RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. június 10, vasárnap elhivbuk@rmdsz.ro XV. évfolyam, 3596. szám
Tartalom:
*** Az RMDSZ-re továbbra is szükség van
Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT és a SZET
***Állásfoglalás
***Határozat a Kulturális Autonómia Tanács megválasztásáról és megalakulásáról
***Határozat a Szövetségi Képviselők Tanácsának megválasztásáról
***Partnerséget szorgalmaz a kereskedelmi kamarák és a szaktárca között Borbély László regionális fejlesztési miniszter
***Markó Béla szövetségi elnök az Antena 2 műsorában
Az RMDSZ-re továbbra is szükség van
Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT és a SZET
Az RMDSZ helyesen döntött, amikor az államfő felfüggesztését támogatta, az államelnök ugyanis egy egyszemélyes központi hatalom megteremtésére és a magyarság megosztására, az RMDSZ kormányból és parlamentből való kiszorítására törekszik: a Szövetségnek pedig szorosabb párbeszédre van szüksége a magyar egyházakkal, a civil szférával és szakmai szervezetekkel – ez volt az egybehangzó vélemény a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) szombati, marosvásárhelyi együttes ülésén. A testület 89 igen és 15 nem szavazattal Kelemen Hunort választotta ügyvezető elnöknek, a tisztségből leköszönő Takács Csaba – tizennégy éves munkája elismeréseként – Ezüstfenyő Díjban részesült.
Az ülésen felszólalók úgy értékelték, az RMDSZ helyzete nehéz, de tovább kell vinni a küzdelmet: bár az elmúlt időszakban számos támadás érte az RMDSZ-t kívülről, de a szervezeten belülről is, szolidaritással, összefogással, sikerre lehet vinni a Szövetséget a közelgő Európai Parlamenti, illetve az országos önkormányzati és parlamenti választásokon. Az RMDSZdöntéshozó testülete állásfoglalásban ítélte el a több vezető tisztségviselője ellen indított, politikai nyomásgyakorlásnak ítélt ügyészségi eljárásokat.
Az RMDSZ-re továbbra is nagy szükség van: a Szövetségnek szoros párbeszédet kell teremtenie saját közösségével, jó megoldásokat, helyes válaszokat kell kínálnia az erdélyi magyarság kérdéseire, mert másképpen hamis próféták, demagóg diktátorjelöltek prédájává válhat a magyarság – figyelmeztetett politikai helyzetelemzésében Markó Béla. A népszavazás konklúzióit elemezve a szövetségi elnök maga is úgy értékelte, az RMDSZ-nek igaza volt, amikor az államfő leváltását szorgalmazta, ugyanis nem érthetett egyet az egy kézben összpontosuló hatalomgyakorlással, a magyarság parlamentből, kormányból való kiszorulásával, a magyar politikusok ügyészségi meghurcolásával. „Ugyanbizony miért kellett volna támogatnunk azt, akit nem támogattunk, mivel kellett volna egyetértenünk? Az elnöki köztársasággal? Ezt akarjuk? Egy kézbe minden hatalmat? (…) A rendőrállammal kellett volna egyetértenünk? (…) A titkosszolgálatok terjeszkedésével? (…) Figyelő szemet, figyelő fület a házunkban? Ezt akarjuk? Parlament helyett Nagy Nemzetgyűlést? A magyarok kipenderítését a kormányból, a parlamentből? Börtönbe zárni azokat, akik végre útra, vízre, iskolára, óvodára magyar településeknek is szereztek valamennyicske pénzt? Ezt akarjuk? Cigányozást, zsidózást, bozgorozást? (…) Én tudom, Önök is tudják, hát akkor ezt legalább, ezt a közös programot ne kérdőjelezzük meg – szögezte le a szövetségi elnök, aki ugyanakkor úgy vélte, az RMDSZ valóban követett el hibákat a népszavazás kapcsán, ugyanis nem tudta megfelelő módon közvetíteni álláspontját saját közössége felé, rövid idő alatt többféle álláspontot képviselt, de főként abban tévedett, hogy nem adott megfelelő választ a magyar közösség számos, főként szociális vonatkozású kérdésére, és minden bizonnyal ez okozta a demagógia, a populizmustérnyerését. – Ezekre nekünk helyes válaszokat kell adnunk, és jó megoldásokat kell kínálnunk, mert másképpen hamis próféták, demagóg diktátorjelöltek prédájává tesszük saját népünket – hangsúlyozta. Az elnök élesen bírálta Traian Băsescu államfőt, aki álláspontja szerint eredményesen aknázta ki ezt a tanácstalanságot, ezekre a kérdésekre adott tetszetős, de ugyanakkor hamis és veszedelmes válaszokat, és önbíráskodást, bosszút, politikai