RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. szeptember 17., Vasárnap
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3389. szám
Tartalom
A román-magyar alapszerződés nem szolgálta a magyarság célkitűzéseinek megvalósítását
Markó Béla szövetségi elnök sajtótájékoztatója Sepsiszentgyörgyön
– Tíz évvel ezelőtt az RMDSZ nem szavazta meg a román-magyar alapszerződést, ugyanis tartalmát tekintve kevésnek tartotta azt. Ma is úgy látjuk: bár szükség volt a dokumentumra, ez nem tartalmazta azokat a kitételeket és megoldásokat, amelyekkel rendezni lehetett volna a román-magyar viszonyt, és nem szolgálta az erdélyi magyarság alapvető célkitűzéseit sem – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton, Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján.
Az RMDSZ elnöke az alapszerződés aláírásának tíz éves évfordulója kapcsán arra emlékeztetett, a Szövetség tartózkodott a dokumentum szavazásakor, mivel ez igen kevés fogódzót biztosított a magyar közösség célkitűzéseinek, főként a különböző autonómia-formák vagy az önálló magyar állami egyetem létrehozásának eléréséhez. Megszületésének azonban mégis volt valamilyen haszna: megszűntek ugyanis a viták a megállapodás körül, ezáltal segítve az RMDSZ-t céljai elérésében, ám anélkül, hogy rendezte volna a nemzetiségek együttélésének alapvető kérdéseit – mutatott rá.
A szövetségi elnök úgy értékelte, nagy valószínűséggel pozitív lesz a szeptember 26-ára várható uniós országjelentés, és ez megnyitja az utat Románia 2oo7-es csatlakozása előtt, annak ellenére, hogy az országban is folynak még viták a csatlakozási feltételek teljesítése, különösen a Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozása kapcsán. Leszögezte, az RMDSZ egyetért egy ilyen intézmény létrehozásával, de ezt álláspontja szerint úgy kell kialakítani, hogy ne keletkezzenek hatásköri átfedések a létrehozandó ügynökség, illetve a különböző hatóságok, valamint az igazságszoltgáltatás között. – A Feddhetetlenségi ügynökség egy hiányzó láncszem kell legyen a köztisztviselők, ezek vagyon-, illettve összeférhetetlenségi nyilatkozatai, valamint az igazságszolgáltatás között – mutatott rá. Az elnök határozottan elutasította azt az egyes politikai és sajtókörökben megnyilvánuló szándékot, hogy az RMDSZ-t állítsák be a ügynökség létrehozásának, és ezáltal az Uniós csatlakozás kerékkötőjeként. – A Szövetség mindig is példát mutatott a csatlakozási erőfeszítések terén, és döntő módon hozzájárult az ország Európai Uniós csatlakozásának eléréséhez. Csupán arról van szó, hogy az ügynöség szerepét tekintve az RMDSZ úgy véli, mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, és helytelennek tartja azt az utóbbi időben érvényesülő szemléletet, hogy mindenki korrupt. Ez a látásmód megítélésében azért is igen veszélyes, mivel az ügynökség létrehozása nem csak egy pár száz politikust, hanem az összes köztisztviselőt, ezek családtagjait, számítások szerint akár több millió embert is érint majd. – Az ügynökségnek nem szabad a politikai befolyásolás, a politikai bosszú eszközévé válnia. Nem akarunk egy újabb Szekuritátét! – szögezte le Markó Béla.
A sajtótájékoztatón a szövetségi elnök közölte, a szeptember 23-án, Csíkszeredában tartandó Székelyföldi Polgármesterek Találkozójának napirenjén kiemelt helyet foglalnak el a különböző autonómiaformák megteremtésére, a székelyföldi megyék önkormányzatai közötti összehangolt cselekvés kialakítására, valamint egy közös székelyföldi gazdaság-fejlesztési stratégia kidolgozására irányuló kérdések.
A közösség versenyképességéhez elengedhetetlen a korszerű szaktudás
Gámán János mezőgazdász-pedagógus nevét vette fel a sepsiszentgyörgyi Mezőgazdasági Szakközépiskola
– Az erdélyi magyarság Európai Unión belüli versenyképessége elképzelhetetlen a versenyképes erdélyi magyar szakoktatás nélkül – jelentette ki ünnepi beszédében Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton, Sepsiszentgyörgyön, a Gámán János Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola névadó és tanévnyitó ünnepségén. Az RMDSZ elnöke a Szövetség több vezető tisztségviselője, a helyi és megyei önkormányzatok, valamint az egyházak és a testvériskolák képviselőinek jelenlétében, ünnepi keretek között leplezte le az iskola új névtábláját. Az eseményen jelen volt Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, Albert Álmos Sepsiszentgyörgy polgármestere, György Ervin, Kovászna megye prefektusa is. Nagy számban képviseltette magát a tanintézmény szabadkígyósi testvériskolája is, amely szintén ezévben vette fel kiváló mezőgazdász-pedagógus Gámán János nevét. A két tanintézmény vezetői elmondták, a testvériskolai kapcsolatok létesítésének ötletét az a felfedezés adta, hogy mindkét iskolát a neves erdélyi szakember alapította.
Beszédében az RMDSZ elnöke rámutatott arra, egy szakközépiskola évnyitóján való részvétele révén arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a következő időszak nagy feladata a közösség versenyképessé-tétele lesz, ez ugyanis a szülőföldön való megmaradás, a gyarapodás, de az Európai Unióban való érvényesülés alapvető feltétele is. Ehhez azonban korszerű anyanyelvű oktatásra, versenyképes szakoktatásra van szükség – mutatott rá. –Gámán János munkásságának máig ható üzenete az, hogy a megmaradáshoz, a boldoguláshoz a szülőföld szeretete és összefogás kell, de mindez nem elegendő: tudásra és bátorságra is szükség van – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy vélte, Gámán János kitartó munkája révén értéket és jövőt teremtett, példát adva az utókornak arra, hogyan lehet a legnehezebb körülmények között is a semmiből egy korszerű intézményt teremteni.
A rendezvényt a helyi, illetve a szabadkígyósi műkedvelők előadása zárta.
Az RMDSZ elnöke a rendezvényt követő sajtótájékoztatóján is szólt a romániai oktatásügy helyzetéről. Mint mondta, a kormány ezévben az eddigieknél jóval nagyobb összeget fordított az országos iskolahálózat fejlesztésére, ezt a ráfordítást pedig – az Európai uniós versenyképesség megteremtése érdekében – a jövőben tovább kell növelni. A szövetségi elnök leszögezte, egyetért azokkal, akik úgy vélik, a nemzeti össztermék mintegy 6%-át kellene az oktatás fejlesztésére fordítani, és álláspontja szerint növelni kell a tanügyben dolgozók béreit is.