Erdélyben, Kalotaszegen közös jövőt építünk!

9. Székelyföld, Partium, Szórvány, minden magyarok által is lakott romániai területenösszefogásra van szükség az önkormányzati választások sikeréhez.

                                                                                               Kalotaszentkirály-Zentelke,

                                                                                                       2008. április 26.

Közös feladatunk a művészek, az értelmiség felkarolása

Negyvenegy fiatal művész vehette át a Communitas Alapítvány nagyértékű ösztöndíjait

A Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíja nem egy kivételes program, hanem  – legyen szó akár Iskola Alapítványról, akár Communitasról vagy az RMDSZ-ről –  része annak a közös gondolkodásnak, amely arról szól, hogy mi van a fiatal művészekkel, értelmiségiekkel, arról, hogy a tehetség miként találja meg a helyét itt, a szülőföldön – hangsúlyozta ki Markó Béla szombaton, Kolozsváron, az idei ösztöndíjak ünnepi átadásán. Ezévben az Iskola Alapítvány részben befejezett új székházában került sor a hagyományos rendezvényre, amelyen az erdélyi magyar köz – és művészeti élet elismert személyiségei jelenlétében, negyvenegy fiatal alkotó vehette át Erdély legrangosabb ösztöndíját. Az immár hatodik alkalommal kiosztott ösztöndíjak évről évre számukban, de értékükben is jelentősen nőttek: míg 2003-ban csupán 12, 2004-ben 21, 2005-ben 24, 2006-ban 32, 2007-ben pedig már 36 tehetséges fiatal részesült az alapítvány támogatásában. Az idén a neves művészekből, szakemberekből álló ösztöndíjbizottság által kiválasztott negyvenegy fiatal alkotó egy évig egyenként 850 új lej értékű havi juttatásban részesül.  

Markó Béla, az Ösztöndíjbizottság elnöke beszédében úgy értékelte, a politikumnak, a civil társadalomnak közös gondja, közös programja kell legyen a fiatal tehetségek felkarolása: a Communitas Alapítvány ezért hozta létre az alkotói ösztöndíjat, amely bár évek óta egyedüli ilyen támogatásforma Erdélyben, várhatóan születnek még hasonló kezdeményezések. A szövetségi elnök úgy fogalmazott, most, a kampányidőszakban sokat beszélünk különböző választási listákról, ám a legfontosabb lista mégis ezé a negyvenegy fiatalé, akik nem valamilyen köztisztség, hanem Munkácsy, Jászai, Kossuth, vagy akár Nobel díjak jelöltjei lehetnek.      

A rendezvény keretében megnyitották a 2007-es képzőművészeti díjazottak munkáiból összeállított kiállítást, az alkotásokat Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke méltatta. Az ünnepi műsort a 2007-es irodalmi, zenei és színházi ösztöndíjasok közreműködésével, a rövid vetítést a film és a televízió kategóriában díjazottak munkáiból állították össze a szervezők.

Ezévben irodalom kategóriában Nagy Pál, Demeter Zsuzsa, Karácsonyi Zsolt, Szabó Levente, Gáll Attila, Murányi Sándor Olivér, Jancsó Noémi, Zólya Andrea Csilla és Farkas Wellmann Éva pályázata részesült kedvező elbírálásban.

A képzőművészet és fotó kategória nyertesei: Kispál Attila, Bodoni Barnabás, Szabó Ágnes Evelin, Éltes Barna, Makkai István, Benedek Levente, Piros Boróka, Berze Imre, Egyed Ufó Zoltán.

Pap László, Szabó Mária, Szallós Kis Anna, Nagy Éva, ifj. Gáspár Álmos, Sántha Zsuzsánna, Szabó-Nagy Attila, Orbán Ferenc és Fekete Adél zene kategóriában részesültek az egy évre szóló ösztöndíjban.

Színház kategóriában Györgyjakab Enikő, Molnár Levente, Nagy Eszter, Budaházi Attila-László, Ördög Nóra, Berekméri Katalin, Pál Hunor, Kató Emőke-Mária és Nagy Csongor Zsolt pályázatátbírálták pozitívan, film és televízió kategóriában Balázs Zoltánnak, Jakab Ervinnek, Ambrus Emesének, Székely Róbert-Leventének és Orbán Katalinnak ítélték meg a Communitas Alapítvány egy éves alkotói ösztöndíját.

