RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. október 1., Vasárnap
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3402. szám
Április 22-én tartják az RMDSZ Kongresszusát
Marosvásárhelyen zajlott az SZKT és a SZET együttes ülése
– 16 év politikai küzdelem után az RMDSZ teljesítette közösségével szemben vállalt egyikalapvető célkitűzését: Románia, és ezzel együtt az erdélyi magyarság Európai uniós csatlakozását- jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) szombati, marosvásárhelyi együttes ülésén. A tanácskozás első napirendi pontjaként szereplő, hagyományos politikai helyzetértékelésében az RMDSZ elnöke úgy értékelte, a csatlakozás a magyar-magyar nemzeti együttlét új formáját teremti meg a magyarság számára, ezáltal ugyanis megszűnik a szinte egy évszázados nemzeti szétszakítottság. – Az integráció jelentősége ma még fel sem mérhető igazán, az integráció ugyanis eddig nem látott új esélyeket, lehetőségeket kínál Erdély számára, egyben új egységet, új együttlétet is teremtve Magyarországgal – mutatott rá. A szövetségi elnök leszögezte, bár erről ma sokan szívesen megfeledkeznének, az RMDSZ – amely a kezdetekben szinte egyetlen következetes képviselője volt az integrációs erőfeszítéseknek – döntő módon hozzájárult Románia uniós csatlakozásához azáltal, hogy az elmúlt másfél évtizedben olyan politikát folytatott, amely lehetőséget biztosított a párbeszédre, az együttműködésre a román pártokkal. E politika vezetett oda, hogy az RMDSZ 1996-ban előzménytelen módon szerepet vállalt az ország kormányzásában, és ezáltal hozzájárult egy olyan országkép kialakításához, amely megteremtette a Románia uniós csatlakozásának alapjait. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyosan felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy mindemellett a nemzetiségi kérdés tekintetében még számos súlyos hiányosság van. Mint mondta, a Romániáról szóló országjelentés is megállapítja, hogy a kisebbségi kérdésben igen kevés előrehaladás tapasztalható, és ezért az Unió a következőkben is szoros figyelemmel követi a kisebbségi törvény elfogadását. Az elnök szerint az integrációval kapcsolatos feladatok legjava azonban csak ezután következik: ma az a legnagyobb kihívás, hogy miként csatlakozunk az unióhoz, hogy mennyire sikerül felkészíteni, versenyképessé tenni az erdélyi magyarságot a csatlakozásra. Ehhez értékelése szerint továbbra is egy felelős, aktív az országos szintű döntéseket befolyásolni képes politikára van szükség, hiszen csak kormányzati pozícióból van lehetőség arra, hogy folytatni lehessen az erdélyi megyékben elindított nagy infrastrukturális beruházásokat, biztosítani a további költségvetési támogatásokat. Úgy vélte, a jelenlegi kormánykoalíciót csupán az integrációs cél tartja össze, mely cél álláspontja szerint a csatlakozással megszűnik. Az elért eredmények ellenére RMDSZ-nek is az az álláspontja, hogy –bár alapvető érdeke a koalíció fenntartása- újra kell tárgyalni a koalíciós megállapodást, és meg kell vizsgálni a sajátos nemzeti célok erén elért eredményeket.
A székelyföldi polgármesterek csíkszeredai találkozója nyomán kialakult vitáról szólva Markó Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy a román politikum évtizedes beidegződésekkel terhes, vehemens megnyilvánulásai dacára a sajtóban és a román civil társadalom részéről elgondolkodó, mi több, egyetértő vélemények is elhangzottak a székelyföldi területi autonómia kapcsán, ami meglátásában azt jelzi, hogy ezügyben is van esély a mentalitás megváltoztatására, és ezáltal a területi autonómia megvalósítására is. Úgy vélte, a Csíkszeredában elfogadott nyitakozatnak fontos üzenete van a román társadalom, de a magyarság számára is. A nyilatkozat ugyanis arról szól, hogy Romániában egy másfajta társadalmat kell fölépíteni. Az elnök szerint a dokumentum másik fontos üzenete, hogy – bár az autonómiát csak hosszú távon lehet megvalósítani – nem lehet karba tett kézzel ülni: lehet és kell cselekedni – szögezte le az elnök. – Az autonómia nem egy egzotikus, romantikus téma, hanem egy nagyon is gyakorlati, konkrét feladatokat előrevetítő célkitűzés, amely az erdélyi magyarság döntési szabadságát kell biztosítania – szögezte le. Az elnök ezek között említette a decentralizáció folytatását, és ennek egyik legfontosabb elemeként a különböző ügynökségek, hivatalok megyei önkormányzati hatáskörbe való utalását, az egységes székelyföldi kulturális, oktatási és gazdasági fejlesztési stratégia kidolgozását, Székelyföld egységes arculatának kialakítását, vagy a magyar nyelv hivatalos államnyelvi státuszának megteremtését is. A szövetségi elnök közölte, az RMDSZ már elkezdte a székelyföldi önkormányzati társulás létrehozására irányuló munkát, felkérve az SZKT tagjait, nyilatkozatban támogassák a Csíkszeredában elindított kezdeményezést.
