RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. november 13., keddelhivbuk@rmdsz.ro XV. évfolyam, 3734. szám
Tartalom:
* Aki megosztja az erdélyi magyarságot az felelős a közösség sorsáért!
* Nem jött el a magyar-magyar versengés ideje
* A brassói magyarok tudják, eljött a józanság, az összefogás ideje – Sógor Csaba EP-jelölt, Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Markó Attila államtitkár és az RMDSZ-karaván Brassó megyében
* Frunda György az RFI-ben
* Markó Attila a közszolgálati televízióban
* Demeter András az N24-en
Aki megosztja az erdélyi magyarságot az felelős a közösség sorsáért!
*** Aki beleszól az erdélyi magyarság dolgaiba, aki megosztja a magyarságot, az felelősséget is visel a közösségért – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök hétfőn, Kolozsváron tartott közéleti találkozón. Az RMDSZ elnöke a kolozsvári Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely által szervezett rendezvényen tartott előadást, amelyben átfogó képet adott az erdélyi magyar politikáról, Magyarország és a szomszédos országokban élő magyar közösségek viszonyáról is. A kolozsvári Evangélikus egyház gyülekezeti termében megtartott találkozón jelen volt a kolozsvári magyar értelmiség számos képviselője, a magyar történelmi egyházak vezetői, köztük Adorjáni Dezső evangélikus, illetve Szabó Árpád unitárius püspök is.
Az RMDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, az erdélyi magyarságnak továbbra is egységben kell maradnia, és meg kell őriznie önállóságát annak érdekében, hogy megtartsa eddigi eredményeit, és megvalósíthassa célkitűzéseit, az autonómia különböző formáinak megteremtését. Egyben élesen bírálta mindazokat, akik az erdélyi magyarságon belül és Magyarországról is a közösség megosztására törekszenek, és ezáltal veszélybe sodorják a magyar érdekképviseletet. Úgy fogalmazott, mindenki felelősséget visel az erdélyi magyarság sorsáért, aki beleszól a közösség dolgaiba.
Elsőként az RMDSZ elnöke felidézte 1989 decemberét, amikor a magyarság három létfontosságú döntést hozott: elhatározta, hogy egységes politikai szervezetet alakít, és politikai eszközöket használ programjának megvalósítására, az autonómiaformák megteremtésére. Úgy fogalmazott, az erdélyi magyarság politikai egységét, az RMDSZ-t a történelem kényszere, a Trianon óta kisebbségbe szakadt közösség nehéz, több évtizedes tapasztalata hozta létre: az a felismerés, hogy a magyarságnak össze kell fognia, és meg kell teremtenie egy egységes, kiegyensúlyozott, következetes politikai szövetséget az egyéni és kollektív jogok kivívása érdekében.
Az Dél-Tirol példáját felhozva arra emlékeztetett, az ott élő németeknek harminc évbe került, hogy megvalósíthassák az autonómiát, és amelynek vezetői arra figyelmeztették, mindehhez a magyarságnak is meg kell őriznie az egységes szervezetét, mert másképpen nem ér célba, a döntéseket pedig, amelyeket többségi szavazással hoznak meg, mindenkinek tiszteletben kell tartania.
