RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. október 9, keddelhivbuk@rmdsz.ro XV. évfolyam, 3700. szám
Tartalom:
*** Az RMDSZ-nek nem a Fidesszel, hanem a román pártokkal kell versenyeznie az Európai Parlamenti választásokon
*** Bemutatkoznak az RMDSZ Európai Parlamenti jelöltjei Brüsszelben
*** A Parlament elfogadta a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját
Az RMDSZ-nek nem a Fidesszel, hanem a román pártokkal kell versenyeznie az Európai Parlamenti választásokon
Az erdélyi magyarság számára létfontosságú a bukaresti és brüsszeli jelenlét, ugyanis egy erős, egységes magyar képviselet nélkül könnyen érvényesülhetnek az egyre erősödő magyarellenes szándékok Romániában. Alapvetően fontos, hogy ebben az időszakban a magyarországi pártok a határon túli magyar közösségek álláspontját támogassák, ne próbálják meg befolyásolni döntéseiket, és ne hozzák át a megosztottságot, ugyanis minden ilyen döntés visszahat a magyarság életére – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.
Az RMDSZ elnöke a romániai belpolitikai helyzetről, illetve az Európai Parlamenti választások jelentőségéről szólva kifejtette: bár az elmúlt időszakban javult a magyar közösség helyezete, és az RMDSZ is erős pozíciókat birtokol a kormányban, ennek ellenére erősödik a nacionalizmus az országban, és ez azt mutatja, hogy akárcsak Szlovákia esetében, Romániában is visszafordíthatók még a beindult pozitív folyamatok. Álláspontja szerint emiatt alapvetően fontos, hogy az erdélyi magyarságnak erős, és egységes bukaresti és brüsszeli képviselete legyen. Ennek kapcsán rámutatott: aggasztó az a megosztottság, amely az Európai Parlamenti választások kapcsán kialakult, és aggasztó az is, hogy a magyarországi pártok nem értették meg, mennyire fontos, hogy a határon túli magyar közösségek által kialakított álláspontot támogassák, és különböző konjunkturális okokból ne próbáljanak meg ezekbe a folyamatokba beavatkozni, mert – mint fogalmazott- minden ilyen döntés visszahat a magyar közösség életére.
– Aki beleszól a mi politikai döntéseinkbe és politikai jövőnkbe, az felelősséget is vállal ezért, de kérdem én, ezt a felelősséget tudja-e vállalni más, mint mi magunk? Tudják-e vállalni például a magyarországi pártok, vagy Magyarország a felelősséget azért, hogy olyan döntéseket, mint a Benes-dekrétumok megerősítése, befolyásolhasson vagy megváltoztathasson? Mindaddig, amíg nincsenek Magyarországnak eszközei az ilyen magyarellenes megnyilvánulások visszafordítására, addig a határon túli magyar szervezetekre igenis nagy szükség van – szögezte le.
Közölte, nagy elégtétel számára, hogy az Európai Néppárt szóvivője, Javier Jiménez ( aki egyben cáfolta Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének nagyváradi kijelentését) egyértelműen leszögezte, a Néppárt nem támogat mást, mint tagpártjainak jelöltjeit, és nem támogathat független jelöltet. -Az RMDSZ, ahogyan az eddigi kampányok során is, számít az Európai Néppárt támogatására a választási kampányban – jelentette ki Markó Béla, aki beszámolt arról is, az RMDSZ európai parlamenti listájának első három helyezettjével, Frunda Györggyel, Sógor Csabával és Winkler Gyulával szerdán Brüsszelbe látogat, ahol az Európai Parlament, a Néppárt és a magyarországi európai parlamenti képviselőkkel folytatnak megbeszélést.
