2007

2007. október 25, csütörtök XV. évfolyam, 3715. szám

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája

www.rmdsz.ro                                                                           2007. október 25, csütörtökelhivbuk@rmdsz.ro                                                                           XV. évfolyam, 3715. szám

Tartalom:

*** Új honfoglalás-Markó Béla szövetségi elnök beszéde az RMDSZ marosvásárhelyi kampányindító rendezvényén

***Szatmár megyében indult az RMDSZ kampánykaravánja – Hadad, Bogdánd, Ákos, Erdőd

*** Hidegben, esőben is “az RMDSZ-ben van a vitamin” – Tasnádon járt a kampánykaraván

*** Szerkesztőségek figyelmébe!

*** Markó Béla szövetségi elnök Resicabányán

*** Winkler Gyula miniszter Máramaros megyében

*** Korodi Attila Szatmár megyében

*** Regionális Operatív Program: helyi kezdeményezés, regionális fejlődés

*** Ha az önkormányzatok versengenek, az állampolgár csak nyerhet

2008 közepétől: egységes követelményrendszer a közkapcsolatokban

Új honfoglalás

Markó Béla szövetségi elnök beszéde az RMDSZ marosvásárhelyi kampányindító rendezvényén

Ezért a beszédért tett bűnügyi feljelentést Markó Béla szövetségi elnök ellen a Nagyrománia Párt Románia fõügyészénél, és emiatt kezdeményezett elítélő politikai nyilatkozatot a Szenátus Állandó Bizottsága.

Hölgyeim és uram, kedves kollégák!

Kampányt kezdünk: megkezdtük Csíkszeredában, elindítjuk Marosvásárhelyen, aztán elindítjuk Nagyváradon, és ezáltal egész Erdélyben nekifogunk fölkészülni november 25ére. Ideje van ilyenkor a számvetésnek és ideje van a számadásnak. Azt gondolom, hogy van az RMDSZnek amiből számot adnia, van amivel számot vetnünk ebben a pillanatban.

Valamikor az idők hajnalán, ezelőtt jónéhány esztendővel, 1995ben, kedves barátommal és kollégámmal, Takács Csaba ügyvezető elnökkel DélTirolba látogattunk. DélTirol mindenkinek eszébe juttatja azt, amiért mi olyan régóta dolgozunk, az erdélyi magyarság, a romániai magyarság autonómiáját, az erdélyi magyarság, a romániai magyarság döntéshozatali lehetőségeit és erejét. (…)

Nos, Dél-Tirolban alkalmunk volt egy bölcs öregemberrel beszélgetni. Ez a bölcs öregember egy féllábú ember volt, a háborúban veszítette el a lábát, de vágott az esze, mint a borotva, ahogy mondani szokták, akarata pedig olyan volt, mint a vas. Ez a bölcs öregember azelőtt nem sokkal még a Dél-tiroli Néppártnak volt az elnöke, és hosszú évtizedeken át vezette a Dél-tiroli németek egységes szervezetét az autonómia-küzdelemben. És megkérdeztük tőle, mi a titka a sikernek? Mi a titka az eredménynek? Ránk nézett és azt kérdezte: hány éve működik a mi szervezetünk? Mondtuk, hogy hát 1995-ben vagyunk, öt esztendeje. Nos, mondta, nekünkharminc esztendő kellett ahhoz, hogy az autonómiát kivívjuk. Az egyik titok az a konok, kitartó, folyamatos küzdelem, a berendezkedés a türelemre, a meg nem torpanásra és a hosszú-hosszú harcra.

A másik titok az egység. A másik titok, a másik kulcs a sikerre az, hogy nekünk harmincesztendőn át sikerült egységeseknek maradnunk, harminc esztendőn át sikerült egyetlenegy szervezetben megőriznünk magunkat és egyetlenegy szervezettel képviselnünk a Dél-tiroliak autonómia-akaratát.

