2007

2007. szeptember 6, csütörtök XV. évfolyam, 3669. szám

be

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája

www.rmdsz.ro                                                                               2007. szeptember 6, csütörtök

elhivbuk@rmdsz.ro                                                                           XV. évfolyam, 3669. szám

Tőkés László nem fogadta el a közös listán való szereplést

***– Tőkés László nem fogadta el a közös listán való szereplést – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök az EMNT elnöke által vezetett küldöttséggel folytatott csütörtöki, kolozsvári megbeszélést követően. Közölte, rendkívül sajnálja, hogy Tőkés László nem fogadta el az együttműködésre vonatkozó ajánlatot, ám ez nem jelenti azt, hogy a Szövetség feladná a párbeszédet. – Egyetértés volt abban, hogy az elmúlt hetekben lezajlott tárgyalások nem voltak hiábavalóak, hiszen a két munkacsoport képes volt közelíteni az álláspontokat, és – ha nem is sikerült aláírni- de kidolgoztak egy közös dokumentumot és egy cselekvési tervet, amely tartalmazza a közös célkitűzéseket, és amely alapot biztosít a további egyeztetésekre. A párbeszédet folytatni kell, beleértve a kampányidőszakot is – mutatott rá az RMDSZ elnöke, aki ennek kapcsán hozzátette, megállapodtak abban is, hogy bár külön indulnak, a felek nem folytatnak negatív kampányt egymás ellen. Markó Béla megismételte: eltekintve attól, hogy a Szövetség szerette volna tető alá hozni a megállapodást, ez a  tárgyalássorozat alapja lehet a további párbeszédnek.

Az RMDSZ elnöke szerint az együttműködés elutasítása veszélybe sodorhatja az erdélyi magyarság Európai Parlamenti képviseletét, a tárgyalópartnerek döntése mögött pedig valószínűleg az áll, hogy úgy gondolják: Tőkés Lászlónak önállóan is van esélye bejutni. – Az RMDSZ azon a véleményen van, hogy Tőkés Lászlónak nincs esélye a bejutásra, ám veszélyeztetheti a magyar képviseletet. – Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy egy megfelelő kampánnyal az RMDSZ-nek sikerül majd mandátumot szerezni az Európai Parlamentben – szögezte le. A további lépésekről szólva elmondta, a Szövetségi Állandó Tanács pénteki, marosvásárhelyi ülésén javaslatot tesz az RMDSZ választási listájának személyi összetételére, ezt pedig a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati ülésén megvitatja és elfogadja. Ez a lista azonban nem a magyar összefogás, hanem az RMDSZ választási listája lesz – tette hozzá.

Tőkés László a találkozót követően úgy nyilatkozott, későinek találják a megegyezés szándékát, ezért nem hajlandóak elfogadni azt. Mindazonáltal úgy vélte, a tárgyalások hasznosak voltak, ezért is folytatni kell a párbeszédet.

Az alábbiakban közöljük a munkacsoportok által közösen kidolgozott megállapodás-tervezetet, amelyet az RMDSZ elfogadott, és aláírásra ajánlott, valamint az RMDSZ által elfogadott cselekvési tervet.

MEGÁLLAPODÁS

Az RMDSZ-EMNT-SZNT munkacsoport  által véglegesített változat

Kolozsvár, 2007. augusztus 31.

A magyar nemzeti közösség jogállásának és intézményrendszerének bármely jelentős javulásához elengedhetetlen az erős politikai képviselet biztosítása Brüsszelben, Bukarestben és az önkormányzatokban. Ennek érdekében választási együttműködést kell kialakítani, beleértve szükség esetén olyan közös lista elfogadását, amely megfelel a magyar választók akaratának.

I. Közös célok, cselekvési prioritások

1. Autonómia-formák

A kisebbségiek jogállásáról szóló törvény közvitájának folytatása, a tervezet kiegészítése és esetleges módosítása, a kulturális autonómia közjogi keretének megvalósítása, ennek közös képviselete a politikai egyeztetéseken, a kormányban, a parlamentben és a nemzetközi fórumokon.

