RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. május 28, hétfő
elhivbuk@rmdsz.ro XV. évfolyam, 3585. szám
Közélet és média egymásra utaltságáról a MÚRE-közgyűlésen – Kelemen Hunor szovátai előadása
Sajtó és politika viszonyáról beszélt Kelemen Hunor parlamenti képviselő a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének a hétvégén, Szovátán megtartott közgyűlésén. A MÚRE-tagok Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét megerősítették a szervezet elnöki tisztségében, az ügyvezető elnöki teendőket pedig továbbra is Karácsonyi Zsigmondra, a marosvásárhelyi Népújság szerkesztőjére bízták.
„Érdekes és árnyalt az RMDSZ viszonya a magyar sajtóval. A szövetséget a magyar média a hatalommal azonosítja. Ez adja meg a kapcsolat alaphangját” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szovátai előadásában. Szerinte ebből származik az a kölcsönös elégedetlenség is, hogy az RMDSZ – a magyar média szerint – soha nem áll a „jó oldalon”, a politikus meg úgy véli, túlzott a média RMDSZ felé irányuló kritikája.
„A román sajtóban, ezzel szemben, az RMDSZ-nek mindmáig nem sikerült elérnie, hogy úgy tekintsenek rá, mint a hazai közélet többi szereplőjére. A szövetség akkor jelent meg a lapokban, amikor román-magyar konfliktusról vagy a romániai magyar közélet belháborúiról lehetett beszámolni” – vélte a többségi illetve magyar sajtóval kialakult viszony alapvető különbségéről az RMDSZ képviselője.
„Média és politikum viszonyáról politikusnak nehéz – majdnem lehetetlen – úgy beszélnie az újságíróknak, hogy bölcsnek és okosnak tűnjön. Ezt még sajtós tapasztalatomból tudom” – fogalmazott Kelemen Hunor, majd a közvélemény alakításában résztvevő két fontos szereplő azonos céljairól – az olvasó illetve választó érdeklődésének fenntartásáról – valamint az erre használt eszközök különbözőségéről beszélt.
„Független napilap – olvassuk a hazai napilapok fejlécében. Szerintem független sajtó nem létezik. Objektív sajtó talán igen. De hogyan lehetne független, amikor rá van utalva a közélet információira, függ a piactól és a gazdasági élet résztvevőitől, és nem utolsósorban, igyekszik a legnagyobb mértékben megfelelni az olvasó elvárásainak?”
Kelemen Hunor továbbá azt is hangsúlyozta, azért kerülhet konfliktusba a két szereplő, mert a politikum által megfogalmazott üzeneteknek csupán egy bizonyos hányada érdekli a sajtót, csupán egy töredékét tekinti érdekesnek, relevánsnak. „A politikus úgy érzi, üzenetéből többnyire nem az jut el az olvasóhoz, amit ő fontosnak tart. Ez valószínűleg az ő hibája, mert nem úgy fogalmazza meg üzenetét, hogy azt a sajtó is fontosnak, érdekesnek találja” – mondta a lehetséges okairól Kelemen Hunor.
Az RMDSZ parlamenti képviselője a hazai média egészében tapasztalható általánosítást és leegyszerűsítést, a sajtóterméknek a piacon való fennmaradáshoz szükséges bulvárosodását, és a politikum ennek az igénynek való megfelelni akarását emelte ki közélet és média viszonyának legfontosabb problémáiként, tendenciáiként.