RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. június 6, szerda elhivbuk@rmdsz.ro XV. évfolyam, 3592. szám, 2. kiadás
Tartalom:
*** Lesz víztisztító Varsolcon
*** Pozitív véleményezés a ciántechnológia használatának betiltásáról
*** Kovács Kálmánnal találkozott Korodi Attila
*** Oktatás és kommunikációs technológiák
Lesz víztisztító Varsolcon
***Minden feltétel adott már Varsolcon a víztisztító állomás megépítéséhez, miután a kormány egy 2000 négyzetméteres telket adott át a Szilágy megyei község önkormányzatának.
A Kormány 2006. évi 7-es Rendelete értelmében az önkormányzatok támogatásra pályázhatnak a vidéki életkörülmények javítása érdekében. A program keretében a települések támogatást kérhetnek az ivóvíz- és csatornahálózat fejlesztésére-, vagy korszerűsítésére, valamint utak, hidak, pallók építésére és javítására. A beérkezett pályázatokat tárcaközi bizottság ellenőrzi.
Varsolc esetében az Állami Birtokok Ügynöksége által eddig használt terület átadása nélkül nem lenne mód a berendezés megépítésére, mivel a beruházás megvalósítását szigorú körülményekhez kötik.
Pozitív véleményezés a ciántechnológia használatának betiltásáról
***Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére a Kormány június 6-i ülésén pozitívan véleményezte a ciántechnológia bányákban való használatának betiltását szorgalmazó törvényjavaslatot. A környezetvédelmi miniszter ötéves átmenetet kért azoknak a vállalatoknak, amelyek jelenleg ciántechnológiát használnak.
Kovács Kálmánnal találkozott Korodi Attila
***A Romenvirotec kiállítás és vásár keretében került sor Korodi Attila, környezetvédelmi miniszter és Kovács Kálmán, magyar környezetvédelmi államtitkár találkozójára június 6-án, szerdán. A találkozón a két tisztségviselőn kívül részt vett Terényi János, Magyarország romániai nagykövete, valamint üzletemberek is.
Korodi Attila -Románia jelenlegi helyzetének bemutatása után- felvázolta a szükséges jövőbeni környezetvédelmi intézkedéseket: Romániának 2018-ra teljes mértékben ki kell cserélnie jelenlegi ivóvízhálózatát, 2015-ig pedig modern hulladékgazdálkodási rendszereket kell kialakítania. Ugyancsak 2015-ig kell a hulladék újrahasznosítását széleskörűen bevezetni. A miniszter elmondta, az országban 2000 km2-es az ipari tevékenység miatt szennyezett terület, ezek rehabilitációja 20-25 év alatt kell megoldódjon. 2007 végéig elkészül egy olyan törvény, amely kötelezi a terület- tulajdonosokat és befektetőket a szennyezett területek rehabilitációjára. Az árvízvédelem terén 2009-ig be kell fejeződjön az uniós standardoknak megfelelő védelmi infrastruktúra kiépítése. Az iparnak 2015-ig 4,5 milliárd eurót kell költenie környezetkímélő technológiákra, fejtette ki Korodi Attila. Az ökológiai újítások bevezetése a legfontosabb iparágakba az egyetlen lehetőség a klímaváltozás lelassítására, a biodiverzitás megőrzésére, valamint a természeti források ésszerű használatára.
A környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, ezek az intézkedések a lakosság életszínvonalának emelése és egészségének megőrzése érdekében szükségesek, megvalósításukra viszont szakértelemre van szükség, és ebben Magyarország sokat tud segíteni.
Kovács Kálmán környezetvédelmi államtitkár a szintén felvázolta a jelenlegi magyarországi állapotokat. Véleménye szerint Románia és Magyarország több területen is együtt tudna működni: közös törekvéssé lehetne tenni a klímaváltozás lelassítását, közös stratégiákat dolgozhatnának ki árvízvédelemre, a lég- és talajszennyezés megelőzésére. A magyar államtitkár hangsúlyozta, az együttműködés közös projektekben is megnyilvánulhat.
Oktatás és a kommunikációs technológiák
***Első alkalommal szervezett közös szemináriumot szerdán a Távközlési és Informatikai Minisztérium és az oktatási tárca, A közoktatásban használt IT&C megoldásokhoz és felszerelésekhez szükséges erőforrások menedzsmentje címmel. A műhelymunka célja az oktatáspolitikai irányelvek továbbgondolása az információs technológiák használatának segítségével.
A kezdeményezés a Tudásalapú Gazdaság Program oktatási részéhez tartozik, amely 260 vidéki település informatizálását tűzte ki célul. A projektben 502 általános iskola vesz részt, így közel 125.000 tanulót és 5.000 pedagógust ér el a program.
A szerdai rendezvényen a két szaktárca képviselői mellett részt vettek oktatási szakértők, kutatók, civil szervezetek képviselői, tanfelügyelők, pedagógusok. A jelenlevők elemezték a jelenlegi helyzetet és számba vették olyan stratégiai fejlesztések lehetőségeit, amelyek modern kommunikációs eszközök interaktív használatával, hatékony oktatási környezet megteremtését teszik lehetővé .
A távközlési és oktatási szaktárcák együttműködése a Tudásalapú Gazdaság projekt keretén belül premier az intézményközi kapcsolatokban és lehetőséget ad, hogy a technológia megtalálja a helyét a közoktatásban. A két minisztérium további szemináriumok megszervezését tervezi, azzal a céllal, hogy koherens stratégia szülessen a kommunikációs technológiák integrálására a tanügyi rendszerbe. A rendezvények eredményei helyet kapnak majd az oktatás modernizálásáról szóló dokumentumokban.