belháborút ajánlott. Kifejtette: a hibák tudomásul vételére, a helyes diagnózis felállítására és mindenek előtt szoros, egységes cselekvésre van szükség a továbbiakban, megítélésében sem a hibák elfedése, sem a „fejek követelése” nem járható út az RMDSZ számára. – Ha közösen erre a következtetésre jutunk, akkor megjelölhetjük a prioritásokat. Meg kell keresnünk az ésszerű megoldást arra, hogy legyen képviseletünk az Európai Parlamentben. (…) A jövő évi önkormányzati választásokon egységes erőt kell felmutatnunk. A román parlamenti választásokon biztosítanunk kell a megfelelő magyar képviseletet a törvényhozásban. Ha lehetséges, ha van megfelelő partner és program, nem szabad lemondanunk a kormányzati eszközökről – mondta az RMDSZ elnöke, aki egyben arra figyelmeztetett, az RMDSZ-nek továbbra is következetesen képviselnie kell a közösség érdekeit, a határozott, elvszerű politizálás nélkül ugyanis minden eddig elért eredmény elveszthető, visszafordítható. „Sok román politikusnak kényelmetlen, hogy beleszólunk Erdély infrastrukturális fejlesztésébe. Ez a bizonyítéka annak, hogy ezután is bele kell szólnunk! Sok román politikusnak kényelmetlen, hogy beleszólunk a közigazgatás decentralizációjába. Ez a bizonyítéka annak, hogy ezután is bele kell szólnunk! Sok román politikusnak kényelmetlen, hogy beleszólunk a gazdasági befektetések dolgába. Ez a bizonyítéka annak, hogy ezután is bele kell szólnunk. Bele kell szólunk mindenbe, ami a magyar közösség sorsát is érinti, iskolaügybe, egészségügybe, mezőgazdaságba, mindenbe. Nélkülünk egy-kettőre átszerveznék a közigazgatást, mert van erre szándék, de nem a javunkra, hanem ellenünkre. Nélkülünk versenyképtelenek lennének a magyar önkormányzatok, tovább senyvedne Székelyföld, és lemaradna Erdély többi része. Nélkülünk még minden visszafordítható lenne!” – mutatott rá az elnök, aki egyben aggodalommal állapította meg, sokan látják úgy, hogy az erdélyi magyarság helyzete már rendeződött. – Téved az, aki azt mondja, hogy az RMDSZ-re már nincs szükség, s hogy a romániai magyarság már beilleszkedhet a román politikai életbe ideológiák és pillanatnyi érdekek szerint, sőt erős a gyanú, hogy Európa, mi több Magyarország, a magyar kormány is túlságosan hamar jutott arra a következtetésre: a romániai magyarsággal már minden rendben van, nem kell rá odafigyelni –mondta. Az elnök szóvá tette azt is, hogy Magyarország nem reagált az erdélyi magyar politikusok elleni ügyészségi vizsgálatokra, bűnvádi eljárásokra. Mint mondta, gond van azzal, ahogyan Magyarország a határon túliakhoz viszonyul, azzal, hogy úgy érzik, Erdélyben minden rendben van. „Végigfut a hátamon a hideg, hogy Trianon évfordulóját, a nemzeti gyász és tragédia napját akarják egyesek a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítani” – jegyezte megegy másik, a magyarországi politikai közéletet élénken foglalkoztató javaslat kapcsán az elnök.
Bejelentette, június vége felé megválik miniszterelnök-helyettesi pozíciójától, mint mondta: „a következő hónapokban Erdélyben, az RMDSZ-ben lesz a felelősségem, feladatom, munkám.” Markó Béla ugyanakkor párbeszédet ajánlott mindazoknak, akik az RMDSZ prioritásainak, programjának szem előtt tartásával kívánnak politizálni.
Az ülésen felszólalók éles hangon elítélték az RMDSZ ellen indított kiterjedt támadássorozatot, de nem hagyták szó nélkül a szervezet egységének megbontására irányuló belső törekvéseket sem. Mint mondták, az ellenvéleményeknek nem a sajtóban, hanem a belső fórumokon van a helyük. Többek között Borbély László miniszter is figyelmeztette Ecksteint Kovács Péter szenátort, hogy ő is „játékosa” az RMDSZ-politikának, a játékosoknak pedig be kell tartaniuk a közös stratégiát. Úgy vélte, 1990 márciusa óta nem volt ilyen méretű RMDSZ-ellenes támadás, mint most, ez pedig nem véletlen, hiszen sokak számára nem tetsző az RMDSZ politikai súlyának, tekintélyének növekedése. Bejelentette, a Szövetség kormányzati tisztségviselői várhatóan már az SZKT következő ülésén bemutatják azt az elemzést, amely az eddig elért kormányzati eredményeket foglalja össze.