Az EMNT által  kidolgozott és az RMDSZ-el egyeztetett módosító indítványok nyilvános felvállalása és képviselete a parlamenti vitában.

A Székelyföld területi autonómiájának támogatása.

o Az SZNT által kezdeményezett belső népszavazás támogatása, a szervezet által kidolgozott törvénytervezetek közvitájának folytatása, kiegészítése és esetleges módosítása, ezek közös képviselete a politikai egyeztetéseken, a kormányban, a parlamentben és a nemzetközi fórumokon.
o Az RMDSZ ajánlja, hogy az RMDSZ többségű megyei és helyi önkormányzatok hozzanak határozatokat a helyi népszavazások kiírására vonatkozóan.
o Az RMDSZ kezdeményezésére a székelyföldi önkormányzatok által megalakított Szövetség a Székelyföldért Egyesület céljainak és működésének támogatása.
o A romániai közigazgatás általános decentralizációjának további szorgalmazása, egy valós helyi autonómia megteremtése végett.
o A gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről szóló RMDSZ – tervezet támogatása

2. Oktatás

o Az anyanyelvű oktatás és a nyilvános nyelvhasználat további bővítése, beleértve új önálló elemi és középfokú oktatási intézmények létrehozását, elsősorban a szórványban.
o Az állami magyar felsőoktatás bővítése, az önálló karok létrehozása a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen és az önálló állami magyar egyetem visszaállítása.
o A Bolyai Egyetem ügyének további felvállalása a hazai és nemzetközi fórumokon, a BKB, a Bolyai Társaság és más szervezetek által, ezen ügy érdekében tett törvényes kezdeményezéseinek támogatása.
o Az új oktatási törvénytervezetek – az egyetem előtti oktatást, a felsőoktatást illetve a pedagógusok jogállását szabályozó törvények – olyan formában való elfogadtatásának támogatása,  amelynek alapján:
a) igénylés esetén garantált a kisebbségek nyelvén működő önálló, állami finanszírozású oktatási intézmények létrehozása, az oktatás minden szintjén;
b) a román nyelvet a közoktatás minden szintjén, sajátos az adott kisebbség számára kidolgozott tanterv valamint az ennek megfelelően megírt és szerkesztett tankönyvek alapján tanítsák;
c) a románok történelmét és Románia földrajzát minden szinten az adott kisebbség nyelvén oktassák;
d) megvalósul a tényleges decentralizáció, érvényesülhet az intézményi autonómia, a szubszidiaritás.
o A felekezeti oktatás törvényi feltételeinek kialakítása.
o A Sapientia EMTE és a PKE akkreditációs folyamatának további támogatása.
o A csángóügy minél hangsúlyosabb és konkrétumokban megnyilvánuló képviselete:
a) anyanyelvű misék;
b) elemi oktatás, magyar nyelv oktatása;
c) az ügy képviselete hazai és nemzetközi fórumokon.

3. A megtisztulás folyamatának folytatása

o A korrupciómentes közélet feltételeinek megteremtése.
o A világi és egyházi tisztségviselők átvilágítása, az átvilágítást és a lusztrációt tartalmazó törvények aktív támogatása a törvényalkotásban.
o A sajtótámogatások átláthatóvá tétele.

4. Az egyházak és a politikum viszonyának erősítése, az egyházi autonómia tiszteletben tartásával.
5. Az egyházi és közösségi javak restitúciós valamint kárpótlási folyamatának felgyorsítása
6. Az erdélyi magyar jövőkép határozottabb megjelenítése a román közvélemény előtt. Ennek érdekében:
o Egy teljes alkotmánytervezet dolgoznak ki, és azt közzéteszik;
o Erdélyi közvitát követően, amelybe mind román, mind magyar szakmai szervezeteket bevonnak, kidolgozzák és benyújtják a parlamentbe a régiókról szóló kerettörvényt;
o Az Erdély infrastrukturális fejlesztésére és modernizációjára vonatkozó program közös vállalása, az ezirányú kormányzati és önkormányzati tevékenységének támogatása;
o A fiatalok szülőföldön való megmaradását célzó program közös képviselete és érvényesítése;
o Közös megoldások kialakítása a szociálisan nehéz helyzetben lévők segítésére, beleértve a jelenlegi nyugdíjreform támogatását.