Az akkori kilátástalannak tűnő politikai helyzetből, a folyamatos állóháborúból azonban sikerült kitörni: az RMDSZ 1996-ban – a Kárpát-medencében előzménytelenül – kormányra lépett, és vérremenő küzdelem árán megkezdődött a változás, az elállamosított javak visszaadása, sikerült visszaszerezni a több mint háromszázezer hektárnyi közbirtokossági erdőt. Sikerült elfogadtatni az új oktatási törvényt, a kétnyelvű feliratok kötelező használatát, 2003-ban a módosított alkotmányba bekerült az anyanyelvhasználat joga a dekoncentrált intézményekben és az igazságszolgáltatásban. Új magyar iskolákat létesítettek, létrejött a Sapientia magánegyetem, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen pedig már több mint tízezer diák tanul magyar nyelven. Mindezt csupán úgy lehetett elérni, hogy az RMDSZ hét százalékából több mint ötvenet kellett csinálni a román parlamentben. Mint mondta, akkor is voltak olyanok, akik árulást kiáltottak, épp azok, akik most is azt papolják, hogy nem fontos Brüsszelbe menni az európai parlamenti választások nyomán, hanem inkább méretkezzünk meg, akár annak árán is, hogy kiütjük egymást. Sohasem az együttműködésért, mindig csak a konfrontációért – végül is: a viszályért – szálltak síkra a velünk ellenkezők, nem mérséklet vagy radikalizmus, hanem összefogás vagy megosztás volt az igazi dilemma – mutatott rá az RMDSZ elnöke,
Markó Béla kitért Magyarország és a határon túli magyarság viszonyaira is. Leszögezte: Magyarország ma egymagában nem tudja megoldani a szomszédos országokban élő magyar közösségek helyzetét, mi több, a magyar pártok eszközként használják fel kisebbségi magyarság kérdését a belpolitikai küzdelmeikben. A helyzetet rontja az is, hogy az állandó belpolitikai konfliktus sokat rontott az ország külső megítélésén. Úgy látja, félő, hogy ma a magyar politika „nincsen olyan helyzetben, hogy kifelé is lásson, ne csak nézzen”, félő, hogy miközben a két tábor egymással néz farkasszemet, „ismét elmegy mellettünk a történelem”. Úgy fogalmazott, az MSZP és az SZDSZ nem tud mit kezdeni a határon túli magyarsággal, a Fidesz pedig „Erdélybe menekíti minden búját-baját, és legalább itt győzni szeretne”. Legyőzni az egyetlen magyar szervezetet, amelynek csak egy bűne van: megtartotta az önállóságát baloldallal, jobboldallal szemben egyaránt – hangsúlyozta. Markó Béla leszögezte, a magyarországi politikai pártoknak nincs joga beleszólni az erdélyi magyarság dolgaiba – mint ahogy ez fordítva is igaz – mindaddig, amíg nem képes valóban megoldást a közösség helyzetére, céljaira, tetteinek utólagos következményeit pedig nem ő, hanem az erdélyi magyarság viseli. .
Leszögezte, nem jött el az ideje annak, hogy magyarországi politikusok segédletével tönkre egyék az RMDSZ-t, nem lehet „egyetlen ember messianizmusával behelyettesíteni egy hatalmas érdekvédelmi szervezetet. Egy emberre nem lehet jövőt építeni! – mondta Markó Béla, aki végezetül leszögezte: Trianon önállóságra ítélte a közösséget, éppen azért kell most a magyarságnak paradox módon önállónak lennie, hogy magyarságát megőrizhesse – mutatott rá a Szövetség elnöke.
Nem jött el a magyar-magyar versengés ideje
*** Nem jött el az ideje a magyar-magyar versengésnek, nekünk nem egymással, hanem a románokkal kell megküzdenünk. A román politikusok már ugrásra készen állnak arra, hogy megoszoljunk, meggyengüljünk, hogy visszafordítsák mindazt, amit az elmúlt tizenhét évben az erdélyi magyarság megszerzett magának – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök kedden, a Kolozs megyei Széken. Az RMDSZ elnöke a szövetség Kolozs megyei szervezetének elnökével, László Attilával, a megyei önkormányzat több képviselőjével, Máté András Levente képviselővel és Szepessy Lászlóval, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatójával, Sebesi Karen Attilával, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének sajtófőnökével Désen, Szamosújváron, valamint Széken tett látogatást.