Az erdélyi magyarság számára alapvetően fontos a megyei tanácselnöki tisztségek megszerzése  

Kampánystratégiai megbeszélés Marosvásárhelyen

***Az RMDSZ több mint 10.000 jelöltet indít az önkormányzati választásokon, akik mögött több mint 155.000 ember bizalma, támogatása áll. Ez a választás szabadsága: a változás, a megújulás, a fiatalítás nem máshol, hanem az RMDSZ-ben van – szögezte le Markó Béla szövetségi elnök pénteken, Marosvásárhelyen az RMDSZ Maros megyei önkormányzati jelöltjeinek találkozóján. A tanácskozásra Maros megye összes kisrégiójából, kerületéből több mint kétszáz polgármester- és tanácsosjelölt, illetve a szövetség számos helyi és kerületi tisztségviselője, önkormányzati képviselője vett részt. A szövetségi elnök mellett jelen volt még Borbély László miniszter, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, dr. Kelemen Atilla, a megyei szervezet elnöke, valamint Lokodi Edit Emőke, az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje is.

– Az RMDSZ-ben megvan az erő, és megvannak az eszközei is ahhoz, hogy fel tudja emelni ezt a térséget: ehhez azonban összefogásra van szükség, erre pedig csak az RMDSZ képes – hangsúlyozta a szövetségi elnök.

Lokodi Edit, a megyei önkormányzati elnökjelölt az összefogást hangsúlyozta. Arra figyelmeztetett, lényegbevágóan fontos, hogy a magyarság minél nagyobb arányban szavazzon az RMDSZ megyei tanácselnöki jelöltjeire, ugyanis az új szabályozás szerint a tanácselnöki választás egyfordulós, így nem lesz második lehetőség. „A megyében mintegy 40%-os a magyarság aránya, de ha széthúzunk és engedünk a hamis alternatívakínálatnak, akkor kevés esélyünk marad arra, hogy folytassuk azt a munkát, amit négy évvel ezelőtt elkezdtünk” – mondta Lokodi, aki felkérte a polgármestereket és jelölteket, hogy segítsék a megyei elnökválasztási kampányt.

Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje azt hangsúlyozta, a Marosvásárhelyért dobban a szívünk jelszó nemcsak a megyeszékhelyre, hanem minden Maros megyei településre érvényes. „Vissza kell szereznünk Marosvásárhelyt, és erre most összefogással van lehetőség. Az RMDSZ erős csapatot kínál, én a kormányzati, Csegzi Sándor az önkormányzati tapasztalatot állítja a város szolgálatába” – fejtette ki Borbély László.

Dr. Kelemen Atilla, a megyei szervezet elnöke az idei választásokat új kihívásnak nevezte, ami komoly hozzáállást feltételez. Elemezte az előválasztási eredményeket, és elégedetten állapította meg, hogy a megyében mintegy ezernégyszáz jelöltet tudott állítani az RMDSZ, s mintegy ötvenöt önkormányzatban nevezett be a polgármester választási versenybe és 90 önkormányzatban állított tanácsosjelölti listát. Visszatekintve a lezárult mandátum idejére,győztes csapatként minősítette a Szövetség önkormányzati tisztségviselőit. Az elnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-ben mindenki megtalálja a helyét, és aki „bent van”, annak az egységet kell szem előtt tartania – „az előválasztásokon mindenki megméretkezett, összemérte erejét ellenfeleivel, de most, hogy a listákat leadtuk, egységben kell továbblépnünk.”

Egy program akkor sikeres, ha a közösség javát szolgálja

***Szombaton, április 26-án, Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter jelenlétében hivatalosan is átadták Nyárádszeredában a Tudásalapú Gazdaság Program által finanszírozott Közösségi Információs Központot.

Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere köszöntőbeszédében elmondta, hogy már év elejétől működik a központ. “Eddig 1800 látogatója volt a központnak, tehát sikere van a programnak Erdély legkisebb városában is” – tájékoztatott.

„Nem az a fontos, hogy kis vagy nagy településre viszünk el egy-egy programot, hanem az a fontos, hogy az a közösség javára történjen. Az elmúlt négy évben az RMDSZ kormányzati tevékenységével bebizonyította, hogy a közösségért dolgozott és hogy érdemes volt a tulipánra szavazni” – mondta Borbély Károly. A miniszter röviden vázolta a Tudásalapú Gazdaság Program célját: a kommunikációs szempontból elszigetelt településeket hozzájuttatni az olyan információkhoz, amelyekkel a közösség versenyképességét növelni tudják. „ Mostantól lehetőség nyílik a strukturális alapok lehívására, amelyből a megkezdett informatizálást tovább lehet fejleszteni és el lehet majd jutni akár az elektronikusan működő adminisztrációig is. Ki kell használni a pályázatokat, ehhez pedig szükség volt, hogy legyenek a településen modern kommunikációs eszközök” – mutatott rá Borbély Károly.

Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke arról beszélt, hogy mennyire fontos, hogy végre az információk eljutnak helyi szintre is. „Maros megyében erős csapattal dolgozhattam, polgármestereink minden pályázási lehetőséget kihasználtak és ez érezhető a települések fejlődésében. Erős, életképes csapattal lehet csak jövőt építeni és az RMDSZ csapata ilyen” – hangsúlyozta Lokodi Edit Emőke.