Van még egy kulcsa a sikernek, mondta. Például az, hogy ezt az egységes szervezetet csak úgy lehetett fönntartani, hogy amit többségi akarattal eldöntöttünk, amit sokszor nagyon nehezen, sok-sok vita után, éles politikai küzdelemmel, többségi szavazattal eldöntöttünk, azt mindenki tiszteletben tartotta. Azok is tiszteletben tartották, akik a viták során, majd a szavazás során nem értettek egyet azzal az állásponttal, amely végül is többséget kapott. Ez kell az egységes szervezethez. És van még természetesen számos más kulcsa az eredménynek, mondta, például az, hogy először mindig Róhoz fordultunk az igényeinkkel, kéréseinkkel, és ha az nem járt sikerrel, akkor elmentünk Bécsbe, és ott folytattuk a küzdelmet. Nagyon fontos volt nekem, nagyon fontos volt nekünk az, amit az a bölcs Dél-tiroli öregember mondott nekünk akkor, valamikor az idők hajnalán, 1995-ben.

Sok mindent megtanultunk azóta mi is, még ezt is megtanultuk, hogy először Bukarestben kell küzdeni a jogainkért. Így járt el egyik kollégánk, aki most első azon a jelöltlistán, amelyet Önöknek bemutattunk: Frunda György, aki a számunkra érzelmileg, tartalmában és emberi sorsokban is fontos kérdésben, a kézdivásárhelyi Agache-ügyben végigvitte a pert itt Romániában, és amikor nem járt sikerrel, elment Strassbourgba, az Emberjogi Bíróságra, és ott sikerrel járt. Én is kézdivásárhelyi vagyok, külön is köszönöm Frunda Györgynek, hogy megtette azt, amit megtett.

Ilyen embereket kínálunk Önöknek. A többiek is ilyenek, akik utána következnek. Én nem sorolom mindenkinek a képességeit, a tapasztalatát, a tulajdonságait: megtanulták a leckét, megtanulták, hogyan kell egységesnek lenni. Megtanulta Sógor Csaba, akit én egyre jobban becsülök, mert sok mindenben nem értünk egyetés még sokan vannak az RMDSZ-ben, akikkel nem értünk egyet, de tudja azt, hogy egység nélkül, egységes politikai fellépés nélkül ennek a közösségnek nincsen reménye az igazi jövőre, nincsen reménye az autonómiára. Arra az autonómiára, amelyet sokan annyiszor vesznek a szájukra, de meg kell kérdeznünk mindig tőlük, hogy mit tettek érte, mert mi el tudjuk mondani és fel tudjuk mutatni, hogy mit tettünk ezért az autonómiáért, és mit fogunk tenni az elkövetkezőkben. És jönnek a többi jelöltek: Winkler Gyula, Biró Rozália, Korodi Attila, ismerjük őket, megkapták a tapsot, és nem udvariasságból kapták ezt a tapsot, hanem azért mert teljesítettek, és Brüsszelben is teljesíteni fognak. Amit nem tud az egyik, azt tudni fogja a másik, amit nem tud megtenni az egyik, azt meg fogja tenni a másik. Ezért fontos az egység. Ezért fontos, hogy csapatban legyünk, egy hatalmas csapatban, egy másfél milliós csapatban, amelynek ők természetesen csak képviselői, előőrsei lesznek ott,Brüsszelben. Fontos volt nekem ennek a Dél-tiroli öregembernek a leckéje, fontos volt az egység leckéje, azóta sem felejtettem el. És néha bele kell gondolnom abba, hogy 1995-ben még csak ötödik esztendeje volt a küzdelemnek, ma már 17 esztendeje van ennek a küzdelemnek.

Sok mindent teljesítettünk azóta. Fölírtuk jelszóként, hogy „Új honfoglalás”. Sokan kérdezik, mit jelent az, hogy új honfoglalás? Hiszen mi a hont már egyszer elfoglaltuk valamikor 1100 esztendővel ezelőtt. Őseink elfoglalták, aztán 1241-ben elveszítették, és vissza kellett szerezni. Aztán 1526-ban is elveszítették, és hát hosszú-hosszú ideig, több mint másfél évszázadig nem volt a miénk ez a hon, és ismét vissza kellett szerezni. Legutoljára annak a honnak egy részét 1918-1919-ben veszítették el velünk együtt az eleink, de mi nem vesztünk el. Mi nem vesztünk el, itt vagyunk, és az a dolgunk, hogy a honnak ezt a részét is visszaszerezzük. Ez a 17 esztendő ezzel az új honfoglalással telt el, azzal, hogy visszaszerezzük a földet, amit elvettek tőlünk, visszaszerezzük az erdőt, a házat, a jogot, a méltóságérzetet, a piros-fehér-zöld zászlót, a himnuszt, visszaszerezzünk sorra mindent, amiből áll a hon. A hon ebből áll, hogy együtt lehetünk mi, magyarok. Együtt lehetünk erdélyiek, kárpátaljaiak, vajdaságiak, felvidékiek, magyarországi magyarok, minden magyar, és az Európai Unió eztnálja nekünk. De jól kell építeni ezt az Európai Uniót, hogy ez így is legyen tartósan, és hogy egyre közelebb kerüljön a magyar a magyarhoz. Ez az új honfoglalás! Ez a nagy feladat 17 esztendeje, ezt tesszük és még sokáig kell tennünk!

