RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. október 5, péntek elhivbuk@rmdsz.ro XV. évfolyam, 3696. szám
Tartalom:
***Az RMDSZ szerint tizenöt-tizenhat kisebb fejlesztési régiót kell kialakítani Romániában
Markó Béla szövetségi elnök sajtótájékoztatója Aradon
*** Szükséglakásokba költözhetnek a zilahi gázrobbanás károsultjai
*** Befedik a csíkszeredai gyorskorcsolya-pályát
*** Demeter András István államtitkár Szebenben, az Európai Kulturális Parlament hatodik ülésének megnyitóján
Az RMDSZ szerint tizenöt-tizenhat kisebb fejlesztési régiót kell kialakítani Romániában
Markó Béla szövetségi elnök sajtótájékoztatója Aradon
***- Az RMDSZ álláspontja szerint, a jelenlegi nyolc helyett, tizenöt-tizenhat kisebb fejlesztési régióra van szükség, amelyeket lehetőség szerint területi-adminisztratív jogkörökkel is fel kell ruházni– jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök pénteken, Aradon tartott sajtótájékoztatóján. Az elnök kifejtette: az október 13-án, Marosvásárhelyen bemutatásra kerülő koncepciójával az RMDSZ-nek az a célja, hogy egy átfogó társadalmi vitát gerjesszen a fejlesztési regiók jelenlegi rendszerének átszervezéséről. Az elnök, aki a tizenhárom vértanúnak emléket állító rendezvénysorozat alkalmából érkezett Aradra, újságírók előtt leszögezte: kisebb, ám a közös gazdasági, kulturális és történelmi sajátosságokat valóban tükröző régiókat kell kialakítani. – A jelenlegi rendszer egyáltalán nem felel meg ezeknek az elvárásoknak: olyannyira mesterségesek, hogy gyakorlatilag semmilyen pozitív hatást nem gyakoroltak a megyék és általában, az ország gazdasági fejlődésére. A Székelyföldi régió esetében természetesen fontos a nemzetiségi szempont, ám itt is a közös gazdasági érdekek a mérvadóak – mutatott rá.
A belpolitikai helyzetről szólva Markó Béla kifejtette, nemcsak a kabinet, hanem az egész ország számára fontos a politikai stabilitás fenntartása, az RMDSZ-nek is az az érdeke, hogy az általa birtokolt kormányzati tisztségek révén tovább folytathassa az elindított, nagy társadalmi hatású programokat.
A kormányzat prioritásaként említette az Európai Parlamenti választások megfelelő lebonyolítását. Úgy értékelte, a választásokat megelőző kampányidőszakban a pártoknak remélhetőleg lehetőségük nyílik egy valóban program-alapú vitát folytatni, ez álláspontja szerint alapvető fontosságú egy minőségi brüsszeli képviselet megteremtésében. A költségvetés kapcsán elmondta: az RMDSZ mindenek előtt a szociális kérdésekre, ezen belül a nyugdíjak emelésére, az oktatás, az egészségügy, a kultúra megfelelő finanszírozására, és nem utolsó sorban az infrastruktúra-fejlesztés, az úthálózat, a lakásépítés, a gáz- és vízrendszerek fejlesztésének további ösztönzésére összpontosít. Mint mondta, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ egyaránt támogatja azt, hogy előbbre hozzák a nyugdíjemelés időpontját. Mint ismeretes, Calin Popescu Tariceanu kormányfő csütörtökön bejelentette, a kormány január elseje helyett, már november elsejétől emelné bizonyos százalékban a nyugdíjakat.
A helyi érdekű beruházások kapcsán Markó Béla még bejelentette: az Észak-Erdélyi autópálya mellett az RMDSZ kiemelten támogatja a partiumi megyéket átszelő gyorsforgalmi út, a 4-es korridor megépítését is.
