RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. szeptember 8, szombat
elhivbuk@rmdsz.ro XV. évfolyam, 3671. szám
Továbbra is alapvetően fontos a romániai magyarság politikai egysége
Az erdélyi magyarság összefogását, politikai egységét a jövőben is meg kell őrizni, az önkormányzati, parlamenti és Európai Parlamenti jelenlét pedig alapvetően fontos a közösség számára – hangzott el szombaton, Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén. A döntéshozó testület elfogadta az RMDSZ Állandó Tanácsa által javasolt módosításokat az Európai Parlamenti jelöltlistán, amelynek értelmében a lista első öt helyén Frunda György szenátor, az SZKT elnöke, Sógor Csaba szenátor, Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter, Biró Rózália, Nagyvárad alpolgármestere és Korodi Attila környezetvédelmi miniszter áll.
– A RMDSZ mindent megtett annak érdekében, hogy létrejőjjön a megegyezés Tőkés Lászlóval és az őt támogató szervezetekkel. Ennek visszautasítása azonban nem jelenti azt, hogy nem fenntartható a közösségi szolidaritás: az összefogás eszménye ugyanis több annál, hogy sikerül-e megegyezni egy bármennyire is fontos személyiséggel. Ez az eszmény fontosabb és távlatibb kérdés, amely nem múlhat személyek, politikusok döntésén – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök, aki leszögezte, az RMDSZ továbbra is a közösségi szolidaritás és összefogás megtartásáért küzd, ez nem mások, hanem a Szövetség feladata és felelőssége, ugyanis erre az RMDSZ kapott megbízatást a romániai magyarságtól – szögezte le. Úgy értékelte, az RMDSZ-nek ezen eszmények alapján az elmúlt tizenhét évben sikerült megőrzini a magyarság politikai egységét, valamint a belső pluralizmust, és – a múltbéli rossz tapasztalatok ellenére- e szolidaritás szellemében próbáltak kiegyezni több ízben is Tőkés Lászlóval és az őt támogató szervezetekkel. Meggyőződése ugyanis, hogy a romániai magyar közösség érdekében csak távlati elképzelésekkel, koncepcióval lehet cselekedni. Úgy vélte, hogy a tárgyalópartnerek között nincs eltérés az alapvető célokat illetően, csak a megvalósítás politikai eszközeiben van nézetkülönbség.
Arra hívta fel a figyelmet, a kiegyezési szándék nem új keletű, hiszen az elmúlt években az RMDSZ-en belül már többször mepróbálták megteremteni a kompromisszumot. – Mindahányszor, amikor az RMDSZ nagy vállakozásáról, például 1996-os kormányzásról vagy az oktatási és a közigazgatási törvényről volt szó, amelyek természetesen csak kompromisszunként tudtak érvényesülni, mindannyiszor tapasztalnunk kellett, hogy az RMDSZ-szen belül bizonyos kollégákkal ugyanezt a kompromisszumot nem tudtuk elfogadtatni. Ezzel afolyamatos tagadással nem lehet mit kezdeni – mutatott rá. Emlékeztetett, a közösségi szolidaritás, a megegyezés szándéka állt amögött is, hogy 2oo4-ben az RMDSZ felajánlotta az ellenzéki csoportoknak a Szövetség belső választásain való részvételt is, azonban ez a kezdeményezés is visszautasításra talált. – Aki elolvassa a munkacsoportok által kidolgozott közös megállapodást, az látni fogja, hogy ez a Szövetség részéről a maximális nyitás, a maximális kompromisszumkészség alapján született. Azok, akik visszautasították az RMDSZ-szel való együttműködést, azok nem értették meg, hogy valóban az összefogásról, az erdélyi magyarság jövőjéről van szó – hangsúlyozta az elnök, aki szerint a megyezés sikertelensége minden bizonnyal az együttműködést érintő szemléletkülönbségek okolhatók. – Mi egy sokszínű Erdélyre és magyarságra gondoltunk, ők pedig továbbra is egyszínűségben gondolkodtak, a maguk egyszínűségében – hangsúlyozta.
Úgy fogalmazott, az RMDSZ együttműködni kívánt annak dacára, hogy míg Tőkés Lászlónak vagy egy bizonyos mértékű támogatottsága, a mögötte álló szervezetek népszerűsége a nullához közelít.
Az elnök még rámutatott, az erdélyi magyarság számára alapvetően fontos a képviselet az önkormányzatokban, a törvényhozásban, és az Európai Parlamentben egyaránt. E képviselet nélkül, ugyanis nem lesz aki eredményesen küzdjön a magyar nyelvű felsőoktatás, az egyetemi karok, a székelyföldi infrastruktúra, az erdélyi autópálya ügyéért, az egyházi ingatlanok teljes visszaszolgáltatásáért, a közbirtokossági erdőtulajdon védelméért, a magyarság érdekében felhasználandó költségvetési pénzek kikényszerítéséért. Ezért olyan nagy felelőtlenség azt mondani, hogy nem baj az, ha a magyarságnak nincs parlamenti és brüsszeli képviselete. Az összefogásnak a továbbiakban is nagy tétje van- szögezte le az RMDSZ elnöke.