RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. október 12, péntekelhivbuk@rmdsz.ro XV. évfolyam, 3703. szám
Tartalom:
*** Jól halad az Észak-Erdélyi autópálya építése
*** Korodi Attila miniszter nyitotta meg az Erdélyi Magyar Könyvtárosok IV. vándorgyűlését
*** A központi régió önkormányzatai 2007 és 2013 között több mint 480 millió eurót hívhatnak le
Jól halad az Észak-Erdélyi autópálya építése
***– Jól haladnak az Észak-Erdélyi autópálya munkálatai, reális esély van arra, hogy 2008 végéig elkészüljön a Torda és Gyalu közötti, több mint negyven kilométeres útszakasz – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök pénteken, azt követően, hogy Borbély László miniszterrel és Tánczos Barna államtitkárral Tordaszentlászlón megtekintette az elkezdett munkálatokat. A Brassó és a nyugati határnál fekvő Bors között megépülő Észak-Erdélyi autópálya Európa legnagyobb ilyen irányú beruházásának tekinthető: a 415 kilométeres hosszúságú sztráda átadását 2014-re tervezik.
Az RMDSZ-politikusok a pálya 49-es kilométerénél, a három kilometers, már lekövezett szakasznál, valamint a Bechtel cég központi telephelyén tartottak helyszíni szemlét, majd a cég képviselőivel is tárgyaltak. – Az erdélyi autópálya nemcsak a közlekedésben hoz majd jelentős könnyítést, de Erdély egész gazdasági fejlődésére is kihatással lesz– hangsúlyozta az RMDSZ elnöke a megbeszélést követően.
Markó Béla jelentős eredményként értékelte, hogy az RMDSZ több éves politikai küzdelme nyomán ma már mindenki megértette az Észak-Erdélyi autópálya megépítésének fontosságát. – Sok vita és nehézség után ma végre eljutottunk oda, hogy a politikai pártok többsége rájött: egy összefüggő, racionális infrastruktúra-fejlesztési stratégiára van szükség Romániában – mutatott rá az elnök, aki szerint e tekintetben a legnagyobb hiba az volt, hogy 1990-től errefele senkinek nem volt ilyen irányú koncepciója, emiatt egyetlen kilométer autópálya sem épült a régióban. – Abszurdum, hogy 2007-ben nemhogy autósztráda, de négysávos gyorsforgalmi út is csak harminc kilométer van Erdélyben. Ezért nagyon fontos a mostani beruházás, amelynek kétségtelenül hatalmas szerepe lesz Erdély gazdasági fellendülésében – szögezte le a Markó Béla.
–Az autópályát építő Bechtel mindeddig 123 millió eurót használt fel, az idei évre tervezett munkálatokra további 60 millió euró fordítható – mondta Borbély László középítkezési és lakásügyi miniszter miniszter. A tárcavezető közölte, a cég a jövő évben is hasonló nagyságrendű összeggel, mintegy 130 millió euróval gazdálkodhat, a keretet azonban a munkálatok üteme függvényében, újabb hitel-felvétel révén növelhetik. – Ma a kormánynak nemcsak stratégiája, hanem megfelelő tartalékai is vannak az autópályák építésére: jó hír, hogy hamarosan megkezdődik a Marosvásárhely-Jászvásár, valamint a 4-es páneurópai folyosó terveinek elkészítése is – mondta Borbély László, aki egyben arra hívta fel a figyelmet: autópályák és körgyűrűk nélkül három-négy éven belül teljesen lehetetlenné válik a közlekedés a közutakon.
– 2009 elején megkezdődhet a Dél-Erdélyi autópálya építése – jelentette be Tánczos Barna. A Közlekedési Minisztérium államtitkára közölte, a kormánynak az a szándéka, hogy közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki a romániai és magyarországi autópályák között, és ezáltal megszakítás nélkül, autósztrádán lehessen közlekedni Erdélyből Európa szívéig: ehhez azonban megállapodásra van szükség a magyar kormánnyal. Mint mondta, a kérdés hangsúlyosan merülmajd fel a novemberben sorra kerülő román-magyar együttes kormányülésen is. – A magyar fél infrastruktúra-fejlesztési stratégiája a keleti régió esetében csupán a gyorsforgalmi utak meghosszabbítását irányozza elő, ám az a célunk, hogy összehangoljuk a két ország fejlesztésiterveit – mondta Tánczos Barna.
