RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. március 2., péntek, 2. kiadás
elhivbuk@rmdsz.ro V. évfolyam, 3518. szám
Az RMDSZ történelmi küldetést teljesített
Megkezdődött az RMDSZ 8. Kongresszusa Aradon
– Az RMDSZ történelmi küldetést teljesített azáltal, hogy bevitte saját közösségét az Európai Unióba: január 1-je óta együtt vagyunk Európával, együtt van magyar a magyarral – jelentette ki Markó Béla pénteken, Aradon, az RMDSZ 8. Kongresszusán.
Pénteken 13 órakor a Szózat hangjaival kezdődött meg az RMDSZ legfelsőbb döntéshozó fórumának ülése, a résztvevőket Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, valamint Frunda György szenátor, az SZKT elnöke köszöntötte.
Az eseményre közel 100 meghívott érkezett, köztük Tempfli József, római katolikus püspök, Adorjáni Dezső unitárius püspök, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Domokos Géza, az RMDSZ volt elnöke, Gémesi Ferenc államtitkár, Bugár Béla, az MKP, Kasza József, a VMSZ, valamint Gajdos István, az UMDSZ elnöke, Újhelyi István, az MSZP alelnöke,Németh Zsolt, a Fidesz képviselője, Kovács Kálmán, az SZDSZ ügyvivője, Nagy Andor, a KDNP alelnöke, Gheorghe Falca, Arad polgármestere és Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke.
A legfelsőbb döntéshozó fórum első napirendi pontjaként, a szövetségi elnök, beszámolójában átfogó helyzetelemzést adott az RMDSZ és az erdélyi magyarság helyzetéről, az elmúlt négy évben megvalósított célokról, és vázolta a következő évek prioritásait is.
Kós Károly Kiáltó szójából idézve úgy értékelte, akár a Trianon utáni nehéz időkben, ma is érvényesek a gondolkodó „keserű és nyers” szavai, miszerint „az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. Leszögezte: a magyarság akkor is, most is annyival rendelkezik, amennyit kiküzdött magának, és bár ehhez szükségesek voltak a szövetségek és kellett Európa figyelme is, az erdélyi magyarság saját erejéből tart ma ott, ahol tart.
Úgy vélte a csatlakozással alapvetően megváltozott az erdélyi magyarság helyzete, annak ellenére, hogy mindez még nem érzékelhető a mindennapokban. – Erdély visszakerült Európába, mi magyarok máris sokkal közelebb vagyunk Magyarországhoz, bár az ottani belpolitikai konfliktusok ezt részben elfedik előlünk. (…) Szabadok lettünk immár mi is, nem csupán a Szabadság-szobor, de ettől még nem élünk igazán jobban, ettől még nem igazán megtartó föld a szülőföld, mindezt ezután kell kivívnunk magunknak – hangsúlyozta.
Az elnök rámutatott, a közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ, és az, amit a szövetség segítségével a politikában meg tudtak szerezni: az önkormányzati és parlamenti képviselet, illetve a központi kormányzatban való részvétel. Mindezek között a legfontosabb és legtartósabb az önkormányzatiság, ugyanis ez az autonómia fokozatos kivívásának a legfontosabb eszköze is – hangsúlyozta az elnök, aki – felelevenítve a 2oo4-es év két legfontosabb eseményét, az önkormányzati és a parlamenti választást- rámutatott, soha olyan erős megosztási kísérletek nem érték a magyarságot, mint éppen akkor. – Román oldalról, de még Magyarországon is lélegzetvisszafojtva várták egyesek, hogy hátha vége lesz az egység nehéz korszakának, hátha meg lehet minket bontani. Nem lehetett. A szövetség ugyanis az addigiaknál is jobb eredményeket ért el a júniusi önkormányzati, illetve a parlamenti és államelnöki választásokon. Az elnök egyben kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak”, nevezett ellenzőket, akik román pártokkal is összefogva megkísérelték a lehetetlent: megfosztani parlamenti képviseletétől a magyarságot.
Úgy értékelte, mindezek fényében a 2004-es év volt a legnehezebb a magyarság számára: ebben az évben szabadították ki a Szabadság-szobrot, az RMDSZ megnyert két választást, majd kormányt alakított a liberális-demokrata szövetséggel.