Frunda György szenátor, ülésvezető azt mondta: a referendum következménye, hogy Romániában politikai válság van. Az SZKT elnöke kifogásolta azt is, hogy az RMDSZ az Európai Néppártban nem tudta megfelelően kommunikálni, miért kívánta Basescu távozását. Verestóy Attila szenátor kifejtette: a referendum nyomán a szövetség felébredt, ma már mindenki tudatában van annak, hogy mekkora szükség van a politikai egységre, de arra is, hogy a magyarság érdekvédelmét csupán az RMDSZ tudja ellátni.
Cseke Attila kormányfőtitikár-helyettes leszögezte: véget kell vetni a törvénytelen ügyészségi eljárásoknak, annak, hogy azért büntessenek magyar politikusokat, mert magyaroknak segítettek. Ez az eljárás értékelése szerint azt mutatja, hogy az erdélyi magyarokat még mindig másodrangú állampolgároknak tekintik Romániában, azt, hogy egyesek szerint „csak a szegény magyar a jó magyar”. Nem lehet megalkudni, folytatni kell a magyar települések fejlesztését, hiszen az RMDSZ erre kapott felhatalmazást a közösségétől – hangsúlyozta a politikus. Takács Csaba leköszönő ügyvezető elnök megállapította, a szervezeten belül egyesek elhitték azt, hogy nincs szükség már a szolidaritásra, elhitték, hogy máris teljes értékű állampolgárok vagyunk. Ám az RMDSZ-t érő támadások azt mutatják, hogy a magyarság könnyen visszajuthat az 1996 előtti állapothoz, amikor még természetes volt, hogy egy magyar nem lehet miniszter – figyelmeztetett. Nagy Zsolt miniszter a felelős politizálás fontosságára, a demagógia, a populizmus visszautasítására hívott fel. Cáfolta azt a nézetet, miszerint „a népszavazás nem volt a magyarság ügye”. Mint mondta, ha ez így lenne, akkor a magyarságnak vissza kellene vonulnia a közügyektől, a kormányból, a Parlamentből, de a vegyes lakosságú önkormányzatokból is. Maga is úgy vélte, az RMDSZ-nek javítania kell kommunikációján, javítania kell az erdélyi magyar közélet szereplőivel kialakított kapcsolatán.
A vitát követően az SZKT és a SZET állásfoglalást fogadott el, amelyben a két testület kifejti, az utóbbi időszakban a Korrupcióellenes Ügyészség egyes ügyészei alkotmányos jogállásukat túllépve, törvényes hatásköreikkel visszaélve vizsgálatokat kezdeményeztek RMDSZ-es parlamenti képviselők és szenátorok ellen. A testületek felkérik a szövetségi elnököt, juttassa el az RMDSZ tiltakozását Románia Legfelsőbb Bírói Tanácsának, az EP-nek, az ENP-nek, a Kárpát-Medencei Magyar Képviselők Fórumának.
Az SZKT második felében Markó Béla Ezüstfenyő-díjjal és Bethlen Gábor bronzplakettel ajándékozta meg a leköszönő Takács Csaba ügyvezető elnököt, majd megtette javaslatát az új Ügyvezető Elnök személyére.
Kelemen Hunort a 104 leadott szavazatból 89 igennel és 15 nemmel az RMDSZ ügyvezető elnökének választották. Az együttes szavazáson eldőlt az is, hogy az önkormányzati főosztály élén Cseke Attila, a kormányzati koordináció élén Borbély László áll, míg az oktatási főosztály ügyvezető alelnöke Lakatos András, a kulturális és egyházi főosztály ügyvezető alelnöke Szép Gyula lett, a területi szervezetekért pedig Kovács Péter felel. Az ifjúsági és gazdasági főosztályt az ügyvezető elnök a saját hatáskörébe helyezi.
„Bizok az új csapat munkájában, amely – a szavazás eredménye is bizonyítja – bizalmat kapott a Szövetségi Képviselők Tanácsától is. Munkát, a szervezetépítésben fokozott erőfeszítést ígérhetek a következő időszakra” – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ új ügyvezető elnöke közvetlenül az szavazás eredményének kihirdetése után.