II. Reform az erdélyi magyarság politikai képviseletében

Az erdélyi magyar politikai képviselet reformja mind tartalmi, mind szerkezeti szempontból szükségessé teszi egy nagy tekintéllyel bíró egyeztető fórum létrehozását, olyan módon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége a pluralizmus intézményesítése által ne sérüljön, hanem a politikai sokszínűség és többszólamúság hasznosításával inkább erősödjön.

Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) a politikában és a közéletben jelentkező különböző vélemények és álláspontok egyeztető fóruma. Működésének elvi alapja:

• a bizalom és közösségi szolidaritás helyreállítása,
• a választói akarat és a demokrácia játékszabályainak tiszteletben tartása,
• a többszólamúság és munkamegosztás a közösségi érdekérvényesítésben,
• a konszenzusorientált döntéshozatal.

Az EMEF paritásos alapon jön létre úgy, hogy tagjainak felét az RMDSZ elnöke, felét pedig az EMNT elnöke jelöli.

Az EMEF működési szintjei és tanácskozási rendje

• országos vezetői szint – szükség szerint, de évharmadonként legalább egyszer
• középvezetői vagy szakértői szint – szükség szerint

Az EMEF általános feladata közös álláspont kialakítása az egész közösséget érintő főbb politikai kérdésekben, különös tekintettel:

• a választási együttműködés konkrét részleteinek kidolgozása a helyhatósági, parlamenti és EP választásokon;
• a romániai és magyarországi közpénzeken alapuló támogatási rendszer reformjának kidolgozása;
• munkacsoportok kialakítása és mandátummal való felruházása konkrét döntés-előkészítő vagy kodifikációs feladatok elvégzésére.

Az  EMEF döntéseit konszenzussal hozza, határozatai formálisan ajánlás jellegűek. A felek vállalják, hogy tiszteletben tartják ezeket.

Az EMEF konkrét szervezési és működési rendjét saját maga határozza meg, megalakulása után közvetlenül.

III. A támogatási rendszer reformja

Az EMEF kidolgozza az erdélyi magyar civil társadalom fejlődését elősegítő támogatási rendszer átalakítását, valamint a román és magyar közpénzeket kezelő testületek elvi működési rendjét, majd közvita során véglegesíti azt.

Az EMEF megvizsgálja a jelenlegi közpénzkezelő alapítványok és alapok működési rendszerét és kuratóriumainak összetételét a közszolgálatiság, a szakmaiság és az átláthatóság szempontjai szerint.

IV. Választási együttműködés

A romániai magyarság parlamenti képviseletének biztosítása érdekében a felek egy olyan választási együttműködést szorgalmaznak, amely mind programjában, mind jelöltjeiben tükrözi a politikai sokszínűséget.

Ebben a szellemben a felek megegyeznek, hogy a 2007. évi európai parlamenti választások alkalmával az RMDSZ listát Markó Béla a Szövetség elnöke és Tőkés László püspök az EMNT elnöke vezetik, megteremtve ezáltal a romániai magyar összefogás listáját.

Az ezt követő választásokon indulni kívánó magyar szervezetek közötti együttműködés konkrét formáit az EMEF hivatott kidolgozni.

Markó Béla​      Tőkés László

    a Romániai Magyar​  az Erdélyi Magyar

Demokrata Szövetség elnöke​           Nemzeti Tanács elnöke

Kolozsvár, 2007. szeptember 6.

