RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. szeptember 2., vasárnap
elhivbuk@rmdsz.ro XV. évfolyam, 3665. szám
Tartalom:
*** Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa
*** Határon túli magyar szervezetek fóruma Párkányban
*** Zárónyilatkozat a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának párkányi tanácskozásáról
*** Fiatalok az önkormányzatokban – III. Aradi Magyar Ifjúsági Találkozó
*** Cseke Attila az Érmelléki Ősz megnyitóján
Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa
Az RMDSZ területi elnökei egyetértettek abban, hogy folytatni kell a Tőkés Lászlót támogató szervezetek képviselőivel való tárgyalásokat, annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság egységes jelöltlistával induljon az őszi EP választásokon – fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Területi Elnökei Konzultatív Tanácsának (TEKT) pénteki, kolozsvári ülését követően.
A területi elnökök azonban fontosnak tartják, hogy ezek a konzultációk a Szövetség programjába foglalt elvekkel összhangban történjenek – Mindenki úgy vélekedett, hogy szükség van egy hasonló megegyezésre, de fontos a Szövetség politikájának további érvényesítése. Egy olyan partneri viszonyt kell kialakítanunk, amelyben egyik fél sem mond le programjáról, célkitűzéseiről, de megpróbáljuk azonosítani közös céljainkat – fogalmazott Markó.
A TEKT ülésének napirendjén a szeptember 8-án sorra kerülő Szövetségi Képviselők Tanácsa, a szeptember 22-re tervezett önkormányzati képviselők találkozója, valamint az Európai Parlamenti választásokra való felkészülés szerepelt. Tájékoztatás hangzott el az általános politikai helyzetről, az őszi parlamenti ülésszak prioritásairól, elsősorban a jövő évi költségvetési törvényről.
A tanácskozáson a területi elnökök mellett jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter, kormányzati kérdésekért felelős ügyvezető alelnök, Kovács Péter területi szervezetekért, valamint Lakatos András oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnök is.
Határon túli magyar szervezetek fóruma Párkányban
A határon túli magyar szervezetek egységes álláspontot képviselnek az anyaországi támogatásokról, a legsürgetőbb kérdésnek a 2008 januárjától a schengeni határokon kívül rekedő magyar nemzetrészek kapcsolattartásának biztosítását tartják – hangzott el ki a szervezetek képviselőinek a szlovákiai Párkányban rendezett szombati tanácskozásán. A megjelentek üdvözlik az Országgyűlésben készülő nemzetstratégiai dokumentumot, és remélik, hogy a kérdésben konszenzusos megállapodás születik a parlamenti pártok között – foglalták össze tanácskozásuk eredményeit a találkozó résztvevői a konferencia zárónyilatkozatának elfogadása előtt rendezett sajtótájékoztatójukon. – Közösen, egyetértően foglaltunk állást a magyarországi, és a magyar kormány támogatáspolitikájával kapcsolatban, akár a kedvezménytörvény módosításáról, akár a szülőföldalapról” – közölte Markó Béla, az RMDSZ elnöke a találkozót követően.
A résztvevők fontosnak tartják, hogy ősszel a romániai Európa Parlamenti választásokon biztosítva legyen a magyar közösség képviselete. Ezért támogatják a megállapodást a romániai magyar szervezetek között a fenti cél elérése érdekében. A tanácskozás résztvevői ugyanakkor kifejezték aggályaikat az olyan negatív megnyilvánulásokkal kapcsolatban, amelyek a magyar kisebbségi közösségeket érintik. Elfogadhatatlannak tartják, hogy Romániában magyar politikusokat érdekképviseleti munkájuk közben etnikai hovatartozásuk miatt meghurcolnak, Szerbiában az Európához felzárkózni kívánó demokratikus kisebbségi intézmények kiépítését és támogatását teljes mértékben mellőzik.
A szövetségi elnök mellett a találkozón részt vett Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, valamint Nagy Zsolt is.
A konferencia zárónyilatkozata a kapcsolattartás érdekében kéri a magyar kormányt a nemzeti vízum hatékony rendszerének bevezetésére Kárpátalja esetében, az EU jogi normáiból levezethető kishatárforgalom életbeléptetésére és az EU tagállamok pozitív példáinak követésére. A határon túli magyar szervezetek a támogatási rendszerrel kapcsolatban javasolják a státustörvény végrehajtását, különös tekintettel a kárpát-medencei irodahálózat működtetésére. Fontosnak tartják a pedagógusok szakkönyv támogatásának folytatását és a határon túli magyar iskolák támogatásának megőrzését.