Van, akinek elfogyott a türelme, van, aki azt mondja, hogy hosszú volt ez a 17 esztendő, hosszú volt együtt, kínos volt, elég volt.

Nem volt elég!

Harminc esztendőbe telt Dél-Tirolban, lehet, hogy nekünk is harminc esztendőbe fog telni, lehet, hogy többe. Lehet, még van 13 esztendő, de lehet, hogy még van három. A küzdelem sohasem fog igazán befejeződni, Dél-Tirolban sem fejeződött be, ott sem teljes az autonómia, ott is tovább kell dolgozni rajta, és mindig dolgozni fogunk azon, hogy egyre teljesebb legyen a hon, egyre teljesebb legyen az autonómia, egyre teljesebb legyen a magyar-magyar együttlét! Korán fogyott el egyeseknek a türelme, korán gondolják, hogy nincsen szükség az egységre. Korán gondolják, hogy lehet már sokfele szaladni, hiszen annyi szavazata van a magyarságnak, hogy mindegy, miként szavazunk.

Ide, Marosvásárhelyre adatokat hoztam emlékeztetőül. Nekünk, marosvásárhelyieknek, de azoknak is, akik velünk együtt vannak. De ez nem ajándék: figyelmeztetés, emlékeztető, de talán hasznos lehet az elkövetkezőkben. Adatok a 2000-es polgármesterválasztásról annak szemléltetéseképpen, hogy van-e nekünk elég szavazatunk. Polgármesterjelöltünk, akit Fodor Imrének hívtak, és aki az utóbbi időben hevesen dolgozik azért, hogy mi már ne legyünk együtt – úgy látszik, hogy köztünk is vannak olyanok, akik, akárcsak a Habsburgok, semmit sem felejtenek, és semmit sem tanulnak –, 2000-ben kapott 38.844 szavazatot. A polgármesterjelöltekre érvényesen leadott szavazatok száma 78.022 volt Marosvásárhelyen. Ahhoz, hogy meg legyen a fele plusz egy az első fordulóban, Fodor Imrének hiányzott még 167 szavazat. Ugyanakkor egy független magyar polgármesterjelölt, akit úgy hívtak, hogy Iszlay Jenő, – miért ne mondjuk ki a nevét, miért kerülgessük? – kapott 797 szavazatot. Fodor Imrének szüksége volt 167 szavazatra. Ez a független jelölt kapott 797 szavazatot.

Ezt hoztam Önöknek. Nem ajándékot, hanem emlékeztetőt, de akaratot is hoztam, konokságot is az RMDSZ részéről, mindannyiunk részéről: tudást, felkészültséget, tapasztalatot ahhoz, hogy ne ismételjük meg a kudarcainkat. Figyelmeztetésül elhoztam ezeket az adatokat, annak szemléltetéseképpen, hogy mennyire van igazuk azoknak, akik itt is, meg határon túl is azt mondják, hogy hát van elég szavazata a magyarságnak.

Nem, a magyarságnak nincs elég szavazata, de van akarata, van kitartása!

Ahhoz van szavazata, hogy az RMDSZ képviselőit, Frunda Györgyöt, Sógor Csabát, s ha kell, a következőket is elküldje Brüsszelbe, hogy ott sokszor más-más véleményen, de egységben, egyeztetve, egy akarattal küzdve képviseljenek minket. Ehhez kívánok én sikert nekik, és ehhez kérek Önöktől szavazatokat a jelölteknek.

