RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. május 21, hétfő
elhivbuk@rmdsz.ro XV. évfolyam, 3579. szám
Tartalom:
*** Az ország számára most a politikai stabilitás megteremtése a legfőbb prioritás
*** Kelemen Hunort javasolja az ügyvezető elnöki tisztségre Markó Béla szövetségi elnök
*** Kisebbség és többség viszonya a médiában
Szász Attila államtanácsos a PER bukaresti konferenciáján
Az ország számára most a politikai stabilitás megteremtése a legfőbb prioritás
***Az ország számára most a politikai stabilitás megteremtése az elsődleges: az RMDSZ továbbra is részt kíván venni a kormányzásban, ugyanakkor az az álláspontja, hogy jelen pillanatban nem biztosítható a kormányzás hatékonysága, ehhez ugyanis egy stabil, átlátható parlamenti többségre és politikai stabilitásra van szükség – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes hétfőn, Bukarestben tartott sajtóértekezletén. A szövetségi elnök bejelentette: ebben az időszakban még megőrzi miniszterelnök-helyettesi tisztségét, de mihelyt sikerül megteremteni a politikai stabilitás feltételeit, lemond kormányfő-helyettesi tisztségéből, és kizárólag a szövetségi elnöki tisztséggel járó feladatokra, a szervezet és a magyar közösség közötti hatékony kommunikáció megteremtésére kíván összpontosítani.
Közölte: a Szövetség parlamenti és kormányzati tisztségviselői hétfőn délelőtt tartott értekezletükön elemzést készítettek a referendum eredményeiről és az RMDSZ népszavazási kampányáról, végkonklúziót azonban a Szövetségi Képviselők Tanácsának június 9-ei, marosvásárhelyi ülésén vonnak majd.
Úgy értékelte, a népszavazáson való rendkívül alacsony, mintegy 43%-os részvétel egy igen komoly figyelmeztetést jelent az egész romániai politikum számára, ugyanis ez azt bizonyítja, hogy a romániai társadalmat nem érdeklik a politikai viták, de egyben egyértelmű jele annak is, hogy alapvető különbségek vannak a lakosság és a politikum prioritásai között. Leszögezte: a politikai élet szereplőinek most már valóban a társadalom igazi gondjaival, prioritásaival kell foglalkozniuk, többek között az uniós csatlakozással kapcsolatos azonnali teendőkkel, az uniós forrásfelhasználás hatékonyságának növelésével, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás átfogó reformjával.
A magyarság népszavazáson való részvételének adatait értékelve arra mutatott rá: az igen alacsony, alig több mint 2o%-os részvétel igen fontos jelzése annak, hogy a magyar közösség még kevésbé tartja fontosnak az államelnöki intézményt, és az állandó viták miatt eltávolodott a politikától. Ez azonban az RMDSZ számára is figyelmeztető jel, hogy a kampány során gondok merültek fel a Szövetség kommunikációjában, és nem sikerült egy egyértelmű üzenetet megfogalmazni a referendum jelentőségéről.
A belpolitikai helyzetről szólva kifejtette, az ország számára most alapvetően fontos a politikai stabilitás megteremtése, ehhez pedig a parlamentnek, az államelnöki hivatalnak és a politikai pártoknak meg kell találniuk az „együttélés” módozatait. A maga részéről az RMDSZ továbbra is részt kíván venni a kormányzati munkában, és folytatja a Nemzeti Liberális Párttal folytatott együttműködést, de álláspontja szerint meg kell teremteni a kormány megfelelő működéséhez szükséges parlamenti többséget, és ezáltal a politikai stabilitást is.
Az RMDSZ tisztségviselői ellen indított ügyészségi eljárások kapcsán bejelentette, azt kérte a kormány tagjaitól, hogy vállaljanak szolidaritást az RMDSZ érintett politikusaival, az ilyenszerű ügyészségi eljárások ugyanis nemcsak az RMDSZ, hanem végsősoron az egész kormány ellen irányulnak – Úgy gondolom, hogy ez egy rendkívül veszélyes helyzet, amikor az ügyészség, vagy az igazságszolgáltatás más intézménye próbálja megmondani, hogy melyek egy kormány, a megyei és helyi önkormányzatok prioritásai. A kormány és az önkormányzatok feladata és hatásköre eldönteni ezeket a prioritásokat, azt, hogy mely iskolát, óvodát kell feljavítani, milyen utakat kell helyreállítani. Az, aki bizonyos döntések időszerűségét, helyességét támadja, az gyakorlatilag a hatalommegosztás elvét sérti – szögezte le, hozzátéve: a vádak alapján egyértelműnek látszik, hogy az ügyészség nem a tisztségviselők által hozott döntések törvényességét, hanem ezek helyességét firtatja, ez pedig nem büntetőjogi kérdés – mutatott rá.
A sajtóértekezleten jelen volt Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az RMDSZ kampányfőnöke is. Az elmúlt időszak történéseit elemezve elmondta, az RMDSZ visszafogott, de pozitív kampányt folytatott, amely során nem egy személy ellen, hanem a demokrácia értékei, a jogállamiság elve mellett foglalt állást.
Kelemen Hunort javasolja az ügyvezető elnöki tisztségre Markó Béla szövetségi elnök
***Kelemen Hunor képviselőt javasolja az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségébe Markó Béla szövetségi elnök – hangzott el az RMDSZ elnökének keddi, bukaresti sajtóértekezletén. Mint ismeretes, Takács Csaba jelenlegi ügyvezető elnök már korábban bejelentette, visszavonul a tisztségből. A szövetségi elnök javaslatáról a Szövetségi Képviselők Tanácsának június 9-ei ülésén kell döntést hoznia.
Kisebbség és többség viszonya a médiában
Szász Attila államtanácsos a PER bukaresti konferenciáján
*** „A média szerepe az etnikumközi viszonyok bemutatásában a Fekete-tengeri térségben” címmel szervezett konferenciát hétfőn, Bukarestben, a Projekt on Ethnic Relations (PER) etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó szervezet.
A Román Kormányt Szász Attila államtanácsos képviselte, aki hozzászólásában kiemelte: csakis a párbeszéd és a kommunikáció útján javíthatók az etnikumközi viszonyok. Ebben játszik jelentős szerepet a média, hiszen a tolerancia és a kölcsönös elfogadás legnagyobb ellensége a tájékozatlanság. Ebben az összefüggésben, Szász Attila felhívta a figyelmet a különböző vallási mozgalmak elleni intoleranciára, a homofób megnyilvánulások felerősödésére és a diszkrimináció-ellenes harc szükségességére.
A kisebbségi és a többségi média közötti különbségeket elemezve, Szász Attila kitért a kisebbségi média sajátos helyzetére is. „Nehezebb megőrizni a tárgyilagosságot, a függetlenséget, a szakmai igényességet akkor, amikor egy kis csoportot vagy közösséget képviselve a túlélésre és a kompromisszumkötésre vagy ítélve saját fennmaradásod érdekében. Ez elsősorban a magyarságnál is kisebb közösségek esetében nyilvánvaló.”
Az államtanácsos kifejtette: Európában a kisebbség-többség párbeszédnek alapvető fontossága van. Minél toleránsabb egy többség egy kisebbséggel szemben, annál nagyobb stabilitást biztosít az illető közösség az ország részére.
A konferencián jelen volt Livia Plaks, a PER elnöke, valamint számos külföldi és hazai újságíró.