CSELEKVÉSI TERV

(az RMDSZ által elfogadott tervezet)

1. Az RMDSZ illetékes kormányzati tisztségviselői kezdeményezik a kormányban a fejlesztési régiók felülvizsgálatát, illetve az önálló székelyföldi, esetleg partiumi fejlesztési régió kialakítását. (2008. február 1-ig).

2. Az EMEF munkabizottságot nevez ki a Székelyföld sajátos jogállásáról szóló törvénytervezetek áttekintésére. Határidők:

​– 2007. szeptember 15. – a munkacsoport megbízása;

​– 2007. december 15-ig – a tervezet kidolgozása és közvitára bocsájtása.

3. Az RMDSZ EP-képviselői politikai állásfoglalást nyújtanak be a Székelyföld sajátos jogállásáról az EP-ben. (2007. november 10-ig).

4. Az EMEF munkacsoportot nevez ki a három oktatási törvénytervezet áttekintésére és módosító javaslatok megfogalmazására a megegyezésben megfogalmazottak konkrét érvényesítése érdekében (2007. szeptember 30-ig).

5. A felekezeti oktatás rendezésének kérdése a közoktatási törvény különálló fejezeteként vagy önálló törvénytervezetben (2007. december 15-ig).

6. Az RMDSZ parlamenti frakciói a törvényhozásban támogatják a PKE akkreditációs törvényét. Az illetékes parlamenti és kormányzati tisztségviselők a költségvetési törvényt kiegészítő és módosító javaslatot terjesztenek elő a PKE támogatásáról. Határidő: a 2008-as költségvetési törvénytervezet által meghatározott időpont.

7.Az EMEF munkabizottságot nevez ki a SAPIENTIA EMTE akkreditációs folyamatának elősegítésére (2007. október 30-ig).

8. Az EMEF nyilatkozatban megerősíti a BBTE és a MOGYE önálló magyar tanszékeinek létrehozását célzó politikai akaratot (2007. szeptember 30-ig).

9. Az EMEF kéréssel fordul a romániai római-katolikus egyház illetékes testületéhez, továbbá Vatikánhoz a csángó-magyarok anyanyelvű hitéletének biztosítása ügyében (2007. október 30-ig).

10. Az RMDSZ illetékes kormányzati tisztségviselői kezdeményezik a kormánynál a csángó-program beindítását (2008. február 1-ig).

11. Az  RMDSZ  EP-képviselői az ET  idevágó  határozata alapján kezdeményezzenek  EP-állásfoglalást  csángó-ügyben (2007. november 15-ig).

12.Az EMEF munkacsoportot hoz létre a régiók kerettörvénye, illetve az alkotmánymódosító csomag kidolgozására (2007. szeptember 30-ig).

13. A régiók kerettörvényének kidolgozása (2008. február 1-ig).

14. A  kerettörvény  közvita  utáni  parlamenti  előterjesztése  (2008. április 1-ig).

15.Alkotmánymódosító csomag kidolgozása (2008. április 1-ig).

16. Közvita az új alkotmányról (2008 június 30-ig).

17. Az EMEF munkacsoportot bíz meg a párttörvény módosításának kidolgozására (2007. szeptember 30-ig).

18. Párttörvény módosítására vonatkozó csomag kidolgozása (2007. november 30-ig).

19. Az EMEF a megegyezésben rögzítettek alapján véglegesíti a választási együttműködés rendszerét az önkormáynzati választások esetében (2008. február 15-ig).

20. Az EMEF a megegyezésben rögzítettek alapján véglegesíti a választási együttműködés rendszerét a parlamenti választások esetében (2008. június 30-ig).

21. Az EMEF kidolgozza az erdélyi magyar civil társadalom fejlődését elősegítő támogatási rendszer átalakítását, illetve román és magyar közpénzeket kezelő testületek elvi működési rendjét (2007. december 15-ig)

22. Az EMEF megvizsgálja az identitásválasztást és gyermekvállalást elősegítő Erdélyi Magyar Alap létrehozásának lehetőségét és ütemtervet fogad el ennek megvalósításáról (2008. február 15-ig).