2006

2006. október 29., Vasárnap XIV. évfolyam, 3427. szám

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája

www.rmdsz.ro                                                                                2006. október 29., Vasárnap

elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro                                                 XIV. évfolyam, 3427. szám

Az építő embereknek is helyük van a képzeletbeli panteonban

Bemutatták a „Bernády városa” című könyvet

Itt az ideje, hogy a nemzet szabadságharcos hősei mellett az építő emberek is méltó helyet kapjanak a nemzeti panteonban – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a Bernády városa című könyv pénteki, marosvásárhelyi bemutatóján. A Maros parti város múltjáról szóló kötet, második, bővített kiadását – amelynek előszavát Sütő András írta – a Kultúrpalota patinás Tükörtermében mutatták be. A város igazi ünnepévé válva, az eseményen közel kétszáz személy, köztük számos marosvásárhelyi közéleti személyiség ismerhette meg a Marosi Barna által írt, és Szepessy László által szerkesztett kiadvány történetét.

Méltató beszédében az RMDSZ elnöke úgy vélte, Marosvásárhelyen természetes, hogy az utóbbi esztendőkben megpróbáltak kultuszt teremteni Bernády Györgynek, ugyanis a marosvásárhelyi, de az erdélyi magyarságnak is szüksége van Bernády György példájára. – A mi történelmünk úgy alakult, hogy nem föltétlenül az építő embereket mutattuk fel elsőként: a képzeletbeli panteonban elsősorban szabadságharcosok és forradalmárok vannak. Itt az ideje, hogy ezeket a példákat egymás mellé helyezzük, fel kell mutatnunk Erdély, Marosvásárhely egyik legnagyobb 20. századi alakját, az építő polgármestert, Bernádyt. A szövetségi elnök ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, ami most szívet, lelket melegítő, otthonos múltnak számít, az Bernády idejében egy nehezen megvalósítható jövőnek számított. Ezért a példának akkor van értelme, ha föltesszük a kérdést: képesek vagyunk-e ugyanilyen múltat teremteni, ami ma még jövőnek számít?” – fogalmazott Markó Béla.

Ráday Mihály budapesti történész –párhuzamot vonva Budapest és Marosvásárhely nagy építészeti korszakai között-  úgy vélte, Bernády munkássága csak Bárczy István egykori budapesti polgármester építő munkájához hasonlítható. Ráday a Kultúrpalotát és a Városházát tervező építészről szólva azt is megjegyezte, Komor Marcell megérdemelne Marosvásárhelyen egy emléktáblát. Ígérte, a maga is továbbviszi Marosvásárhely hírnevét.  

Marosi Barna elsősorban a Bernádyhoz fűződő családi emlékeket idézte fel, a Molter-házban ugyanis egykoron minden jelentős marosvásárhelyi személyiség megfordult. Elmondta, egyik felmenő rokona, Marosi Ödön Bernády tanácsosa volt, Frunda György szenátor nagyapjához hasonlóan. Marosi Barna arról is beszélt, hogy az édesapja, Molter Károly az Erdélyi Helikonban megjelent írásainak főszereplője Bernády György volt . A rendezvény végén, a szerző, Marosi Barna dedikálta a korabeli fotókkal gazdagon illusztrált könyvet.    

Az ünnepségen fellépett Nagy István és Fodor Piroska színművész is.