RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. október 25., szerda
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3423. szám
TARTALOM
„Sorok nélkül” az 56-os magyar forradalom emlékére (pontos fordítás: között)
Fűtéstámogatás magyarlakta településeknek
Egy lépés a turizmus fejlesztése felé
Infrastrukturális javítások Szilágy megyében
Tovább épül a szociális központ
Felavatják a felujított bodvaji vashámort
Borbély László a Realitatea TV meghívottja
Hargitai és kovásznai cégek a hazai cégek toplistáján
Német modell a bányavidékek ökológiai helyreállításában
Indiai befektetők érdeklődnek a hazai IT&C piac iránt
Kelemen Hunor képviselőházi beszéde az 1956-os magyarországi forradalomról
„Sorok nélkül” az 56-os magyar forradalom emlékére
Az RMDSZ és a Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Országos Bizottság (CNSAS) kezdeményezésére előzménytelen eseményre kerül sor 2006. október és december közötti időszakban. Az 1956-os Magyar Forradalom 50. évfordulója alkalmával a román kormány 9,5 milliárd lejt hagyott jóvá „Sorok nélkül” címmel rendezendő emlékkiállítás megszervezésére. Az érdeklődök Bukarest mellett több erdélyi városban is megtekinthetik a CNSAS által először nyilvánosságra hozott film-, fotó, valamint hangfelvételekből és térképekből álló kiállítását, ezt követően pedig a novemberi román-magyar együttes kormányülés napján, Budapesten is megnyílik az emlékkiállítás. Ugyanez a tárlat Brüsszelben is megtekinthető lesz, ahol megnyitójára a 2007. január 1-jei rendkívüli parlamenti ülésszak alkalmával kerül sor.
A rendezvény megszervezését a kormány 9,5 milliárd régi lejjel támogatja, az erről szóló határozatot Markó Béla miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére szintén a szerdai ülésén fogadta el a kabinet.
Fűtéstámogatás magyarlakta településeknek
23,8 millió új lej értékű támogatást hagyott jóvá a kormány szerdai ülésén fűtéstámogatásra a magyarok által lakott megyék számára.
Hargita megye 2,5 millió új lejjel részesül a támogatásból, ebből Csíkszereda és Gyergyószentmiklós 1 millió új lejt, Székelyudvarhely pedig 500.000 új lejt költhet fűtésre. A határozat értelmében ezt az összeget az adóságok törlesztésére is fordíthatják a helyi önkormányzatok.
A támogatásról szóló listán még szerepelnek Arad, Bihar, Beszterce-Naszód, Brassó, Kolozs, Hunyad, Maros, Szilágy és Temes megyei települések is.
A szerdán jóváhagyott összegeket a kormány tartalékalapjából különítik el.
Egy lépés a turizmus fejlesztése felé
*** Községi utak korszerűsítésére utaltak ki támogatást a Bihar megyei Várasfenesnek, 1,4 millió lej értékben. A pénzből a község belső úthálózatának felújítását és a szomszédos Belényesújlakkal és Biharpoklossal összekötő utak korszerűsítését finanszírozzák. Az utakat szinte járhatatlanná tette a tavalyi esőzés, viszont az önkormányzat forrásai kiapadtak a helyreállítás befejezése előtt.
A több, mint 3600 lakosú Várasfenes község a központon kívül négy települést foglal magába: Füzegyet, Körösjánosfalvát, Belényessonkolyost és Brusturi-t. Az Erdélyi Szigethegységben található település megélhetésében jelentős szerepet játszik (a mezőgazdaságon, fakitermelésen és -feldolgozáson kívül) a turizmus, amihez viszont elengedhetetlen az infrastruktúra helyreállítása.
Infrastrukturális javítások Szilágy megyében
*** 1,4 millió új lej támogatást utaltak ki Szilágy megyének a mai kormányülésen. A pénzt többnyire utak, utcák, járdák felújítására szánták.
A határozat négy településnek juttat kormánytámogatást. Szilágysomlyó, Szilágycseh és Zsibó városában utakat, utcákat, járdákat javítanak, összesen 900.000 lej értékben. A három településen átvezető utakat helyi forrásokból nem sikerült megjavítani, és emiatt a gyalogosforgalomban és a gépkocsik áthaladásában egyaránt fennakadások vannak. Emellett Szilágysomlyón a tavalyi esőzések több utcát, járdát és pallót tönkretettek, ezek helyreállítására azóta sem sikerült pénzt kiutalnia a helyi tanácsnak.