MARKÓ BÉLA

Marosvásárhely

2007. október 20.

Szatmár megyében indult az RMDSZ kampánykaravánja – Hadad, Bogdánd, Ákos, Erdőd
***Október 25-én, csütörtökön délelőtt Szatmár megyébe érkezett az RMDSZ országos kampánykaravánja. A kétnapos megyei körút során a több mint húsz tagú csapat a Szatmár megyei magyarlakta települések lakosait keresi fel, és személyes találkozókon, valamint lakossági fórumokon a november 25-i európai parlamenti választás fontosságáról tájékoztatja majd a szatmáriakat.

Az RMDSZ európai parlamenti listájának első két helyén szereplő jelölt, Frunda György és Sógor Csaba, valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Kovács Péter ügyvezető alelnök is tagja a karavánnak.

Az RMDSZ országos karavánja csütörtökön 11.00 órakor érkezett a megyehatárra, Felsőszoporon. Sógor Csaba elsőként Hadadot látogatta meg, ahol a falu lakosaival beszélgetett. Az európai parlementi képviselő-jelölt elmondta, tulajdonképpen hazaérkezett Szatmár megyébe, hiszen nagyszülei Dobra községből származnak. A Sógor család kapcsán kifejtette, hogy  ő nagyszüleitől és szüleitől azt tanulta meg, hogy sohasem késő újrakezdeni, majd helyi példával is szolgált: gróf Dégenfeld Sándor, akinek ősei építették a klasszicista stílusú hadadi kastélyt, és aki 80 évesen kezdett el szőlőt termeszteni a visszakapott birtokain. “Erről szól az Európai Unió is, az összefogásról és az újrakezdésről. Ezért is választotta az RMDSZ az Új honfoglalás jelszót. Az erdélyi magyarság nem engedheti meg magának, hogy az új lehetőségek rossz oldalát tapasztalja meg: ha együtt dolgozunk, ki tudjuk ezeket kerülni. Ennek jó példája a hadadi templom felújítása, amelyre a kormány 1 milliárd régi lejt utalt ki – mondta Sógor Csaba a Szatmár megyei Hadadon.

A karaván második állomása Bogdánd volt, ahol Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke elmondta, ez az a település, ahol 2008-ban a helyhatósági választásokon be kell bizonyítani, hogy össze tudunk fogni, ugyanis a faluban jelenleg nincs számarányos magyar képviselet a helyi önkormányzatban. Sógor Csaba Csíkszentmihály (Hargita megye) példáját hozta fel, ahol a magyar közösség saját példáján tanulta meg, hogy olyan vezetőt kell választani, aki összefogja a közösséget. Csíkszentmihály községben a kilencvenes évek elején két magyar falu cívódásából egy harmadik, román többségű falu került ki győztesen. Tanulunk a leckékből, csak néha nagy árat fizetünk – emlékeztetett az RMDSZ EP-képviselőjelöltje. Ami Bogdándot illeti, felajánlotta, hogy a helyhatósági választásokon segít a képviselet megszervezésében.

Ákoson önkormányzati vezetőkkel, pedagógusokkal és egyházi elöljárókkal találkozott Sógor Csaba, az RMDSZ  európai parlamenti jelöltje. Elsősorban oktatási kérdésekről esett szó, főleg a román nyelv tanítása kapcsán. Sógor Csaba elmondta, 17 évnek kellett eltelnie, hogy román politikus is elfogadja, hogy ha idegen nyelvként tanítanák a hivatalos nyelvet, akkor  a magyar  anyanyelvű diákok könnyebben boldogulnának az élet minden területén és megszűnne a kényszer miatti húzódozás. Ákos termálfürdőjéről híres, sokkal jobban ki lehetne használni ezt az adottságot – hívta fel a figyelmet a képviselőjelölt – és erre pályázni is lehet uniós pénzeket. A sikeres pályázat feltétele viszont az összehangolt fejlesztési terv, ugyanis a párhuzamos elképzelések nem segítik a térség haladását.