A Maros Megyei Tanács elnöke a hivatalos átadót követően a nyárádmenti polgármesterekkel tartott megbeszélést, amelyen részt vett Borbély Károly miniszter is. A találkozón a jelenlevők a összegezték az eddigi eredményeket, ismertették a folyamatban levő projekteket, felmérték a legsürgetőbb tennivalókat.

A Tudásalapú Gazdaság Programban olyan községek és városok vesznek részt, amelyeknek lakossága nem haladja meg a 30 000-et. A program a 2007-2010 közötti időszakban, 255 közösségben nemcsak az infrastruktúrát biztosítja, hanem elektronikus szolgáltatásokat tesz lehetővé, amelyet a közigazgatási intézmények és vállalalkozók is használhatnak, ugyanakkor a projekt széleskörű oktatási tevékenységeket is finanszíroz.

Maros megyéből 12 település vesz részt a programban, a befektetés összértéke 1.387.174 USD.

Védenünk kell természeti örökségünket – 7. Foto Natura nemzetközi természetfotó-kiállítás Marosvásárhelyen

***Többet kell tennünk környezetünkért, így köszöntötte Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, a Bernády Alapítvány elnöke, péntek délután a 7. Foto Natura nemzetközi természetfotó-kiállítás megnyitójára egybegyűlteket.

“Nagyon fontos odafigyelni a természetre, különösen most, hogy ilyen ütemben folynak az építkezések. Annak is megvan a saját logikája, hogy fejlesszünk, építsünk, de mindemellett figyelembe kell venni természeti örökségünket, óvnunk kell, hogy megmaradjon a maga szépségében. Nekünk marosvásárhelyieknek, vigyáznunk kell a Somostetőre, amelyet át akarnak vágni egy terelőúttal. Nem szabad engednünk, hogy a tölgymag-rezervátum ennek kárát lássa, ki kell találni egy más megoldást, mint ahogy ki kell találnunk a Maros-part fejlesztésére is egy természetbarát tervet” – mutatott rá Borbély László.

A tárlatmegnyitón  jelen volt Korodi Attila környezetvédelmi miniszter is, aki a fotókat végignézve elmondta, hogy cseppnyi normalitást hoznak ezek a képek az életünkbe. “Túl megszoktuk, milyen a betonrengetegben élni, egy ilyen kiállítás rádöbbent arra, hogy milyen fontos a természet és mennyire hajlamosak vagyunk elhanyagolni” – mondta Korodi Attila.

A Bernády Ház tetőréri kiállítótermében kapott helyet a marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület, a Népújság, az Aquaserv Rt., a Maros Vízügyi Igazgatóság és a Megyei Környezetvédelmi Ügynökség támogatásával szervezett kiállítás, ahová 47 fotós több mint 300 alkotást küldött be, a legjobb 13-at díjazta a zsűri. A Foto Natura nemzetközi természetfotó-kiállítás május 10-ig megtekinthető.

 

Újabb sportlétesítményeket támogató program indul

***Marosvásárhelyen tartották szombaton a Testnevelő Tanárok Negyedik Országos Tanácskozását, amelyen részt vett Borbély László, fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, aki a sport területén történő infrastruktúra-fejlesztésről tartott előadást.

A miniszter elmondta, hogy Romániában négy kormányprogramon keresztül lehet sportlétesítmény-fejlesztésre támogatást kérni. 2005 – 2008 között 198 sportterem épült, az év végéig pedig 148 újabb sporttermet fejeznek be, hamarosan pedig 44 sportcsarnok és 68 tornaterem építését kezdik el – tájékoztatott Borbély László, hozzátéve, hogy nemrég adtak át két multifunkcionális sportcsarnokot Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen. Elmondta azt is, hogy ebben a kormányzati ciklusban az önkormányzatok kérésére külön programot indítottak azoknak a tornatermeknek, sportcsarnokoknak a rehabilitációjára, amelyeket még 2000 előtt építettek.

“Most indul az úszómedence-építési programunk, célunk 70 uszoda építése. Megvannak már a tervek, ősszel kezdődnek a munkálatok. 10 olimpiai méretű, 20 vízilabda mérkőzések játszására alkalmas medencét és 40 tanuszodát építünk. A program összköltségvetése meghaladja a 600millió új lejt” – jelentette ki Borbély László.

A miniszter egy másik új programra is felhívta a figyelmet: az önkormányzatok hamarosan pályázhatnak nagyméretű vagy műgyepes multifunkcionális pálya építésére a vidéki infrastruktúra fejlesztését célzó program keretében. A program a következő hetekben indul: a pályázati útmutató és a sportpályamodellek a program honlapjárólhttp://www.cancelarie.ro/finantare/ tölthetők le.

