RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. október 22., Vasárnap
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3420. szám
Ma is bennünk él ’56 szelleme – Kolozsváron emlékeztek meg az 1956-os magyar forradalom áldozatairól
„1956 nem csupán Magyarország forradalma, hanem Erdélyé, sőt, Romániáé is – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök pénteken, Kolozsváron, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából szervezett gálaesten. Az RMDSZ által megrendezett, nagyszámú közönséget vonzó eseményen erdélyi és magyarországi közéleti személyiségek, valamint a forradalom romániai áldozatai jelenlétében emlékeztek meg 1956. romániai és magyarországi forradalmi eseményekről. A rendezvény díszvendége Dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke volt, aki magyar állami kitüntetéseket adott át az 1956-os forradalom erdélyi hőseinek.
Ünnepi beszédében Markó Béla kifejtette: az 50 évvel ezelőtt kirobbant szabadságharc ma is folyik. 1956-ban tulajdonképpen Európában a 20. század második felének leghosszabb forradalma indult el, amely átnyúlik a 21. századra is. Egyfajta késleltetett robbanásról beszélt, utalva arra: Magyarországon akkor omlott össze visszavonhatatlanul a Kádár-rendszer, amikor azt a hazugságot, hogy 1956 ellenforradalom volt, nyilvánosan cáfolni kezdték. „1956 nem csupán Magyarország forradalma, hanem Erdélyé, sőt, Romániáé is, sem határőrök, sem szovjet tankok nem tudták ezt megakadályozni. A megtorlás kegyetlen volt itt is, ott is” – jelentette ki. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: itt az ideje, hogy teljes egészében magunkénak, a mi forradalmunknak, a mi szabadságharcunknak is tekintsük ezt a látszólag néhány napos, de valójában fél évszázados forrongást, a lelkek forradalmas felszabadulását.„Mi mindent megérzünk, ami Magyarországon fáj!… Legfeljebb azt kérdezhetnénk, hogy Magyarország is érzi-e igazán, megérzi-e, ha nekünk fáj valami. Most például, amikor önnön tekintélyét rombolja, érzi-e, hogy ez nekünk nem csak fáj, de politikailag nagyon rossz is?” – mondta „Legyen a miénk végre 1956, legyen mindannyiunké ez a hosszú-hosszú forradalom” – zárta beszédét Markó Béla.
„Mindannyian lelkünkben érezzük 1956 nagy tragédiáját” – mondotta Dr Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke, hozzáfűzve: a forradalom tulajdonképpen „győzedelmes vereség”, hiszen alapjaiban rengette meg a világot, és tette lehetővé a kommunizmus illúziójával való leszámolást. A politikus hangsúlyozta, a történésekhez hozzátartoznak a határon túli események, a kisebbségi magyarság szolidaritási megnyilvánulásai is, hiszen október 23-a után Erdély elnyomott népében is felcsillant a remény. – Magyarország számára fontos Románia mielőbbi sikeres euro-atlanti integrációja, ebben látja a két ország és nemzet közös jövőjét, erre kötelez 1956 öröksége is – szögezte le.
A beszédek után Szili Katalin átadta a magyar állami kitüntetéseket annak a hét erdélyi személyiségnek, akik az ’56-os forradalmat és szabadságharcot követő romániai megtorlásoknak voltak az áldozatai. A kitüntetettek életútját összefoglaló laudációt dr. Cseh Gusztáv Áron főkonzul mondta. Ezek után a kolozsvári magyar főkonzul felolvasta annak az ötvenöt személynek a nevét, akiket az események ötvenedik évfordulója alkalmával alapított Szabadság Hőse Emlékéremmel tüntettek ki. Az emlékest során Hatházi András színművész előadásában meghallgatták Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét, majd a Kolozsvári Magyar Opera ének- és zenekara közreműködésében felhangzott Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című műve.
A forradalom tovább tart az erdélyi magyarság számára
– 1956. számunkra nemcsak történelem, hanem feladat és felelősség. A magyar forradalom üzenete: az önállóság, a szolidaritás és az összefogás ugyanis ma is fontos és kötelző érvényű a magyarság számára – mutatott rá Markó Béla az Unitárius Egyház által szervezett szombati, kolozsvári megemlékező istentiszteleten. A szövetségi elnök rámutatott, bár a kommunista rendszer még további 33 évig fennmaradt, a kommunizmus gyakorlatilag már 1956-ban megbukott. Megbukott attól a pillanattól kezdve, amikor a durva megtorlás nyomán már senki sem hitt benne, amikor megszűnt minden álom, hogy abban a rendszerben meg lehet teremteni a magyarság jövőjét – mondta az elnök hangsúlyozva, 56-ban nemcsak Magyarország, hanem az erdélyi magyarság is megvívta a maga szabadságharcát. Ez, az erdélyi magyarok számára azonban még ma is tart, hiszen – összefogással és szolidaritással – az Európai Uniós csatlakozás után is tovább kell vinni ezt a szabadság-küzdelmet. Ezért fontos számunkra ma is 1956 üzenete – szögezte le az RMDSZ elnöke. Az istentiszteleten Dr. Szabó Árpád, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke szólt az 56. utáni romániai megtorlás unitárius áldozatairól. Az ünnepség végén leleplezték a meghurcoltak tiszteletére állított emléktáblát.