2007

2007. június 23, szombat XV. évfolyam, 3608. szám

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

                                                                              Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája

www.rmdsz.ro                                                                       2007. június 23, szombatelhivbuk@rmdsz.ro                                                                         XV. évfolyam, 3608. szám

Kisebbségek az Európai Unióban

Az Európai Unió jövője jelentős módon függ attól, hogy az európai államoknak miként sikerül biztosítani a nyelvi, kulturális sokszínűség, a nemzetiségek közötti együttélés megfelelő feltételeit a határok megszűnése nyomán kialakult új helyzetben. Ez az Európai Unió legnagyobb kihívása, és egyben a közös jövő záloga is – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök pénteken, Marosvásárhelyen, a Bernády György Alapítvány által szervezett „Kisebbségek az Európai Unióban” című kisebbségi konferencián.  

– Téves és veszélyes az a nézet, miszerint a nemzetiségek közötti együttélés és a kisebbségi jogok kérdését végérvényesen rendezni lehet: az együttélés tekintetében ugyanis folyamatosan újabb és újabb problémák merülnek föl. Az fontos, hogy mindig megtaláljuk az együttélés eszközeit – mutatott rá előadásában az elnök. A miniszterelnök-helyettes úgy vélte, a nemzeti közösségeknek jelentősen több lehetősége és eszköze van céljaik elérésére az Európai Unióban, ám a csatlakozás még korántsem jelenti azt, hogy az országok átlépték volna a kisebbségekkel kapcsolatos hagyományos dilemmáikat, az elindult pozitív folyamatok még nem visszafordíthatatlanok – figyelmeztetett. Értékelésében, ezt bizonyítják a román politikusok kisebbség-, és magyarellenes „elszólásai”, de erre figyelmeztető példa a Konzervatív Párt azon törvénykezdeményezése is, mely szerint megvonnák a román állampolgárságot azoktól a személyektől, akik két éven belül nem tanulnak meg románul.  Ez a nevetséges, de egyben veszélyes nézet azt mutatja, hogy még ma is vannak olyanok, akik ultranacionalista kijelentésekkel próbálnak meg népszerűséget szerezni – mondta. Az elnök szerint az államfő nagy vihart kavaró nyilatkozatai a rasszizmus jelentéről árulkodnak. – Hamis az az álláspont, miszerint Románia kisebbségpolitikája modellértékű lenne, és hogy az itt élő nemzeti közösségek elérték volna céljaikat, miközben Szerbiában, Ukrajnában és Magyarországon nem tartják tiszteletben a román kisebbség jogait – utalt az államelnök egy másik nyilatkozatára Markó Béla.    

Az elnök szerint a kisebbségeknek négy fontos eszköze van az unióban érdekeik érvényesítésére: a soknyelvűség, a regionalizmus felértékelődése, a nemzetrészek határok nélküli együttléte, valamint az Európai Unió kisebbségpolitikája. Ez utóbbi kapcsán hozzátette, ez még csak lehetőség, ugyanis a kisebbségekre vonatkozó egységes normarendszer még várat magára: ezért igen fontos, hogy a következőkben hangsúlyosan vessék fel az európai fórumokon a kisebbségi kérdést, különösen a nemzetiségek kollektív jogait – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

Borbély László miniszter, az esemény házigazdája úgy értékelte, a kisebbségi közösségeknek közösen kell dolgozniuk azért, hogy a kisebbségpolitikai szempontból is igen sokszínű uniós tagállamok közös nevezőre jussanak a kisebbségi jogok tekintetében, ez álláspontja szerint is igen nehéz feladatnak ígérkezik. – Az Európai Unió alkotmány körüli súlyos viták is jelzik, hogy milyen nehéz konszenzusra jutni ilyen kényes kérdésekben Európában – mutatott rá.

Dr. Kelemen Atilla európai parlamenti képviselő azt rótta az európai politikusok szemére, hogy – míg nyilatkozat szintjén támogatják a kisebbségek jogtörekvéseit – valójában igen tartózkodóak, amikor tényleges lépéseket kell tenni egyik-másik közösség ügyében. Ezt a magatartást megítélésében az európai társadalmakban is tetten érhető „alvó” vagy „titkolt” nacionalizmus táplálja. Úgy vélekedett, amíg a nacionalizmus a szavazatszerzés egyik eszköze marad, addig nem várható a kisebbségi kérdés megfelelő, európai szintű rendezése.

Ezt követően, a „Kisebbségek az Európai Parlamentben”, illetve „Áttörési javaslatok az EU-rendszerben” címmel, dr. Lévai Katalin, illetve Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője tartott eladást. Június 23-án, szombaton, Márton Árpád és Varga Attila parlamenti képviselők a romániai kisebbségek jogi keretéről, valamint az európai jogrendszerről és a kisebbségvédelemről értekeznek. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, a kulturális autonómiáról, mint életképes megoldásról, illetve a kisebbségek helyzetéről tart előadást.

    Háromszéki találkozó az ügyvezető alelnökkel

Fejlesztési lehetőségekről, jelenlegi és jövőbeni pályázatokról érdeklődtek a megyei és helyi önkormányzati képviselők, Kovászna megyei RMDSZ-polgármesterek azon a szombati tanácskozáson, amelyet az érdekvédelmi szervezet Sepsiszentgyörgyön szervezett. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége által meghirdetett konzultáció-sorozat keretében Cseke Attila önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök és Porcsalmi Bálint államtitkár találkozott a megyei és helyi önkormányzati képviselőkkel. A tanácskozáson az önkormányzatok problémáiról, lehetőségeiről, a jobb kapcsolattartás és információcsere módjáról esett szó.

Cseke Attila államtitkár elmondta, Kovászna megye tavaly három és félszer nagyobb összeget kapott a Kormány tartalékalapjából, mint 2005-ben, miután ez utóbbi kiutalás szintén jóval  meghaladta a 2004-est.

Az önkormányzati képviselőkkel és területi szervezetekkel való konzultáció-sorozat (Szilágy, Bihar és Kovászna megye után) a következő hetekben is folytatódik annak érdekében, hogy az új Ügyvezető Elnökség kellően megismerje a helyi gondokat.

Az önkormányzati tanácskozás után Cseke Attila államtitkár és a területi RMDSZ-szervezet küldöttsége Gelencére látogatott, ahol részt vett a falunapok megnyitásán és a Háromszéket jelképező hármas kopjafa avatásán.

Az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke vasárnap a Szatmár megyei Börvelyben a 200 éves református templom ünnepén vesz részt.