Az elmúlt évek legfontosabb eredményeinek nevezte az elállamosított javak visszaszolgáltatását célzó törvényes keret kidolgozását, valamint az erdők és földek és az egyházi épületek visszaszolgáltatása terén elért előrehaladást, a felekezeti törvény elfogadását, az alkotmány módosítását, az anyanyelvhasználat kiszélesítését, az erdélyi régiók infrastrukturális fejlesztését, az anyanyelvű oktatási intézmények számának jelentős bővítését és a Communitas Alapítvány által nyújtott támogatások növelését is.
A magyar-magyar kapcsolatok alakulását értékelve úgy vélte, az elhamarkodott, pártpolitikai érdekek mentén polarizálódó népszavazás a kettős állampolgárságról hosszú időre visszavetette a nemzetrészek közötti viszonyokat. Arra a jelenségre figyelmeztetett, hogy, amikor „bozótharccá” degradálódik a politikai küzdelem, akkor a határon túli magyar közösségek „magukra maradnak”. Mindazonáltal az RMDSZ elnöke úgy értékelte, míg a magyar-magyar kapcsolatok „döcögtek”, addig a magyar-román viszonymégis hozott fontos eredményeket. Két közös kormányülést és ennek nyomán, többek között a Csíkszeredai Magyar Főkonzulátus és a sepsiszentgyörgyi magyar Kulturális Intézet létrehozását.
Markó Béla leszögezte, bár magyarság az elmúlt években precedens nélküli eredményeket vívott ki magának, a közösség most ismét válaszúton van: míg ugyanis az egyéni jogok terén sikerült megtörni a többségi ellenállást, a kollektív jogokat csak ezután kell megszereznie magának. Ezt nehezíti, hogy – feszültségektől tartva – maga az Európai Unió sem akar igazán odafigyelni a kérdésre. – Meg kell mondanunk világosan: feszültség abból lesz, ha nem lesz kisebbségi törvény, ha nem lesz kulturális autonómia, ha nem lesz területi autonómia, ha nem lesznek önálló intézményeink – figyelmeztetett. Az elnök éles szavakkal bírálta a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó pártokat is, akik szerinte „elfeledték”, hogy az RMDSZ támogatásának köszönhetően kerültek kormányzati pozícióba, de ezáltal került elérhetővé az uniós csatlakozás is. Ezért az érdekvédelmi szervezet elvárja, hogy méltányolják az RMDSZ ez irányú szerepét, de legfőképpen azt, hogy teljesítsék a magyarsággal szemben vállalt ígéreteiket. „Mi azért mentünk Bukarestbe, hogy együtt dolgozzunk a románokkal. (…) De akkor, tisztelt elnök úr, tisztelt román politikusok, tessék ezt bebizonyítani. (…) Tudjuk: nem az igazságügyi miniszter asszony kétes értékű reformja vitte be Romániát az Európai Unióba, hanem sokkal inkább az RMDSZ higgadt, józan, céltudatos, következetes, de mindig együttműködésre kész magatartása. Ha volt valami, ami számított az integrációban, hát akkor ez igen.(…) Ha nem kell Önöknek a magyar segítség, ha már nélkülünk is mindent tudnak, akkor hadd említsük fel: él másfél millió magyar ebben az országban, aki még nem érzi magát egyenlőnek. És aki nem érzi magát egyenlőnek, az elégedetlen. És aki elégedetlen, azzal szóba kell állni, mert egyébként baj lesz. Szóba állni pedig úgy lehet másfél millió magyarral, ha van politikai képviselete – figyelmeztetett az RMDSZ elnöke. A kisebbségi jogérvényesítés terén tapasztalt súlyos gondok ellenére az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája „Egyszerre két úton menni nem lehet. Én azt mondom, nem vagyunk annyira gyengék, hogy ökölrázásba kezdjünk. Az az erős, aki kezet mer nyújtani, le mer ülni a tárgyalóasztalhoz Bukarestben, akkor is, ha tudja, mire észrevenné, kém vagy hazaáruló lehet belőle. Bukarestben tárgyalni is nehezebb, mint itthon rázni az öklünket. Hát még ha időnként tényleg az asztalra is kell csapni ott – hangsúlyozta beszédében Markó Béla.