A megyeszékhelyen, Zilahon helyi költségvetésből finanszírozták a tanév kezdése előtti beruházásokat: iskolaépületek és -udvarok, sporttermek felújítását. A munkálatok befejezéséhez segítség a ma kiutalt 400.000 lej. Emellett a város közösségi alapok lehívásához szükséges előtanulmányok finanszírozására is kapott további 100.000 lejt.
Tovább épül a szociális központ
*** Újabb támogatást kapott a mai kormányülésen néhány szociális intézmény, felújítási munkálatainak folytatására. A magyarlakta megyék közül a Bihar megyei Kágyán működő Foglalkoztatás-terápiás Központ (2.225.000 lej), a Fehér megyei Szászorbó szociális központja (657.000) és a Máramarosszigeti Fogyatékkal élők Rehabilitációs Központja (2.639.000) részesült támogatásban.
A sérülteket gondozó szociális intézmények többnyire elzárt településeken, nehezen megközelíthető helyen találhatók. Régi épületekben működnek és a helyi tanácsok költségvetéséből nem futja ezek felújítására.
Az említett szociális intézmények korábban bekerültek egy kormányprogramba, amelynek révén idén másodszor jutott központi pénzhez. Az első hasonló kiutalás februárban volt.
*** Újabb szakaszához érkezett az iskolahálózat felújítási programja: a Kormány újabb korszerűsítések megkezdésekről döntött mai ülésén. A magyar tannyelvű intézmények közül a Bihar megyei Nagyszalonta Arany János Általános Iskolája és Székelyhídi Petőfi Sándor iskolája, a Máramaros megyei Nagysomkút Általános Iskolája, valamint Marosvásárhelyről a 4. számú Általános Iskola szerepel a jegyzéken.
Az iskolai körülmények javítását szolgáló 2005-től 2009 szeptemberéig tartó kormányprogram mintegy 1400 közoktatási intézményt érint. Célja a gyerekek tanulási körülményeinek javítása az ingatlanok szerkezeti megerősítése, a higiéniai körülmények megteremtése révén. Ezáltal sikerülhet megszüntetni az oktatási intézmények közötti egyenlőtlenségeket.
A Kormány korábban már több beruházásra vonatkozóan elfogadta a befektetés technikai megvalósítási feltételeit, ezek azonban (a mai határozat alapján) több helyen módosultak. A változtatásokra sok helyen azért volt szükség, mert az előtanulmányok során kiderült, hogy az épület szerkezete a láthatónál sokkal jobban megrongálódott, így gazdaságosabb a régi iskolát lebontani és helyette újat építeni.
Felavatják a felujított bodvaji vashámort
*** Több hónapos rekonstrukció után, pénteken, október 27-én ünnepélyes keretek között avatják fel a Székelyföld egyik legfontosabb ipartörténeti műemlékének számító bodvaji vashámort. 1848-ban Háromszék önvédelmi harcának idején Gábor Áron itt öntötte első két ágyúját, eszközt és hitet adva a székelység szabadságharcának.
A 13.30-kor kezdődő ünnepségen többek között részt vesz, és beszédet mond Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, Dr. Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter, Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, valamint Lázár János, a Magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke is.
Borbély László a Realitatea TV meghívottja
*** Szerdán, október 25-én, 20.05-től Borbély László középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszter a Realitatea zilei című műsor meghívottja. Napirenden a lakások kötelező biztosítása.
Nagy Zsolt és Antal Árpád a B1TV-ben
*** 2006. október 25-én, szerdán este 10 órától, Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter, valamint Antal Árpád András Kovászna megyei parlamenti képviselő a B1 televízió “Naşul” című műsorának meghívottja. A műsor témája az autonómia.
Hargitai és kovásznai cégek a hazai cégek toplistáján
*** Románia Kereskedelmi és Iparkamarája kedden, október 24-én díjazta a tavalyi évben kiemelkedő gazdasági teljesítményeket elérő cégeket. A Bukarestben megrendezett esemény megnyitóján részt vett, és beszédet mondott Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter.
A cégek országos toplistájának összeállítása több kategóriában illetve alkategóriában történt, így minden besorolást figyelembe véve, az első 10 helyen összesen 1581 céget díjaztak.
Hargita megyéből 17 gazdasági társaság került a toplistára. Ebből 1 kutatási, 12 ipari, 1 mezőgazdasági, 1 építkezési, 1 szolgáltatás, és 1 kereskedelmi profilú céget díjaztak. Kovászna megyét 11 gazdasági egység képviselte.