„Bukaresti kormányzati szerepvállalásunk nem jelenti egyben azt is, hogy az ügyvezető elnökség új otthona ezután a főváros lesz. Meg kell nyugtatnom a kétkedőket, a székhely továbbra is Erdélyben, Kolozsváron marad” – válaszolta Kelemen Hunor egy arra vonatkozó kérdésre, hogyan függ össze szervezeti és kormányzati munka, amennyiben az új alelnöki testület több tagja is a központi döntéshozás tisztségviselője.
„Az ügyvezető elnökség munkájában menet közben kell majd változtatásokat eszközölni. Nem újrakezdeni, folyatni kell a szervezetépítést, el kell végeznünk a szükséges korrekciókat” – mondta a újonnan megválasztott ügyvezető elnök, aki öttagúra karcsúsított elnökséget javasolt a hazai magyar közélet új kihívásainak megoldására.
„A két legfontosabb a területi, illetve az önkormányzati főosztály” – magyarázta Kelemen Hunor, aki a megszüntetett főosztályok helyében olyan programirodát hoz majd létre, amely csoportosítja majd az ifjúsági, gazdasági, illetve a nem kultúrához és oktatáshoz kapcsolódó szórványprogramokat, illetve a vidékfejlesztési feladatokat is. „A kormányzati szerepvállalás miatt háttérbe szorult helyi és területi szervezetekkel föl kell újítanunk, helyre kell ráznunk a kapcsolatot. Ebben pedig fontos szerep hárul a területi illetve önkormányzati főosztályra. Létfontosságúnak tartom azt is, hogy a helyi és területi szervezetek segítségével közvetlenebb kommunikációt kell kialakítanunk választóinkkal” – vázolta Kelemen Hunor az elkövetkező időszak legfontosabb teendőit.
Az ülés legvégén a testület elfogadta a Kulturális Autonómia Tanács megválasztásáról és megalakulásáról, illetve a Szövetségi Képviselők Tanácsának megválasztásáról szóló Határozatokat.
Az alábbiakban közöljük az SZKT által kiadott Állásfoglalást, valamint a két Határozatot.
ÁLLÁSFOGLALÁS
A Szövetségi Képviselők Tanácsa valamint a Szövetségi Egyeztető Tanács aggodalommal állapítja meg, hogy az utóbbi időszakban a Korrupicóellenes Ügyészség egyes ügyészei alkotmányos jogállásukat túllépve, illetve törvényes hatásköreikkel visszaélve vizsgálatokat kezdeményeztek parlamenti képviselők és szenátorok ellen.
A minden alapot nélkülöző bűnvádi vizsgálódások sértik Románia Alkotmánya 72-es cikkelyének előírásait, amely szerint „a képviselők és szenátorok jogilag nem vonhatóak felelősségre a mandátumuk gyakorlása alatt kifejezett szavazataikért vagy politikai véleményükért.”
A konkrét cselekmények, amelyek az ügyészek vizsgálódásának tárgyát képezik, lényegében a parlamenti politikai tevékenység szerves részei. Arra vonatkoznak, hogy az érintett képviselők, szenátorok, választott önkormányzati vezetők megpróbálnak választókörzetük számára, közösségi célokra költségvetési forrásokat megszerezni.
Hasonlóképpen az alkotmányos előírások durva megsértését jelenti, és az ügyész hozzá nem értéséről vagy politikai befolyásoltságáról tesz tanúbizonyságot, ha az illető információkat kér arról, hogy a parlament tagja hogyan szavazott egy adott törvénytervezettel kapcsolatosan, illetve milyen magatartást tanusított, milyen álláspontot fogalmazott meg.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa valamint a Szövetségi Egyeztető Tanács politikai nyomásgyakorlásnak tekinti, és elfogadhatatlannak tartja ezeket az eljárásokat, továbbá felkéri a szövetségi elnököt, juttassa el tiltakozásunkat a Románia Legfelsőbb Bírói Tanácsának, az Európai Parlamentnek, az Európai Néppártnak, a Kárpát-Medencei Magyar Képviselők Fórumának.
Elfogadta az SZKT és a SZET együttes ülése
Marosvásárhely, 2007. június 9.
Határozat a Kulturális Autonómia Tanács megválasztásáról és megalakulásáról
2007. augusztus 15.-ig a társult szervezetek eljuttatják a dokumentumaikat a Szövetségi Szabályzat Felügyelő Bizottsághoz az RMDSZ Alapszabályzatának 41.(1) cikkelyének megfelelően; nyilatkozataikat arra vonatkozólag, hogy saját magukra nézve elfogadják a 42. cikkelyben felsoroltak rendelkezéseit, valamint megjelölik a szervezetük érdekvédelmi szakosodását az RMDSZ Alapszabályzatának 67. cikkelyének b)-h) pontjai szerint.