Korodi Attila miniszter nyitotta meg az Erdélyi Magyar Könyvtárosok IV. vándorgyűlését
***-Ma Romániában könyvtárról, illetve könyvtárügyről csak tisztelettel lehet beszélni. Tekintetbe véve a könyvtárosoknak a bérezés, az ellátás és az infrastrukturális fejlesztés alacsony szintje ellenére végzett igényes munkáját, el kell ismernünk, hogy különleges elhivatottsággal, kötelességtudattal és szakmaszeretettel állunk szemben – fogalmazott Korodi Attila környezetvédelmi miniszter október 12-én, Csíkszeredában, az Erdélyi Magyar Könyvtárosok IV. Vándorgyűlésének megnyitóján.
Korodi Attila elmondta, az RMDSZ prioritásai között szerepel a bérek felzárkóztatása a könyvtárosi és egyéb művelődési ágazatokban. A miniszter rávilágított, mennyire fontos, hogy a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, amelynek 320 bejegyzett tagja van, ma már bekapcsolódik a közigazgatási döntésekbe. Kiemelte az ilyen jellegű rendezvények fontosságát, és arra kérte a jelenlevőket, a vándorgyűlés végén fogalmazzanak meg konkrét terveket és elképzeléseket, és továbbítsák azokat a kormányzatban dolgozók fele. Szó esett arról is, hogy az idén a Communitas Alapítvány több közkönyvtárat összesen 800 millió lej értékű finanszírozásban részesített.
A kétnapos rendezvényt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Hargita Megyei Könyvtár, valamint a Pro Libris Egyesület szervezte.
A központi régió önkormányzatai 2007 és 2013 között több mint 480 millió eurót hívhatnak le
***–Az Európai Unió által finanszírozott programok eredményes, tervszerű és hatékony megvalósítása nem csak a központi hatóságokon, hanem az önkormányzatokon is múlik. Hargita és Temes megye megyei tanácsai elsőként éltek a Regionális Operatív Program (ROP) adta lehetőséggel. Az infrastruktúrafejlesztési projektek mihamarabbi elkészítése kiemelt fontosságú, hiszen a leszerződtetett tervek esetében az Unió -még az idén- nemcsak a tervek előkészítéséhez szükséges 2 százalékos előleget, hanem a beruházás értékének 15 százalékát is folyósítja – mondta Borbély László területfejlesztési miniszter szeptember 12-én, Gyulafehérváron, a Regionális Operatív Program hivatalos ismertetése alkalmával.
A pénteki esemény egy ismertető kampánysorozat része, amely során a minisztérium szakértői mind a nyolc fejlesztési régióban bemutatják a Regionális Operatív Programot. A ROP keretében Románia fejlesztési régiói 2007 és 2013 között 4,6 milliárd eurót használhatnak fel, melyből 3,72 milliárdot az EU biztosít, a többi 880 millió euró helyi társfinanszírozásból származik. A ROP keretén belül lehívható uniós pénzek a strukturális alapok 19%-át jelentik.
Borbély László elmondta, a központi régió önkormányzatai 2007 és 2013 között több mint 483 millió eurót használhatnak fel, a következő területeken: a városok fenntartható fejlesztése, utak rehabilitációja, modernizálása, valamint építése, a szociális háló infrastruktúrájának javítása, a turizmus fejlesztése, műemlékek restaurálása, a kulturális örökség védelme, valamint helyi és regionális vállalkozások fejlesztése.
Horváth Anna, a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium államtitkára a ROP–ismertető kampányon elmondta: a helyi önkormányzatok forrásfelhasználási kapacitásának növelése érdekében a minisztérium egy olyan törvénytervezet kidolgozását szorgalmazza, amely a helyi közigazgatásban pályázatírással foglalkozó alkalmazottak fizetésének 75 százalékos növelését írná elő.