-A székely megyék gyengén képviseltetik magukat a cégek országos toplistáján, de meg vagyok győződve arról, hogy léteznek erős cégek a térségben. 2007-től kezdődően ez a toplista a romániai cégek versenyképességét is jelzi majd. Úgy hiszem, hogy erősíteni kell a megyei Kereskedelmi és Iparkamarákat, és minden rendelkezésemre álló eszközzel erősíteni fogom a partnerséget a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium valamint a székelyföldi vállalkozói szféra között – nyilatkozta Winkler Gyula
Német modell a bányavidékek ökológiai helyreállításában
*** A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szervezésében, október 24. és 27. között tanulmánykörúton vesznek részt Romániában a németországi LMBV (Lausitzer und Mitteldeutsche Bergbau-verwaltungsgeselschaft mbH, Berlin) vállalat képviselői (az LMBV az egyik leghíresebb európai bányavidék-ökologizáló társaság). A találkozón részt vett Korodi Attila, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára, Ioan Gherheş, a Környezetvédelmi Ügynökség elnöke és a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Román Vízügyek képviselői. Korodi Attila kifejtette, Romániában alkalmazni kell a német modellt, amelyben a bányászat által károsított területek megtisztításával és újraépítésével foglalkozó állami vállalatban a Gazdasági Minisztérium mellet a Környezetvédelmi Minisztérium is fő részvényes. A tárca a maga részéről a szükséges pénzügyi források mellett technikai eszközökkel is hozzá kíván járulni a bányavidékek rehabilitásához és ökologizálásához.
A munkalátogatás következő szakaszaként a német vállalat vezetői máramarosi bányakitermeléseket keresnek fel, ahol a román fél bemutatja az eddig alkalmazott eljárásokat és az elkészített fejlesztési terveket.
Indiai befektetők érdeklődnek a hazai IT&C piac iránt
*** Október 22. és 24. között Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter elkísérte Traian Băsescu államfőt indiai látogatásán. A hivatalos küldöttség egyik célja volt, hogy befektetőket keressen, kiemelt helyet biztosítva az IT&C ágazatban érdekelt indiai cégeknek.
A távközlési és informatikai miniszter meglátogatta a RANBAXY gurgaon-i kutatóközpontját, ahol ismertette a romániai befektetési lehetőségeket. Nagy Zsolt beszámolt a még állami tulajdonban levő vállalatok magánosítási folyamatáról is.
Románia stratégiai partnereként tartja számon Indiát, az informatika területén jelentős befektetések valósultak meg indiai támogatással, ezt az együttműködést a továbbiakban is folytatni kívánják – nyilatkozta Nagy Zsolt miniszter.
A távközlési és informatikai miniszter több kétoldalú – gazdasági együttműködésre és kereskedelemre, valamint a befektetések védelmére vonatkozó – egyezményt írt alá, de megállapodás született a 2006-2008 közötti időszakra érvényes kulturális cserekapcsolatok kiépítéséről is.
A szerkesztőségek figyelmébe!
*** Október 26-án, csütörtökön, 14. 40-kor, a Cown Plaza Valahia termében, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére kolozsvári székhellyel alakult “KÁRPÁTIA” Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara (MRKIK) gazdasági fórumot szervez. Az országosan működő vegyes kamara célja Magyarország és Románia közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok ápolása.
A gazdasági fórumon részt vesz dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Viktor Babiuc, a Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, Borbély László területrendezési és középítkezési-, Nagy Zsolt hírközlési és informatikai-, valamint Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter és Radetzky Jenő, a MRKIK elnöke is.
17.00 és 17.30 között a Cown Plaza Valahia termében sajtóértekezletre kerül sor.
A szerkesztőségek figyelmébe!
*** Október 27-én, pénteken 9.30-tól, Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központ konferenciatermében rendezik meg az „EuroCluster – Európai megoldások az építőiparban” című nemzetközi konferenciasorozat második rendezvényét.
A konferencián részt vesz Borbély László középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszter. A kolozsvári konferencia célja, hogy megoldások és tervek szülessenek a román építészeti klaszter létrehozásáról.
A rendezvényen részt vesznek a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Magyar Építőipar Kht. szakértői, valamint romániai partnereik: az Építőipari Vállalatok Munkáltatói Szövetségének és az Építőipari Vállalkozók Romániai Egyesületének képviselői.
Kelemen Hunor képviselőházi beszéde az 1956-os magyarországi forradalomról
*** 2006. október 24-én, Kelemen Hunor képviselő napirend előtti felszólalásában megemlékezett a magyarországi 1956-os forradalomról. A képviselő beszédét az alábbiakban közöljük.
Tisztelt Elnök Úr, Hölgyeim és Uraim!
Tegnap múlt ötven éve annak, hogy Budapesten kitört a forradalom. Erről még ma is sokan és sokféleképpen vélekednek, de egyvalamiben mindenki egyetért: 1956 őszének rövid forradalma az első komoly csapást jelentette a húszadik század legembertelenebb politikai rendszerére, a kommunista diktatúrára.