Az RMDSZ elnöke szerint az erdélyi magyar egységnek matematikai szükségszerűsége is van. Mint mondta, Románia összlakosságának csupán 6,5 százaléka magyar nemzetiségű, így ahhoz, hogy az RMDSZ elérje az 5 százalékos bejutási küszöböt, akárcsak eddig, az összes magyar szavazatra szüksége van. Egy független jelöltnek nincs esélye bejutni az Európai Parlamentbe, hiszen három százalékot kell összegyűjtenie. – Akárki kiszámolhatja, hogy öt meg három, az nyolc százalék, míg mi csupán 6,5 százaléknyi szavazatra számíthatunk – hívta fel a figyelmet az elnök. Hozzátette, aki ezt nem látja be, és független jelöltet támogat az RMDSZ-szel szemben, az csupán egyre számíthat: arra, hogy az RMDSZ nem jut be az Európai Parlamentbe, és ez önmagában is nagy baj, de amelynek hosszú távon is felmérhetetlen következményei lennének – mutatott rá. Közölte: ezért tartja rendkívül rossznak a Fidesz döntését, hogy cselekvően támogatni kívánja Tőkés Lászlót a választási kampányban. – Ha segíteni akartak volna, akkor arról kellett volna meggyőzzék Tőkés Lászlót, hogy induljon a közös választási listán. Az RMDSZ-nek nem a Fidesszel kell versenyeznie az európai parlamenti választásokon, hanem a romániai pártokkal – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Bemutatkoznak az RMDSZ Európai Parlamenti jelöltjei Brüsszelben
Szerdán, október 10-én Markó Béla szövetségi elnök, valamint Frunda György, Sógor Csaba és Winkler Gyula, a Szövetség Európai Parlamenti listavezetői, látogatást tesznek Brüsszelben.
A küldöttség tagjai megbeszélést folytatnak az Európai Parlament vezetői politikusaival, tájékoztatást nyújtva a romániai politikai helyzetről is. Az RMDSZ képviselői Wilfried Martens-szel, az Európai Néppárt (EPP) elnökével, Joseph Daul-lal, az EPP frakcióvezetőjével, valamint Ignasi Guardans Cambó katalán képviselővel tárgyalnak. A delegációt az MSZP, a FIDESZ, valamint az SZDSZ frakciója is fogadja, ezt követően pedig a küldöttség tagjai Leonard Orban többnyelvűségért felelős biztossal, majd Kovács László adóügyi biztossal tanácskoznak.
Elfogadta a Parlament a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját
A képviselőházi jóváhagyás után, a Szenátus keddi ülésén – döntőházként – megszavazta a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját ratifikáló törvényt. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 1992-ben elfogadott jogszabály ratifikálását az RMDSZ már tíz éve folyamatosan szorgalmazza, a kormány azonban csak 2006-ban fogadta el a tervezetet, ugyancsak az RMDSZ közbenjárására.
A Nyelvi Charta néven közismert európai jogszabály a különböző országok területén beszélt kisebbségi nyelvek legnagyobb nemzetközi súlyú védelmét szolgálja, szabályozza a nyelvhasználati jogokat az oktatás, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a művelődés, a gazdasági élet, a média területén valamint az anyaországgal való kapcsolatokban. A törvénytervezetet az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala dolgozta ki, szoros együttműködésben az Európa Tanács szaktitkárságával. A szenátus plénumában a tervezet elfogadása mellett érvelve mind Frunda György és Eckstein Kovács Péter szenátorok, mind pedig – a kormány képviseletében – Markó Attila államtitkár kifejtették, hogy ez a jogszabály Romániában kiemelkedő fontosságú, hisz európai szintű jogi norma hatálya alá emeli a különböző jogszabályokban (pl. tanügyi törvény, közigazgatási törvény) rögzített jogokat: garantálja az anyanyelven történő oktatást minden szinten, biztosítja a nyelvhasználatot mind a közigazgatásban, mind pedig a közszolgáltatások terén, rögzíti az anyanyelvhasználati jogot az igazságszolgáltatásban, nem csak a bírósági eljárásban, de az anyanyelven készült bizonyítékok érvényességét tekintve is, így a ratifikálási törvény értelmében Romániában a magyar nyelv a Nyelvi Charta által biztosított legerősebb védelmet élvezi.
Románia az Európa Tanács tagállamai közül huszonkettedikként ratifikálja a Nyelvi Chartát.