Szükséglakásokba költözhetnek a zilahi gázrobbanás károsultjai
***A kormány ideiglenes szükséglakásokkal támogatja a szeptember 14-i zilahi gázrobbanás károsultjait – jelentette be Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter október 4-én, miután a kormány határozattal jóváhagyta egy, az Országos Lakásügynökség által fiataloknak épített tömbház szükséglakássá való átminősítését.
A Zilahon, a Sfanta Vineri 5. szám alatt található B+C típusú épület lakásainak egy részét a gázrobbanás károsultjai ideiglenesen bérelhetik, a bérleti szerződés időtartama nem haladhatja meg az 5 évet. A szerződés lejárta után a lakások visszakerülnek az állam tulajdonába.
Befedik a csíkszeredai gyorskorcsolya-pályát
***Több mint 58 milliárd régi lejt hagyott jóvá a kormány csütörtöki ülésén az Országos Sportigazgatóság költségvetésének kiegészítésére. Az RMDSZ többszöri javaslata nyomán, a pénz legnagyobb részét a csíkszeredai gyorskorcsolya-pálya korszerűsítésére fordítják.
A támogatásból három létesítmény részesül. A Marosfői Országos Sportkomplexum a válogatottak edzőtáboroztatására a legalkalmasabb, mivel a sportcsarnok mellett van lesiklópálya szánkósoknak és sízőknek, több futball- és sportpálya. A sportcsarnokot átalakítják és bővítik, az ehhez szükséges technikai terv költségeit biztosítják a most kiutalt összegből. A határozat indoklása szerint a bukaresti Mihai Flamaropol jégpálya az egyetlen, amely országos és nemzetközi hokibajnokságoknak otthont ad, így elengedhetetlen a fűtő- és hűtőberendezések korszerűsítése.
Csíkszeredában pedig az ország egyetlen gyorskorcsolya-pályáját korszerűsítik a kiutalt több mint 42 milliárd lejből. Az 1977-ben épített betonpálya jelenleg évente csak két hónapig üzemképes, január-februárban. A most tervezett befedés révén, az időjárási viszonyokból adódóan, az év felében (októbertől márciusig) kis költségekkel lenne működtethető – és fogadóképes –a létesítmény.
Demeter András István államtitkár Szebenben, az Európai Kulturális Parlament hatodik ülésének megnyitóján
**Negyvenkét országból több, mint száz művész és alkotó, kulturális döntéshozó, valamint a civil társadalom képviselője gyűlt össze október 5. és 7. között Szebenben, Európa kulturális fővárosában, az Európai Kulturális Parlament (EKP) hatodik ülésén. Az Európai Kulturális Parlamentet 2001-ben alapították Strassbourgban, célja az európai kulturális és művészeti kezdeményezések szerepének erősítése, Európa kölönböző földrajzi területei, valamint a kultúra különböző ágazatai közötti kommunikáció elősegítése. Az EKP jelenleg több mint 150 tagot számlál Európa jelentős kulturális személyiségei közül.
Az „Európa – a kultúra által teremtett valóság az európaiak számára” címet viselő rendezvényen a román Kulturális és Vallásügyi Minisztériumot Demeter András István államtitkár képviselte, aki megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy európai és nemzeti szinten a politikai aktorok végre kezdik felismerni a kultúra igazi értékét, és az ilyen találkozók lehetővé teszik a kulturális szereplők közös céljainak megfogalmazását. A 2008-as Kultúrák Közötti Párbeszéd Éve kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a kultúra által a társadalom különböző közösségei összekapcsolódjanak, megtalálják azokat a közös európai értékeket, amelyek kölönbözőségükben is összekötik őket.
A kulturális államtitkár tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy elkészült Romániának a Kultúrák Közötti Párbeszéd Évére vonatkozó stratégiája. Hangsúlyozta, hogy a minisztérium jövő évi finanszírozási naptárában előnyben részesíti az interkulturális párbeszédre épülő projekteket, létrehozva egy olyan programot, amely remélhetőleg modellértékű lesz az intézmények közötti kommunikáció vonatkozásában.