Dr. Kelemen Atilla képviselő felhívta a figyelmet, hogy az EU szabványok szerint Románia 99 százaléka vidéknek számít, ezért „meg kell találni azokat a stratégiákat, melyek a vidéket helyzetbe hozzák. Kelemen Hunor a jövő évi RMDSZ kongresszus fele tekintve úgy fogalmazott, hogy ennek kapcsán is megpróbálják megosztani a romániai magyarságot, ezért a reformok mellett szükséges egy hatékony, erős Szövetség, olyan struktúrával, mely képes lesz a következő évek kemény kihívásaira határozott politikai válaszokat adni. Frunda György emlékeztetett: a 16 év alatt minden miniszter megígérte, hogy egy átfogó reformot hajt végre az igazságügyben, de ez soha nem történt meg. Szabó Károly rámutatott: a Csíkszeredában elfogadott dokumentum súlyát jelentősen növeli az, hogy azt többszörösen legitimizált személyek és testületek fogadták el. Borbély László infrastrukturális kérdésekről szólva rámutatott arra, az utóbbi két évben jóval több kormánypénz jött Erdélybe, mint a korábbi időszakban, ami egyértelműen az RMDSZ érdeme. Szorgalmazta továbbá a kétnyelvű feliratok használatát a dekoncentrált intézmények esetében, és az anyanyelvű felszólalásokat a helyi tanácsüléseken.
A testület kinyilvánította támogatását a csíkszeredai nyilatkozatban foglaltak kapcsán, majd az SZKT-SZET majd közös Állásfoglalásban erősítette meg, hogy az RMDSZ alapszabályzata szerint a Temesvári Kiáltvány 8. pontjának alkalmazása kötelező. A dokumentum kihangsúlyozza: minden politikai szerepet vállaló állampolgár, aki együttműködött a volt Szekuritátéval, vissza kell lépjen a közszerepléstől. A testület továbbá határozott arról is, hogy pályázatot ír ki a jövő évi kongresszus helyszínének kijelölésére, a 2007-i kongresszus dátumát április 22-ben jelölte meg. Végezetül az SZKT Demeter Jánost megerősítette az önkormányzatokért felelős alelnöki tisztségben és megszavazta a Szövetségi Etikai és Fegyelmi bizottság összetételét.
Az alábbiakban közöljük az ülésen elfogadott Nyilatkozatot, illetve Állásfoglalást.
NYILATKOZAT
A Szövetségi Képviselők Tanácsa, valamint a Szövetségi Egyeztető Tanács üdvözli és megelégedéssel veszi tudomásul az Európai Bizottság Romániáról szóló jelentését, mely országunknak az Európai Unióba 2007 január elsején történő csatlakozását javasolja.
A megelőlegezett bizalom elnyeréséhez nagymértékben hozzájárult az RMDSZ következetes bel- és külpolitikai tevékenysége, mely társadalmunk reformtörekvéseit erősítette. Az RMDSZ által képviselt és szorgalmazott restitucíót, decentralizációt, az igazságszolgáltatás reformját előirányzó törvények elfogadása igen jelentősen elősegítette az Uniós elvárások teljesítését.
E folyamat eredményeképpen Románia és Magyarország határok nélkül együtt lesz az Európai Unióban. Ez történelmileg is új esélyt jelent az erdélyi és magyarországi magyarok szétszakítottságának megszüntetésére.
Tudatában vagyunk az elkövetkező időszak feladatvállaló kötelezettségének, amiből nem maradhat ki az a közösségépítő autonómia törekvés, melyet a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet is erősít.
Versenyképessé kell tennünk Romániát, versenyképessé kell tennünk a romániai magyarságot az Európai Unión belül, és ennek elengedhetetlen feltétele a decentralizáció és a szubszidiarítás elvének érvényesítése. Az elkövetkező hónapokban a kormánykoaliciónak szolidárisan kell cselekednie a vállalt feltételek teljesítéséért, akár az igazságszolgáltatás további reformjáról, akár a kisebbségi törvény elfogadásáról legyen szó.
Felhívjuk a román társadalom, a román politikai pártok figyelmét arra, hogy a valós integráció reánkváró feladatainak teljesítése mindnyájunk közös feladata és felelőssége, melyet a közös cél érdekében vállalnunk kell.
Elfogadta a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács.
Marosvásárhely, 2006. szeptember 30.
ÁLLÁSFOGLALÁS
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapszabályzata szerint a Temesvári Kiáltvány 8. pontjának alkalmazása kötelező.
Újból kihangsúlyozzuk: minden politikai szerepet vállaló állampolgár, aki együttműködött a volt Szekuritátéval, vissza kell lépjen a közszerepléstől.
Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben többször indokolatlanul megvádoltak több RMDSZ tisztségviselőt, ami összeegyeztethetetlen a jogállamiság alapelveivel. Szolidárisak vagyunk mindazokkal, akiket indokolatlanul megvádoltak.
Az RMDSZ meg fog tenni mindent annak érdekében, hogy a közszereplőket átvilágító rendszer átláthatóbb, igazságosabb és hatékonyabb legyen, ugyanakkor a traszparencia jegyében, de nem sértve a személyiségi jogokat minél hamarabb záruljon le az átvilágítási folyamat.
Elfogadta a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács.
Marosvásárhely, 2006. szeptember 30.
Markó Béla szövetségi elnök a Pro TV “Pro Vest” című műsorában
Vasárnap, október elsején, 11 órakor Markó Béla szövetségi elnök a Pro Tv meghívottja. A miniszterelnök-helyettes Bogdan Chireac politikai elemzővel a Pro Vest című műsorban a területi autonómiáról, Románia EU-csatlakozásáról, valamint más időszerű politikai kérdésekről beszélget.