2007. szeptember 1-ig az SZSZFB átiratban közli az Ügyvezető Elnökséggel azon nyilvántartásba vett társult szervezetek névsorát – az általuk megjelölt érdekvédelmi szakosodásnak megfelelően – amelyek eleget tesznek az Alapszabályzat vonatkozó előírásainak.
2007. szeptember 30-ig a szövetségi elnök meghívja a saját jelölési hatáskörébe tartozó KAT tagokat, az Alapszabályzat 67. cikkelye a) pontjának megfelelően.
2007. szeptember 30-ig az Ügyvezető Elnökség érdekvédelmi szakosodás szerint összehívja a társult szervezeteket, amelyek saját tagjaik közül KAT képviselőket választanak az Alapszabályzat 67. cikkely b)-h) pontjainak megfelelően.
2007. szeptember 30-ig, az RMDSZ területi/megyei szervezetei megválasztják a KAT képviselőiket az Alapszabályzat 26. cikkelye c) pontjának, 67. cikkely i) pontjának, valamint 68. cikkelyének megfelelően. A jelöléseket a küldöttgyűlés előtt legkésőbb tíz nappal kell megtenni, betartva az Alapszabályzat I. mellékletének 4. cikkelye a) és c), valamint 5. cikkelye b) és c) pontjainak rendelkezéseit. A jelöltek önéletrajzának tartalmaznia kell a kulturális és/vagy oktatási területen kifejtett eddigi tevékenységüket is. A jelöléshez csatolniuk kell egy helyi szintű oktatási-, vagy egy helyi szintű kulturális társult szervezet támogató nyilatkozatát is. Amennyiben a KAT tagot/tagokat megválasztó küldöttgyűlésen SZKT képviselőt/képviselőket is választanak, valamely személy a két testület csak egyikének tagságára pályázhat.
A kijelölt, a delegált és a megválasztott KAT tagok eleget kell tegyenek az Alapszabályzat I. mellékletének 4. cikkelye a) és c), valamint 5. cikkelye b) és c) pontjainak.
2007. október 31-ig a szövetségi elnök összehívja a KAT alakuló ülését, amely elfogadja szervezési és működési szabályzatát és megválasztja vezető testületeit.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa
Marosvásárhely, 2007. június 9.
Határozat a Szövetségi Képviselők Tanácsának megválasztásáról
A területi/megyei RMDSZ szervezetek küldöttgyűlése az SZKT tagot/tagokat 2007. szeptember 30–ig választja meg, az RMDSZ Alapszabályzat I. mellékletének megfelelően.
Amennyiben az SZKT tagot/tagokat megválasztó küldöttgyűlésen KAT képviselőt/képviselőket is választanak, valamely személy a két testület csak egyikének tagságára pályázhat.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa
Marosvásárhely, 2007. június 9.
Partnerséget szorgalmaz a kereskedelmi kamarák és a szaktárca között Borbély László regionális fejlesztési miniszter
Az európai pénzalapok lehívásának folyamatában nincs késésben a regionális fejlesztési tárca – nyilatkozta szombaton, Marosvásárhelyen Borbély László miniszter a kereskedelmi kamarák elnökeivel folytatott megbeszélése során. Közölte. a soron következő kormányülésen javasolni fogja azt, hogy minden minisztériumban végezzenek részletes elemzést a téma kapcsán.
A kereskedelmi kamarák elnökeivel folytatott tanácskozáson Borbély László miniszter kiemelte, hogy fontosnak tart minden olyan találkozót, ahol el lehet mondani azt, hogy mit akar a kormány.
-A kereskedelmi kamarák autonóm módon működnek, a kabinet nem avatkozik be a munkájukba, de a tevékenységük azért fontos, mert a lehető legközelebb állnak a vállalkozói szférához. A következő hónapokban pedig lehetőség lesz az együttműködésre akár pályázni is lehet. Szükség van olyanokra, akik el tudják mondani azt, hogy az uniós alapok lehívásának melyek az akadályai és ezzel egyidőben melyek a vállalkozói szféra elvárásai – nyilatkozta Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter a találkozót követően.
Markó Béla szövetségi elnök az Antena 2 műsorában
Vasárnap, június 10-én 16.30 órától Markó Béla szövetségi elnök az Antena 2 televízió csatorna „Dincolo de aparenţe” című műsorának vendége. Florentina Fântânaru műsorvezető ezúttal az embert, a költőt helyezi előtérbe, gyerekkorról, egyetemi évekről, családról, költészetről beszélgetnek közel egy órán át. A műsor megismétlik szintén vasárnap 23.00 órától.