A Testnevelő Tanárok Negyedik Országos Tanácskozását az RMDSZ Programirodája közösen szervezte a Testnevelő és Sporttársulással, a rendezvényen több mint 40 szaktanár vett részt.

A Testnevelő és Sporttársulás nevet viselő egyesület, tevékenységének fellendítésére, a szombati rendezvényen  négy regionális alelnököt választott meg, ugyanakkor a tanácskozáson résztvevőkkel közösen megfogalmazta kérését a központi adminisztráció felé, hogy rendezvényeiket vegyék fel az éves versenynaptárba.

Rangos konferencia a romániai magyar tankönyvek megújításáért

*** Tankönyveink megújításáért mottó alatt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Oktatási Főosztálya és a CENTA Közép-Európai Tanárakadémia konferenciát szervez Kolozsváron, április 27-30. között. (Helyszín: a British Council konferenciaterme, Arany János utca 11.)

A tankönyvszerző pedagógusok számára tartott továbbképzőn jeles hazai és magyarországi professzorok, kutatók, szakértők vesznek részt. A három napos rendezvény során többek között Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem tanára a tanítás céljai és a tudás szerveződési formáiról tart előadást, Vass Vilmos, a veszprémi Pannon Egyetem docense az oktatás tartalmának a fejlesztés lehetőségeire gyakorolt hatását vázolja fel, a tankönyvminőség megítélésnek problémájára Kojanitz László, a Tankönyvkutató Intézet igazgatója hívja fel a figyelmet. Antalné Szabó Ágnes, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense előadásának címe: A tankönyvi szöveg nyelvészeti és pedagógiai tükörben, Slezák Ilona grafikai szerkesztő a tankönyv vizuális felépítésének módszereiről értekezik, Bárányi Ildikó a Nemzeti Tankönyvkiadó üzletágvezetője a tankönyvkiadásnak a piacgazdaságban betöltött helyére mutat rá.

A rendezvényen jelen lesz Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke és Pásztor Gabriella, a román Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium államtitkára is.

A konferencia munkálatai nyitottak a sajtó képviselői számára, a teljes program megtalálható a www.rmdsz.ro honlap Események rovatában.

Eljött az ideje, hogy a fiatal gazdák saját kezükbe vegyék a sorsukat

***Több mint száz Hargita, Kovászna, Maros és Bihar megyei fiatal gazda találkozott Gyergyószentmiklóson, április 26-án, a magyarországi Agria, Csík Terület Ifjúsága valamint a LAM alapítvány szervezésében tartott gazdakonferencián.

A tanácskozást a magyarországi Fiatal Gazdák Szövetsége kezdeményezte azzal a céllal, hogy felmérjék, milyen jellegű gondokkal küzdenek az erdélyi gazdák.

Az európai uniós csatlakozás számos támogatási lehetőséget hozott a gazdák számára, viszont összefogás és szervezettség hiányában nem tudják lehívni a forrásokat – figyelmeztetett hozzászólásában Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. Hozzátette, a megyei tanács az utóbbi négy évben különös figyelmet fordított a vidék felzárkóztatására és a vidékfejlesztésre. Létrehozták a Hargita Hálót, így bárkinek lehetősége nyílt arra, hogy információkhoz jusson, Hargita megye önkormányzata ugyanakkor támogatta a Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületét. – Épp az aktuális pályázási időszak végén tartunk, a hó végéig lehetett benyújtani a pályázatokat támogatásokra – hívta fel a figyelmet Borboly Csaba. A továbbiakban elmondta, még az idén szeretnék a mostani háromszorosára emelni a támogatás értékét, emellett a megyei tanács támogatást fog nyújtani a gazdáknak a minőségi tejfeldolgozáshoz is.  

– Szándékukban van egy, a szarvasmarhatenyésztőket támogató programhoz hasonló rendszer kidolgozása a juhtenyésztő gazdák számára, és külön támogatjuk az Alcsíki „pityókatársulást” is – mondta. Az alelnök szerint rendkívül fontos, hogy a gazdák mielőbb a saját kezükbe vegyék sorsukat, és kialakítsanak egy érdekképviseletet, hiszen a megyei tanácsban dolgozók és a politikusok az íróasztal mellől nem dönthetik el, mi a jó a gazdáknak. Arra kérte a jelenlevőket, mielőbb alakítsák meg az Erdélyi Fiatal Gazdák Szövetségét, a Hargita megyei gazdákat pedig biztosította a megyei tanács támogatásáról.

Borboly Csaba sajtótájékoztatója

***Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke április 28-án, délelőtt 11 órától sajtótájékoztatót tart. A sajtótájékoztató témája a megyei tanács mezőgazdasággal kapcsolatos projektjei, illetve a jövőben létrehozandó növénytermesztési tanácsadó iroda.

Helyszín: a megyei tanács épülete.