Markó Béla leszögezte: az erdélyi magyarság számára továbbra is az egységes politizálás, a nézetkülönbségeken és vitákon túlmutató összefogás az egyetlen járható út, és ennek megteremtése érdekében, a mostani kudarc ellenére is küzdeni kell – RMDSZ az utolsó pillanatig azon dolgozott, hogy létrejöjjön a megegyezés, és mindvégig befutó helyet ajánlott Tőkés Lászlónak az összefogás listáján. Mi több, a püspök gyakorlatilag az első helyen szerepelt volna, hiszen a szövetségi elnök már a tárgyalások során jelezte, nem kíván Brüsszelbe menni, esetleges jelenléte a lista élén pedig a magyarság egységét jelképező gesztus lett volna.
Akik most a külön utat választották, azok is rá fognak jönni, hogy az összefogás az egyetlen megoldás. Tőkés László hibázott, amikor nem fogadta el az RMDSZ által ajánlott közös listát, de az erdélyi magyarságnak nem szabad hibáznia november 25-én, és egységet, a közösség összefogását kell támogatnia. Egy ember nem helyettesítheti mindazt, amit a magyarság közösen felépített, egyetlen ember nem helyettesítheti az összefogást – mondta a székieknek Markó Béla.
Az RMDSZ politikusai – az eddig megszerzett másfél milliárd lej mellé – további kormánytámogatást ígértek az 1240-ben épült, igen leromlott állapotban lévő széki műemlék-templom feljavítására. A körút során látogatást tettek a désaknai sóbányában, majd Szamosújváron megbeszélést folytattak a Téka Alapítvány vezetőivel. Ez utóbbi találkozón elhangzott, az RMDSZ kiemelten támogatja egy, Szamosújváron létrehozandó önálló szórvány-magyar iskola létrehozását. A tervek szerint a tanintézményben öt-hatszáz magyar környékbeli magyar diák tanulhat majd.
A brassói magyarok tudják, eljött a józanság, az összefogás ideje – Sógor Csaba EP-jelölt, Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Markó Attila államtitkár és az RMDSZ-karaván Brassó megyében
*** Az RMDSZ európai parlamenti listájának második helyezettje járta be Brassót, a kilencedik megyét, ahol bemutatták a Szövetség választási programját, elmondták az RMDSZ novemberi EP-választásokról szóló üzenetét.
A karaván Brassóban, a Redut kulturális központba fejezte be a napot. Azelőtt Datkon, Alsórákoson, Kőhalomban, Ürmösön, Apácán, Krizbán, Keresztváron, Tatrangon és Négyfaluban találkozott a magyar választókkal. A találkozókra a roma kisebbség tagjai is eljöttek. Az RMDSZ-csapatot Kovács Attila parlamenti képviselő, Brassó megyei elnök vezette.
Brassóban a Hargita Néptáncegyüttes előadása után lépett színpadra az RMDSZ négy politikusa. Sógor Csaba a szórványmagyarság példás választó fegyelméről beszélt, majd a csapat “edzőjének”, Kelemen Hunornak adta át a szót. Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint kampányidőben nemcsak a Szövetség vezető politikusai, hanem a kampány nehezét vivő, országot járó fiatalok kitartó munkája is hozzájárul a csapat sikeréhez.
“Azt kell kérnünk most Brüsszelben, amit itthon, Romániában: helyet magunknak” – mutatott rá brassói beszédében az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki szerint a hazai magyarság akkor tévedhet igazán, ha önmagát marcangolja és elfelejti, kivel van versenyhelyzetben, kivel kell megmérkőznie.
“A XX. század a Kárpát-medencei magyarság számára veszteségekkel teli század volt, amelyben többször is elveszítette a hazát azért, mert nem tudott összefogni. A XXI. század számunkra tulajdonképpen 1989-ben kezdődött a rendszerváltással, majd a nemzetegyesítéssel folytatódott 2007. január 1-jén, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Ebben az új században nem ismételhetjük meg XX. századi hibáinkat, ezért kell felmutatnunk az egység erejét november 25-én” – hangsúlyozta Brassóban Kelemen Hunor ügyvezető elnök.