Erdődön az RMDSZ munkáját és eredményeit jól ismerő helyiekkel találkozott a Szövetség karavánja. Első kérdésük az volt, hogy mekkora eséllyel indul az RMDSZ az európai parlamenti választáson. Az RMDSZ bejut az Európai Parlamentbe – válaszolta Sógor Csaba, hozzátéve, el kell dönteni, vállaljuk, hogy világvégi kis hely lesz Erdély, ahol sebeinket nyalogatjuk vagy pedig nemcsak a magunk életébe szólunk bele, hanem részt veszünk az uniós döntéshozatalban. „Frunda Györggyel közösen kezdeményezzük az Európai Uniós kisebbségvédelmi rendszer kidolgozását, mert fontos, hogy minden kisebbség otthon érezze magát Európában” – ígérte meg Sógor Csaba.

Hidegben, esőben is “az RMDSZ-ben van a vitamin” – Tasnádon járt a kampánykaraván
***„Ne olcsó török krumplit vegyenek az emberek Bukarestben, hanem erdélyi, partiumi pityókát. És ne csak Bukarestben vásárolják, hanem Budapesten és Párizsban is” – mondta csütörtökön Frunda György, az RMDSZ Tasnád környéki polgármestereivel és önkormányzati képviselőivel folytatott megbeszélésén.

Az RMDSZ európai parlamenti listavezetője szerint ezért fontos magunkat, munkánkat és a hazai termékeket megismertetnünk az Európai Unióban. „De ahhoz előbb ott kell lennünk Brüsszelben” – fűzte hozzá a szenátor, aki úgy vélte, a Romániának járó 35 hely közül kettőt, jobb esetben hármat is elnyerhet az RMDSZ, vagy egyáltalán nem lesz képviselete a magyarságnak.

Kelemen Hunor ügyvezető elnök, az európai parlamenti választás egyszerű matematikájára emlékeztetett, és elmondta, a Szövetség nem folytat negatív kampányt, hanem az emberek problémáiról beszél majd. „150 ezer elveszett szavazat éppen elég ahhoz, hogy se az RMDSZ, se a független jelölt ne jusson be, a romániai magyarságnak ne legyen képviselete az európai parlamentben” – szögezte le az RMDSZ ügyvezető elnöke.

A tasnádiak arról érdeklődtek az RMDSZ jelen lévő Szatmár megyei és országos tisztségviselőitől, hogy milyen eredményei lehetnek az EP-választások és az új választási rendszerről szóló népszavazás „párosításának.” Válaszában Szabó Károly szenátor elmondta, a társításnak nem lesz negatív hatása, azonban a változást nem egy népszavazással lehet elérni, hanem a Parlament által is megszavazott vonatkozó jogszabály által.

Szerkesztőségek figyelmébe!

Felhívjuk a figyelmüket, hogy Markó Béla szövetségi elnök sajtótájékoztatót tart november 26-án, pénteken 12 órakor, Kolozsváron, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének székházában (Majális u. 60. sz).

Markó Béla szövetségi elnök Resicabányán

***Markó Béla szövetségi elnök október 27-én, szombaton, a Krassó-Szörény megyei Resicabányán tesz látogatást, ahol részt vesz a kisebbségi néptáncegyüttesek fesztiválján.

A látogatás keretében az RMDSZ elnöke 14.30-kor sajtótájékoztatót tart az RMDSZ Krassó-szörényi szervezetének székházában (Mihai Viteazu u. 16. sz.), majd 15.30-kor részt vesz a néptáncegyüttesek felvonulásán. A Szakszervezetek Művelődési Házában tartandó fesztiválon fellép többek között a Temes megyei Csűrdöngölő és Gyönygyvirág táncegyüttes is.

Winkler Gyula miniszter Máramaros megyében

***Winkler Gyula miniszter, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltje október 26-án, Nagybányán reggel 9 órától a helyi önkormányzat vezetőivel tanácskozik, majd megnyitja az IT& C 2007 szemináriumot. A  miniszter 10.30-tól sajtótájékoztatót tart, ezután a nagybányai RMDSZ választmányi tagjaival találkozik.

Délután Máramarosszigeten meglátogatja a Leöwey Klára líceumot, és részt vesz a helyi RMDSZ szervezet 17 órakor kezdődő lakossági fórumán.

