RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. március 7., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3235. szám
– Az RMDSZ elégedetlen Traian Basescu fellépésével
Erélyesebb állásfoglalásra van szükség a szélsőségesen nacionalista megnyilvánulások ellen
– A Képviselőház elfogadta a decentralizációs kerettörvényt
– Nemzetközi konferencia a kisebbségek közéleti szerepvállalásáról – – Az oktatási és nyelvi jogok további bővítését szorgalmazta Markó Béla szövetségi elnök
Az RMDSZ elégedetlen Traian Basescu fellépésével
Erélyesebb állásfoglalásra van szükség a szélsőségesen nacionalista megnyilvánulások ellen
***Markó Béla szövetségi elnök elégedetlen Traian Basescu államfő március 15-ével kapcsolatos állásfoglalásával, véleménye szerint az államelnöknek sokkal határozottabban kellett volna fellépnie a Nagy-Románia Párt március 15-re tervezett székelyudvarhelyi ellentüntetésével szemben – hangzott el kedden, Bukarestben a Szövetség heti sajtóértekezletén.
A szövetségi elnök emlékeztette az újságírókat, hogy a március 15-i megemlékezés időpontja nagyon közel van egy másik szomorú évfordulóhoz, éspedig az 1990-es marosvásárhelyi véres márciuséhoz. A Nagy Románia Párt szélsőséges megnyilvánulásai ellen sokkal határozottabb állásfoglalásra van szükség az államfő részéről – jelentette ki Markó Béla, majd hozzátette, hogy ugyanakkor nem ért egyet azokkal sem, akik az autonómia kikiáltását tervezik a magyarok nemzeti ünnepén. Figyelmeztetett, hogy ezek a megnyilvánulások könnyen visszavethetik a magyar közösséget a 15 évvel ezelőtti időszakra. A szövetségi elnök emlékeztetett arra is, hogy 90-ben a szórványban a kokárdát sem lehetett kitűzni, a magyarok féltek elénekelni a nemzeti himnuszt. Azóta a politikai eszközök és a párbeszéd útján sikerült kivívni, hogy a román hatóságok elismerik nemzeti ünnepünket, szimbólumainkat, ma már nem kell rejtegetni a kokárdát, szabadon lehet énekelni a magyar himnuszt, bárki, bármikor bármilyen nyilatkozatot felolvashat. Ugyanakkor nem lehet az autonómiát nyilatkozatok útján megvalósítani – tette hozzá Markó Béla.
A kisebbségi törvény kapcsán a szövetségi elnök kifejtette: úgy tűnik, Emil Boc vagy nem ismeri a kormányprogram tartalmát, vagy azóta elfelejtette, mint ahogyan más, későbbi egyezményről is megfeledkezett.
Az Adrian Nastase házelnök házkutatására vonatkozó képviselőházi szavazás kapcsán az RMDSZ a titkos szavazás mellett döntött. Markó Béla szerint nem szabad átlépni bizonyos elveket a pillanatnyi politikai érdekérvényesítés kedvéért. Ez azt jelentené, hogy a demokrácia alapvető feltételeit hagynánk figyelmen kívül. A nyilvános, személyre szóló szavazás következménye az lehet, hogy legközelebb a parlamenti, a helyhatósági választások alkalmával is nyilvános szavazást vezetnének be. Az RMDSZ nem hajlandó senki kedvéért eltávolodni a demokrácia alapvető elveitől.
Az elmúlt két hét történéseit elemezve, Markó Béla úgy véli, hogy állandó cirkusznak vagyunk a tanúi: házkutatások, titkos szolgálatok foglalkoztatják a politikusokat, miközben sürgős megoldásokra lenne szükség a nyugdíjasok problémáira, a mezőgazdasági támogatási formák biztosítására, ifjúsági-, környezetvédelmi problémákra. Úgy tűnik, az utóbbi időben inkább „rabló-pandúrosdit” játszanak a Parlamentben, mintsem az előbb említett kérdésekre próbálnának megoldást találni. Az RMDSZ a következő időszakban hangsúlyosabban foglakozik majd a jelzett területekkel, ugyanakkor a sajtótájékoztatón elhangzott az RMDSZ azon javaslata is, hogy rövid időn belül a koalíciós partnerekkel közösen kerüljön sor a kormányprogram kiértékelésére. A titkosszolgálatok működését szabályozó törvénytervezetnek nyilvános közvita tárgyát kell képeznie – szögezte le – mint ahogyan a Külügyminisztérium által előterjesztett, a Budapesti Gozsdu Alapítvány megalakulásáról szóló sürgősségi kormányrendelet is.
Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, szállítással és középítkezésselmegbízott miniszter kifejtette, hogy a jelenleg napirenden lévő kérdések helyett inkább a kormányprogram megvalósításának módjáról kellene vitázni, pontról pontra értékelni azt, illetve felállítani az ezévre érvényes fontossági sorrendet.
A miniszter beszámolt a tárca által kidolgozott kormányrendeletről, amely az első otthonukat építő fiatalokat segítené, legtöbb 20 százalékkal támogatva az építkezés költségeit. Borbély László ennek kapcsán elmondta, reméli, hogy legkésőbb tíz napon belül a tervezet a kormány elé kerül.
A tervezetbe belefoglaltak néhány különleges támogatási esetet is, ilyen a földcsuszamlások nyomán otthon nélkül maradt személyek, illetve azon személyek esete is, akiket az ingatlan visszaszolgáltatások következtében kilakoltattak régi otthonukból.
A törvény előterjesztésével a minisztérium célja a lakásépítések kormánytámogatás általi ösztönzése a fiatalok körében, illetve új, jó minőségű és olcsó technológiák felhasználása az építkezések során.
A Képviselőház elfogadta a decentralizációs kerettörvényt
***A Képviselőház keddi ülésén végső szavazással jóváhagyta a decentralizációs kerettörvényt, mely a közigazgatási reformcsomag része, és amelynek kidolgozásában az RMDSZ is jelentős szerepet vállalt. A szubszidiaritás elve alapján, a jogszabály rendelkezik a közpénzek elosztásának átláthatóságáról, előírja az állampolgárok egyenjogúságát a szolgáltatásokat illetően, nem utolsó sorban pedig a közigazgatási intézményeinek hatásköreit tisztázza.
A decentralizációs törvény az Európai Uniós csatlakozás szempontjából is alapvetően fontos, hiszen köztudott: az Unió alapelve, hogy a közigazgatási intézmények döntéseiket az állampolgárok szintjén, azok tudomásával hozzák meg.
Jelen törvény életbelépésekor a 2004. évi 339. számú, a decentralizációra vonatkozó kerettörvény hatályát veszíti.
A plénum ugyanakkor többségi szavazattal elfogadta a 2005. évi 48. számú, az országos tejpiac megszervezéséről szóló sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvénytervezetet. Az RMDSZ által is támogatott jogszabálytervezet egyéni termelési kvóták bevezetését rendeli el, amelyek az országnak – az európai csatlakozási tárgyalások folyamán – meghatározott maximális mennyiséget rögzíti.
Nemzetközi konferencia a kisebbségek közéleti szerepvállalásáról
Az oktatási és nyelvi jogok további bővítését szorgalmazta Markó Béla szövetségi elnök
***Kisebbségek szerepvállalása a közéletben – a konzultatív testületek szerepecímmel került sor nemzetköz konferenciára március 7-én az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala, a Külügyminisztérium és az Európa Tanács Emberjogi Igazgatósága szervezésében.
Philippe Boillat, az Európa Tanács Emberjogi igazgatóságának vezetője megnyitó beszédében elmondta, hogy Európa-szerte jellemző a közösségi és egyéni jogok közötti szakadék fokozatos eltűnése. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a Kisebbségvédelmi keretegyezmény 15. cikkelyét az országok különböző módon, a helyi sajátosságok függvényében alkalmazzák.
Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes megnyitóbeszédében elmondta: nem tartja elegendőnek a oktatási, nyelvi jogok biztosítását az oktatásban, közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, véleménye szerint az identitás megőrzéséhez lényegesen fontos az, hogy a kisebbségek részt vegyenek a róluk szóló döntések meghozatalában, illetve a sajátos problémáikról maguk dönthessenek.
A szövetségi elnök szerint fontos, hogy az európai szakértők is ugyanezt az álláspontot képviselik, amely mintegy megerősíti RMDSZ-t a kisebbségi törvénytervezet elfogadásáért folytatott erőfeszítéseiben.
Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára szerint a brassói rendezvény azért is fontos, mert Románia Európa Tanács Miniszterek Bizottságának elnöksége alatt zajlott.