A záródokumentum aláírói hangsúlyozzák, hogy a nemzeti kisebbségek fennmaradása szempontjából elengedhetetlenül fontos a helyi kisebbségi önkormányzati rendszerek (autonómiák) minél teljesebb megvalósulása.
A fórum kívánatosnak tartja, hogy a magyarság nyugati diaszpórája is szerves részévé váljon a nemzetstratégiának. Az alábbiakban közöljük a találkozón elfogadott Zárónyilatkozatot.
Zárónyilatkozat a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának párkányi tanácskozásáról
A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tagszervezetei az MKP meghívására 2007. szeptember 1-jén Párkányban találkoztak. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban élő magyar közösségek helyzetéről, valamint véleményt cseréltek a magyar-magyar kapcsolatokat érintő kérdésekről. A tanácskozáson az alábbi témákban alakult ki egyetértés a résztvevők között:
1. A tanácskozás résztvevői megerősítik a szabadkai, a bécsi és a marosvásárhelyi tanácskozáson elfogadott eddigi határozataikat.
2. A résztvevők üdvözlik Szlovákia, Szlovénia és Magyarország mielőbbi belépését a schengeni övezetbe. Közösen kérik a Magyar Köztársaság kormányát, hogy azon magyar közösségek tagjai számára, amelyek egyelőre nem válnak a rendszer részévé, külön megoldásokat foganatosítson Magyarországgal és az egymással való kapcsolattartás megkönnyítése érdekében.
Ebbe beletartozik:
– a letelepedés nélküli magyar állampolgárság megszerzése,
– a nemzeti vízum megszerzésének jelentős mértékű egyszerűsítése,
– az EU jogi normáiból kiinduló kishatárforgalom életbeléptetése Kárpátalja esetében,
– az EU tagállamok ide vonatkozó pozitív gyakorlatainak felhasználása.
3. A résztvevők üdvözlik, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésében nemzetstratégiai dokumentum készül. A résztvevők kívánatosnak tartják, hogy a magyarság nyugati diaszpórája szerves részévé váljon a nemzetstratégiának. A Fórum tagjai felkérik a magyarországi parlamenti pártokat, hogy e témában egyetértés szülessen a végrehajtandó feladatokról.
4. A résztvevők egyeztették nézeteiket a Magyar Köztársaság kormánya által a határon túli magyarok számára biztosított támogatási rendszerrel kapcsolatban. A rendszer működtetését illetően elvárják:
a) a Státustörvény maradéktalan végrehajtását, a rendszer működéséhez szükséges feltételek biztosítását, különös tekintettel a kárpát-medencei információs irodahálózat zökkenőmentes működtetésére;
b) a pedagógusok szakkönyv-támogatásának a folytatását, a határon túli magyar iskolák oktatás-nevelési támogatásának megőrzését, valamint kibővítését az iskolás kor előtti korosztály számára és a pályázatok meghirdetésének és kifizetésének a tanévhez történő igazítását;
c, a súlyos és szülőföldjükön nem ellátható határon túli magyar betegek gyógykezelésének a biztosítását a ma meglévő rendszer keretében;
d, hogy Magyarország kormánya és a határon túli magyar szervezetek vezetői közösen döntsenek a költségvetésben szereplő a határon túli magyarokat érintő nemzeti jelentőségű programokra és intézményekre elkülönített teljes összeg felhasználásáról.
5. A találkozó résztvevői elfogadhatatlannak tartják, hogy:
a) Romániában magyar politikusokat érdekképviseleti feladataik teljesítése közben etnikai hovatartozásuk miatt koholt vádak alapján meghurcolnak;
b) Szerbiában magyar kisebbségek tagjait etnikai hovatartozásuk miatt fenyegessék és bántalmazzák, valamint hogy az Európához felzárkózni kívánó demokratikus kisebbségi intézmények kiépítését és támogatását teljes mértékben mellőzik;
c) Szlovákiában a kormány nem biztosítja a Selye János Egyetem működésének elégséges feltételeit, hogy veszélybe került a Szlovák Rádió magyar adásának a léte, illetve az SZK kormánya elutasítja a Európa Tanácsnak a Kisebbségi Jogok Keretegyezményre és a Nyelvi Chartára vonatkozó ajánlásainak a végrehajtását;
d) Ukrajnában kisebbségellenes intézkedések történtek az oktatáspolitika területén. A Fórum résztvevői szorgalmazzák a magyar nyelvű érettségizés lehetőségének megőrzését, illetve a magyar iskolák magyar nyelvű tankönyvekkel történő ellátásának folyamatos biztosítását;
e) Szlovénia kormánya az ország régióinak kialakítása során figyelmen kívül hagyja a nemzetiségi arányokat.