Korodi Attila Szatmár megyében

***Szatmár megyébe látogat a hétvégén Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Október 27-én 14 órakor, a miniszter részt vesz a Túrterebesen tartandó Egészséges termékek napján, majd 18 órától, Kökényesden találkozik a település lakosaival. Vasárnap, október 28-án délelőtt 11 órától, a környezetvédelmi miniszter részt vesz az Avasújvároshegyen tartott istentiszteleten.

Regionális Operatív Program: helyi kezdeményezés, regionális fejlődés

***- Az Unió által nyújtott támogatásokkal végrehajtandó programok eredményes, tervszerű és hatékony megvalósítása nem csak a központi hatóságokon, hanem az önkormányzatokon is múlik. A legdinamikusabb operatív program alapelve a partnerség -mondta Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter október 25-én, a Regionális Operatív Program bukaresti ismertetése alkalmából.

A nyolc Regionális Fejlesztési Ügynökség szeptember 10-től fogadja az utak felújítására, illetve a megyei út besorolású kerülő utak építésére és rehabilitációjára vonatkozó pályázatokat. A regionális és helyi infrastruktúra javítását célzó 2-es tengelyre előirányzott összeg 876.711.006 euró, amelyből 758.355.021 euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származik, 118.355.985 euró pedig állami hozzájárulás. Eddig a fejlesztési ügynökségekhez öt pályázatot adtak le az önkormányzatok.

A csütörtöki esemény egy, a Regionális Operatív Programot ismertető kampánysorozat része, mely során a minisztérium szakértői mind a nyolc fejlesztési régióban hivatalosan ismertetik a pályázatok kedvezményezetteivel, valamint a helyi sajtóval a régiófejlesztési programot.

A ROP keretében Románia fejlesztési régiói a 2007-2013 közötti időszakban 4,6 milliárd eurót használhatnak fel, melyből 3,72 milliárdot az Unió biztosít, a többi 880 millió euró helyi társfinanszírozásból származik. A ROP keretében lehívható uniós pénzek a strukturális alapok 19%-át teszik ki.

Október 31-én a minisztérium kiírja a rohammentő-szolgálat (SMURD) fejlesztésére vonatkozó pályázási feltételeket. 2007-20013 között a rohammentő-szolgálat fejlesztésére 100 millió eurót lehet lehívni – közölte Borbély László.

Ha az önkormányzatok versengenek, az állampolgár csak nyerhet

2008 közepétől: egységes követelményrendszer a közkapcsolatokban

***Egységes pontrendszerben fogják értékelni a közkapcsolatok működését, a szolgáltatások minőségét annak az újabb programnak az eredményeként, amelyet csütörtökön indított útjára a Köztisztviselők Országos Ügynöksége, együttműködésben az Európa Tanács közigazgatási reform ellenőrzéséért felelős központjával és az Agenda 21, fenntartható fejlődést támogató egyesülettel. A Közkapcsolati etika – mechanizmusok és eszközök elnevezésű, 2007 októberétől 2008 júniusáig futó program célja egy olyan követelményrendszer kialakítása, amelyhez mérten minden közintézmény „osztályzatot”, vagyis értékelést kaphat az ott folyó munka alapján.

Tulajdonképpen arról van szó, hogy egy létező rendszert itthon is bevezetünk – mondta a program csütörtöki bemutatásán Birtalan József, a Köztisztviselők Országos Ügynökségének elnöke. – A program első részében a hazai viszonyokhoz, a résztvevő intézmények követelményeihez igazítjuk azt a kézikönyvet, amelyet az Európai Unió más tagállamaiban is használnak, azzal a pontrendszerrel együtt, amely lehetővé teszi, hogy az értékelés egységes legyen. A második szakaszban (november közepétől január végéig) kiértékeljük az alkalmazottak munkáját és az intézmények működését, és ezek alapján összeállítjuk a hazai, országos követelmény- és pontrendszert. A harmadik szakaszban pedig, 2008 júniusáig találkozó-sorozatot szervezünk, amelynek keretében kidolgozhatjuk a további reform lépéseit. Természetesen, az egész program során fokozottan számítunk a Közigazgatási Minisztérium és elsősorban az önkormányzatok támogatására, hiszen végül is javukra válik, még akkor is, ha versengést is teremthet köztük ez a program. Az állampolgárok viszont csak nyertesei lehetnek annak, ha bevezetjük ezt az értékelési rendszert – nyilatkozta Birtalan József.