RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. augusztus 24, péntek
elhivbuk@rmdsz.ro XV. évfolyam, 3658. szám
Tartalom:
*** A szórványban élő magyarság híd-szerepet tölt be a románok és magyarok között
Felavatták az RMDSZ Gorj megyei szervezetének új székházát
*** Jövő őszig restaurálják a Mátyás-szoborcsoportot
A szórványban élő magyarság híd-szerepet tölt be a románok és magyarok között
Felavatták az RMDSZ Gorj megyei szervezetének új székházát
– Kisebbségnek lenni mindenütt nehéz, nekünk az utóbbi kilencven esztendőben sehol sem volt könnyű. Mégis különbséget lehet tenni azok között, akik Erdélyben, főleg tömbvidéken próbálják megőrizni magyarságukat, és azok között, akik máshová szóródván, a nagy többségben békés módon föloldódván, munkát energiát, álmot, tervet fordítanak arra, hogy nyelvüket, kultúrájukat megőrizzék – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök pénteken, Targu Jiuban, a Gorj megyei RMDSZ-szervezet új székházának avatásán. Az eseményen a helyi magyarság számos képviselője mellett jelen volt még Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Illyés Klára, a Gorj megyei, illetve Budai Richard, a bukaresti RMDSZ-szervezet elnöke is.
Beszédében a szövetségi elnök rámutatott: a szórványban élő magyar közösségek és az itt működő RMDSZ-szervezetek egyfajta híd szerepet töltenek be a románok és magyarok között. – Nekünk nemcsak a magyar közösségnek van mondandónk, hanem a velünk együtt élő románoknak is, az RMDSZ ugyanis a magyar közösség sajátos célkitűzéseinek képviselete mellett jelentős részt vállal az országos szintű problémák megoldásában is. (…) Mi mindannyian egy közös Európát építünk, és ennek a közös Európának a lényege, hogy együtt legyünk határok nélkül, de ugyanakkor képesek legyünk saját önazonosságunkat is megőrizni. Az RMDSZ ezt a híd szerepet immár Targu Jiuban is betöltheti – hangsúlyozta a szövetségi elnök. A rendezvényen számos helyi elöljáró is részt vett, köztük Constantin Dumitrescu, Gorj megye alprefektusa, Ion Călinoiu, a Gorj Megyei Tanács elnöke, valamint Florin Carciumaru, Targu Jiu polgármestere is. A román vezetők egyaránt a helyi magyar közösséggel folytatott példás együttműködést hangsúlyozták.
Jövő őszig restaurálják a Mátyás-szoborcsoportot
*** Várhatóan a jövő év folyamán készül el a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálása. Ez a határidő azért is igen fontos, mivel 2008. a Magyar Reneszánsz Éve lesz, amely Mátyás-király megkoronázásának 550. évfordulójához kapcsolódik – jelentette ki pénteki, kolozsvári sajtótájékoztatóján dr. Schneider Márta, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális szakállamtitkára. A Magyar Kormány képviselője azt követően nyilatkozott, hogy péntekendélelőtt megbeszélést folytatott többek között a Szövetség több vezető tisztségviselőjével, valamint Kolozsvár polgármesterével.
A polgármesterrel folytatott tárgyalások fő témája a Mátyás szoborcsoport restaurálása volt, amely, mint ismeretes, a tavalyi közös román-magyar kormányülés által elfogadott dokumentum egyik fontos lényeges pontja. Schneider Márta elmondta: a polgármester arról biztosította, hogy a Polgármesteri Hivatal minden szükséges támogatást megad annak érdekében, hogy a szoborcsoport felújítása a jövő év folyamán megvalósuljon. A restaurálás jelenleg igen fontos szakaszban van, megvan már az a szakmai csoport, amely a felújítás tervét elkészíti, de a magyar Kulturális és Oktatási Minisztérium továbbra is felajánlja szakemberei segítségét – erősítette meg az államtitkár. Elmondta, a restaurálási költségeket még nem lehet pontosan meghatározni, mivel még nem fejeződött be a szobor állapotának felmérése. Az államtitkár nem zárta ki annaklehetőséget sem, hogy támogatók is hozzájáruljanak a javítási költségek fedezéséhez. A jövő évben sorra kerülő Magyar Reneszánsz Évet egyébként számos rendezvény gazdagítja: a Kriza János Néprajzi Társaság „Mátyás király a Kelet Európai folklórban” címmel, az EMKE pedig a „Reneszánsz művészet Mátyás király korában” címmel szervez tudományos konferenciát. Szintén az EMKE vándorkiállítást szervez „Hunyadi János életterei” címmel. Schneider Arendezvényeket részben a Szülőföld Alapból, részben pedig a Magyar Kormány e célra elkülönített alapjából finanszírozzák.
Az RMDSZ tisztségviselőivel folytatott megbeszélés során a magyar államtitkár a Szülőföld Alapból származó támogatások felhasználásáról tájékozódott. A Szövetség képviselői elmondták: a Szülőföld Alap révén nyújtott pénzügyi keret rendkívül fontos a magyarság számára, de véleményük szerint szükséges lenne a pályázás folyamatának megkönnyítése, valamint a határon túli magyar szervezetekkel való szorosabb konzultáció is.