RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. október 2., Hétfő
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3403. szám
Tartalom
– Markó Béla szövetségi elnök szenátusi beszéde Sutő András elhunyta alkalmából
Markó Béla szövetségi elnök szenátusi beszéde Sutő András elhunyta alkalmából
*** Markó Béla, az RMDSZ elnöke hétfőn, szenátusi beszédében megemlékezett a szeptember 30-án, Budapesten elhunyt Sütő András íróról. Az alábbiakban közöljük a szövetségi elnök beszédét.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Hosszan tartó betegség után, szeptember 30-án este Budapesten elhunyt Sütő András író, a romániai magyar irodalom és kétségtelenül, a romániai kultúra egyik meghatározó képviselője.
Alkotói munkássága számos remekművel gazdagította a magyar és világirodalmat. Pályája során több irodalmi díjat, széles hazai, illetve nemzetközi elismerést szerzett.
Sütő András 1927-ben az erdélyi Pusztakamaráson született. Tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban, majd a kolozsvári Móricz Zsigmond Népi Kollégiumban végezte. Már fiatalkorában aktív szereplője volt a romániai irodalmi életnek, prózájában, esszéiben, drámáiban az emberi és közösségi lét súlyos sorskérdéseit, az egyéni szabadság és a hatalom viszonyának problematikáját jelenítette meg.
Sütő András írói pályája kétségtelenül nemcsak irodalmi, hanem politikai, társadalmi jelentőségű is: ő ugyanis egyike volt azon romániai értelmiségieknek, akik – vállalva a hatalom megtorlását- szembefordultak a kommunista diktatúrával.
Meggyőződésem, hogy Sütő András életművének igazi értékét az utókor is el fogja ismerni, ugyanis ez azt bizonyítja, a legnagyobb zsarnoki akarat sem képes megtörni a szellem szabadságát, hogy erkölcsi tisztasággal a legnehezebb elnyomásnak is ellen lehet állni.
Az 1989-es fordulat után Sütő András szintén meghatározó szerepet vállalt a romániai közéletben: alapító tagja volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, de részt vett az ország demokratikus berendezkedését előkészítő politikai mozgalmakban is. Olyan ember volt, aki európai szellemű elvei mellett nemcsak szóban, hanem személyes áldozatok árán is képes volt kiállni: 1990. márciusában, ellenállva mindazoknak, akik Marosvásárhelyen véres etnikai konfliktust akartak kirobbantani románok és magyarok között, nagy emberekhez méltó bátorsággal és következetességgel hirdette az emberi és kisebbségi jogok, de a nemzetek közötti békés együttélés üzenetét is. Kiállásáért az akkori események során súlyosan bántalmazták, elveszítette fél szemét is, de ő továbbra is a nemzeti megbékélés híve maradt. Személyes példájával bebizonyította azt, hogy a nemzetiségek közötti viszony tekintetében az egyetlen járható út az együttműködés, a párbeszéd politikája, és síkra szállt amellett, hogy a békés együttélés alapvetően fontos a demokrácia megteremtése szempontjából.
Halálával pótolhatatlan veszteség érte a romániai magyar közösséget és az egész romániai közéletet, ugyanakkor meggyőződésem, hogy művei és emberi magatartása révén örökké példa marad mindannyiunk számára.
Markó Béla
az RMDSZ elnöke