A résztvevők tiltakoznak eme megnyilvánulások ellen, kifejezik szolidaritásukat egymás irányában és kijelentik, hogy minden lehetséges demokratikus fórumon közösen fognak fellépni az ilyen jelenségekkel szemben.
6. A résztvevők kijelentik, hogy ott, ahol számottevő nemzeti kisebbség él, az állami hivatalok és intézmények tisztségeinek betöltése során az adott térség nemzetiségi összetételéből kell kiindulni. Ellenkező esetben súlyosan sérülhetnek az adott kisebbség jogai.
7. A résztvevők hangsúlyozni kívánják, hogy a nemzeti kisebbségek fennmaradása szempontjából elengedhetetlenül fontos a kisebbségi önkormányzati rendszerek (autonómiák) minél teljesebb megvalósulása. Az EU és ET számos országában bevált gyakorlat bizonyítja ennek az igazát. A résztvevők elvárják azon közép-európai országok kormányaitól, ahol magyar nemzeti közösségek léteznek, valamint a nemzetközi szervezetektől és a Magyar Köztársaság alkotmányos intézményeitől is az ilyen jellegű kezdeményezések támogatását.
8. A résztvevők fontosnak tartják, hogy az idei őszi romániai Európa Parlamenti választásokon biztosítva legyen a romániai magyar közösség képviselete. Ezért támogatják a megállapodást a romániai magyar szervezetek között a fenti cél elérése érdekében.
9. A tanácskozás résztvevői fontosnak tartják a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának rendszeres működtetését. A következő tanácskozást a Horvátországi Magyar Demokratikus Közösség 2008. első félévében Horvátországban Eszéken rendezi.
A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának következő üléséig a titkársági feladatokat az MKP látja el.
Párkány, 2007. szeptember 1
Fiatalok az önkormányzatokban
III. Aradi Magyar Ifjúsági Találkozó
Az Arad megyei Menyházán rendezte meg a hétvégén az újabb Magyar Ifjúsági Találkozót az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet. A konferencia két napján a közhivatalok képviselői tartottak előadást a különböző helyi és központi intézményekről: a prefektúráról, a helyi és a megyei tanácsról, a kormányról, a parlamentről.
Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes a kormány és kormányfőtitkárság munkájáról, valamint a fiatalok előtt álló lehetőségekről tartott előadást. Az államtitkár minden résztvevőt arra biztatott, hogy közössége érdekében vállaljon munkát az RMDSZ-ben. Elmondta: az RMDSZ elsőként hirdette meg a szervezet fiatalítását – és elsőként valósította is meg azt. – A mi sorainkból került ki 2005 decemberében a legfitalabb államtitkár aki a jelenlegi kormányban is az egyik legfiatalabb miniszter. Úgy gondolom, ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy érdemes szerepet vállalni – mondta Cseke Attila.
Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet olyan fiataloknak szervezte a képzést, akik jelenleg nem az önkormányzati szférában dolgoznak, de jelöltek lehetnek a következő választásokon. Ezért volt fontos, hogy minél több intézmény munkáját megismertessék velük a konferencia során.
Cseke Attila az Érmelléki Ősz megnyitóján
A felelősségről, a megkezdett munkában való kitartásról beszélt Cseke Attila államtitkár, az RMDSZ önkományzati alelnöke Székelyhídon, a 13. Érmelléki Ősz szombati megnyitóján.
Az államtitkár úgy fogalmazott: semmi sem könnyebb, mint beszélni. És semmi sem nehezebb, mint felelősségteljesen beszélni és – főleg – felelősségteljesen cselekedni. Hiszem, hogy mi erdélyi, partiumi, bihari, székelyhídi magyarok felelősségteljesen cselekedtünk eddig is és fogunk ezután is. Az önkormányzati alelnök ismételten hangsúlyozta: a fejlesztés a megmaradás kulcsa, erdélyi magyarság életkörülményei egyre javulnak, és a munkát ennek érdekében a továbbiakban is folytatni kell.
Az idei, tizenharmadik Érmelléki Ősz rendezvénysorozata vasárnapig tart.