Markó Attila államtitkár a brassóiaknak elmondta, számára nem az a fontos, hogy listazáróként nem jut el Brüsszelbe. “Igazi csapatjátékosnak lenni azt jelenti, hogy mindannyian hozzájárulunk a közös sikerhez, dolgozunk azért, hogy befutó helyen lévő kollégáink munkáját segítsük” – mondta a brassói származású államtitkár.
Ürmösön lovas felvonulás és négyszáz helyi magyar és roma várta Sógor Csabát és Markó Attilát, akik megköszönték a szívélyes fogadtatást az ürmösi közösségnek, amely egész napos vendéglátásra készült. “Sok helyre el kell még jutnunk ma, sok emberrel el kell beszélgetnünk arról, hogy a magyar érdekképviselet folytatása érdekében minden szavazat számít” – mondta Sógor Csaba, az RMDSZ EP-listájának második helyezettje.
Krizbán – a gyermekkórus éneke után – az evangélikus lelkész is köszöntötte az RMDSZ politikusait, akiknek további munkáját megáldotta, és megköszönte eddigi tevékenységét. Zárszóként a falu lelkésze a szép számban jelen lévő krizbai magyarság üzenetét fogalmazta meg a vendégeknek: közössége tudja, mit jelent az összefogás, és november 25-én is tudni fogja, hogy a magyar érdek a tulipánra ütött pecsétet „kívánja meg”. „Köszönjük, hogy eljöttek hozzánk és emlékeztettek arra, mekkora szükségünk van most az összefogásra” – mondta az evangélikus lelkész.
Keresztvári rövid megállója után Tatrangba, Háromfalu községi központjába érkezett az RMDSZ kampánykaravánja és négy politikusa, akiket a három faluból – Zajzonból, Pürkerecről és Tatrang községből – összesereglett érdeklődők vártak. Kiss József polgármester a találkozó elején rövid „népszámlását” tartott, felsorolta a vendégeknek, melyik faluból hányan jöttek el a találkozóra, majd a három falu támogatásáról biztosította az RMDSZ-csapatot.
Négyfaluban, a Csángó Ház kapujában várta Jónás András alpolgármester Sógor Csabát, Kelemen Hunort, Markó Attilát és Kovács Attilát. Négyfaluban meleg, ünnepélyes fogadtatásban részesültek az RMDSZ politikusai, akiknek székely ruhába öltözött fiatalok álltak sorfalat, amikor beléptek a nemrég megépült csángó közösségi házba. A színpadon magyar ruhás fiatalok tánccal ajándékozták meg a hosszú utat megtett kampánykaravánt.
Kelemen Hunor ügyvezető elnök kicsit haza is jött a Hosszúfalu-felszegi kultúrotthonba.„Tavasszal a Csángó Ház felavatásán arról beszéltünk, hogy ezt a szellemi otthont meg kell tölteni élettel, tartalommal. Örömmel látom, hogy az akkor még el sem készült színpad deszkáiról már lekopott a festék, ami azt jelenti, hogy élet van ebben a házban, táncolnak ezeken a deszkákon a falu fiataljai” – mondta Kelemen Hunor ügyvezető elnök.
Frunda György az RFI-ben
*** Kedden, november 13-án, 17.10 órától a Radio France International vendége az RMDSZ EP-listavezetője, Frunda György szenátor. A csaknem egy órás beszélgetés során az RMDSZ Európai Parlamenti programjáról, esélyeiről, aktuális politikai kérdésekről beszélget a műsor házigazdájával, Dragoş Ghiţuletevel.
Markó Attila a közszolgálati televízióban
*** Kedden, november 13-án 20.15 órától a közszolgálati televízió 1-es csatornáján az RMDSZ EP-jelöltje, Markó Attila parlamenti képviselő az európai munkaerőpiac témakörben vitázik a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy Románia Párt jelöltjeivel.
Demeter András az N24-en
*** Kedden, november 13-án, 20.30 órától az N24 hírtelevízió „Cauza şi efect” című műsorának vendége Demeter András, az RMDSZ művelődésügyi államtitkára.