Azokban a napokban és hetekben a magyar nemzet szabadságszeretete elemi erővel tört fel, söpört végig egy városon, egy országon és vitte el a szabadságharc eszméjét a szomszédos államok nemzeteihez is.
Az 1956-os magyar forradalom először üzente azt a szabad világnak, hogy a kommunizmus megdönthető. Először üzente azt, hogy a magyar polgárok nem fogadják el a zsarnokságot, megmutatta azt, hogy a totális diktatúra nem a világtörténelem kényszerűsége, hanem csak egy embertelen ideológia erőszakos rátelepítése egy szabadságszerető népre. Pillanatok alatt egységbe fogta a magyar társadalmat, és dacolva a szovjet rém fenyítésével, demokráciát követelt az országnak.
A zsarnokság, az elnyomás, a totalitárius hatalomgyakorlás, az idegen érdekek ellen lázadtak fel a magyar polgárok, életüket és szabadságukat áldozták olyan értékekért, amelyek a magyarság és Európa népeinek történelme során sokszor álltak forradalmak és háborúk középpontjában.
Nagy erő a szabadságvágy, az egyik legnagyobb emberi erő, az egyik legalapvetőbb emberi érték. Akik a szabadság elfojtására törekedtek, előbb vagy utóbb vereséget szenvedtek. A szabadságot csak ideig-óráig lehet lábbal tiporni, vérbe fojtani, kardéllel lemészárolni, tankok lánctalpával a szabadságharcosokat el lehet némítani, börtönbe lehet vetni, tarkón lehet őket lőni, bitófára küldeni, de az eszmén, a szabadság eszméjén nem fog a golyó, azt nem fojtja meg a kötél, nem irtja ki a tankok lánctalpa és nem gyötri halálra semmilyen börtön.
Ötven évvel ezelőtt Románia szerte sokan lelkesedéssel és szorongva, aggódva és szolidárisan figyelték mindazt, ami Budapesten történik. A forradalom eszméje jelen volt Romániában is, a szabadságszeretet a szolidaritással és a kommunizmus elutasításával kapcsolódott össze különösen a nagyvárosok diáksága és értelmisége körében.
Ötven év után ma is tisztelgünk előttük, tisztelgünk az 56-os forradalmárok előtt, főhajtással állunk a szabadság eszméjének megtestesítői előtt.
Hölgyeim és Uraim!
1956-ban a világ közvéleménye tisztelettel nézett fel Magyarországra és a magyar nemzetre. Volt egy ország, amely megpróbálta lerázni a bilincset egy olyan korban, amikor a világot ketté osztották az akkori nagyhatalmak, és Európának ez a része egy olyan politikai érdekszféra határai közé kényszerült, amely embertelenségében minden elképzelhető rosszat túlszárnyalt. Magyarország egymagában kevésnek bizonyult és hamar szembesülnie kellett a ténnyel, hogy nem számíthat a nagyhatalmak segítségére. A szovjet tankokkal és haderővel szembe akkor esélytelennek bizonyult a magyar forradalom, de ötven év elteltével bátran mondhatjuk, hogy a kommunizmus európai méretű bukását elindította. Morálisan győzött a forradalom, előkészítette más közép-európai nemzetek szabadságharc kísérletét, megteremtette azt a láthatatlanul továbbélő összefogást, amely térdre kényszeríttette a legbrutálisabb diktatúrát.
Fél évszázad történelmi léptékkel mérve nem hosszú idő. Még elevenen tartja az emlékezést, de már lehetővé teszi, hogy a jövőre is gondoljunk.
Az 1956-os Magyar szabadságharc kitörése után ötven évvel a térség népei sokszor véráldozatok árán is a liberális és parlamentáris demokráciát választották. A szabadságot választották és egy olyan európai intézményrendszert építenek, amely biztosítani tudja a legalapvetőbb értékek és a közös érdekek együttélését.
Ma már kényelmesnek tűnő távlatból nézünk vissza az embertelen kommunizmusra, de nem szabad szem elől tévesztenünk: a zsarnokságra való hajlam ma is létezik a világban, és a szabadság szeretete áldozatokat is követel. Ma arról vitázunk, hogy milyen legyen a demokrácia és hol van az szabadságjogok határa. A történelemből megtanulhattuk, hogy a szabadságjogok megnyirbálására tett kísérleteket mindig a ráció ruhájába öltöztetik. Figyeljünk tehát gyanakvóan azokra, akik a polgárok számára kevesebb szabadságot és több ellenőrzést akarnak törvénybe foglalni.