RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. május 8., hétfő
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3286. szám
– Szerkesztőségek figyelmébe!
– Az egyenlőség nem az elnyomás, hanem a sokszínűség szabad gyakorlásának biztosításával teremthető meg
Marosvásárhelyen indították el a “Mindenki más, mindenki egyenlő” elnevezésű programot
– Újabb egyeztetés a történelmi magyar egyházak és az RMDSZ vezetői között
– Elfogadták a magán egyetemi bentlakások építésének támogatására vonatkozó törvénytervezetet
– Erdélynek Erdélyről – audiovizuális tanácskozás Szatmárnémetiben
Szerkesztőségek figyelmébe!
***Markó Béla szövetségi elnök bukaresti, heti sajtóértekezletére május 9-én, kedden, 13 órai kezdettel kerül sor a Szövetség bukaresti, dr. Lister 57. szám alatti székházában.
Az egyenlőség nem az elnyomás, hanem a sokszínűség szabad gyakorlásának biztosításával teremthető meg
Marosvásárhelyen indították el a “Mindenki más, mindenki egyenlő” elnevezésű programot
***– Az elmúlt évtizedek legfőbb romániai igazsága, hogy egyenlőséget nem a sokszínűség, a nemzetiségi, nyelvi, vallási különbözőségek elnyomásával, hanem éppen ezek szabad gyakorlásának biztosításával lehet és kell megteremteni – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes hétfőn, Marosvásárhelyen, a “Mindenki más, mindenki egyenlő” elnevezésű országos program hivatalos megnyitó ünnepségén. Az RMDSZ elnöke, Borbély Károllyal, az Országos Ifjúsági Hatóság elnökével, Asztalos Csabával, az Országos Diszkrimináció-ellenes tanács vezetőjével, valamint Markó Attilával, a Kisebbségügyi hivatal elnökével közösen nyitotta meg az Európa Tanács által kezdeményezett országos kiterjesztésű programot.
A Kultúrpalota patinás tükörtermében tartott rendezvényen a Szövetség elnöke úgy értékelte, a sokszínűség, a másság elfogadtatását célzó küzdelem másfél évtizede alatt sem tűnt el teljesen az egykori totalitárius rendszer által terjesztett, a különbözőség elnyomását szorgalmazó mentalitás, ennek teljes felszámolásában a mai fiataloknak jelentős szerepük lesz – mutatott rá. Leszögezte, a Romániában élő közösségeknek alapvetően szükségük van sajátos értékviláguk, hagyományaik megőrzésére és szabad gyakorlására, és ezt az államnak törvények, valamint különböző intézmények révén kell biztosítania. Úgy vélte, jelzésértékű, hogy a program éppen Marosvásárhelyen indul, abban a városban, amely a történelme során megélte a tolerancia, de a sötét intolerancia napjait is. – Tévednek azok, akik úgy látják, a történelem nem visszafordítható: úgy kell cselekednünk a jövőben is, hogy a történelem ne váljon visszafordíthatóvá, hogy az intolerancia ne térhessen vissza életünkbe – hangsúlyozta Markó Béla.
Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke kifejtette: bár Románia 2000-ben a régióban elsőként fogadott el törvényt a diszkrimináció megfékezésére, ennek alkalmazása ma is nehézkes. Álláspontja szerint a diszkrimináció-ellenes küzdelemben nem a szankciók alkalmazása, hanem a társadalmi nevelés, a tájékoztatás a célravezető módszer.
Markó Attila, a Kisebbségügyi Hivatal elnöke maga is úgy vélte, az 1989 után megszerzett demokratikus értékek védelme döntő módon a fiatalokra hárul: a fiatalok magas fokú befogadó képessége, toleranciája lehet a záloga annak, hogy a marosvásárhelyi márciusi események soha többé ne ismétlődjenek meg – szögezte le a hivatalvezető.
A rendezvény során ismertették az Ifjúsági Hatóság, valamint a Diszkrimináció-ellenes tanács szakértői által végzett társadalom-kutatások eredményeit. A konferencia kedden, az előadások konklúzióinak összegzésével zárul.
Újabb egyeztetés a történelmi magyar egyházak és az RMDSZ vezetői között
***A történelmi magyar egyházak és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetői közötti újabb találkozóra került sor hétfőn, 2006. május 8-án, a Szövetség Ügyvezető Elnökségének székházában. A megbeszélés napirendjén az egyházak állam általi pénzügyi támogatási rendszerének felülvizsgálata, a kultusztörvény elfogadásának várható időpontja, a felekezeti oktatási törvény jelenlegi helyzete, az egyházi műemlékek fokozottabb állami támogatása valamint a falvakon okozta vadkárok megakadályozásának fontossága szerepelt.
A történelmi magyar egyházak vezetői mindemellett általános politikai helyzetelemzést igényelték Markó Béla szövetségi elnök részéről, amelyben az aktuális bel- és külföldi politikai helyzetről, ezen belül az új magyar kormánnyal kialakítandó kapcsolatról kívántak tájékoztatást kapni. E kérésnek eleget téve a Szövetség elnöke beszámolt az egyházak képviselőinek arról, hogy az RMDSZ már jelezte Budapestnek, hogy a határon túli magyarokat érintő kérdések kapcsán tárgyalásokat szeretne folytatni a megalakuló magyar kormánnyal még mielőtt az végleges döntéseket közölne. –Tudni szeretnénk, hogy a magyar kormányhoz kapcsolódó, de minket érintő intézményeknek, így például a Határon Túli Magyarok Hivatalának mi lesz a sorsa – fogalmazott Markó. Hozzátette az RMDSZ továbbá tárgyalni kíván az ú.n. támogatási rendszer alakulásáról, a Sapientia egyetem minél hathatósabb fenntartásáról. Markó szerint az elkövetkezőkben az egyházak esetében is másfajta támogatási rendszerre van szükség: szabott, átlátható keretet kell kialakítani, az eddiginél hathatósabb rendszerre van szükség. A szövetségi elnök által elmondottakra reagálva Szabó Árpád unitárius püspök jelezte: az egyházak fontosnak tartanák, ha a magyar kormány képviselőivel történő egyeztetések előtt, a Szövetség az egyházak képviselőivel is konzultálna, annak érdekében, hogy az egyházak valós igényeiket pontosan megfogalmazhassák.
A belpolitikai helyzetről szólva Markó ismételten megfogalmazta: civódó koalíció tagja az RMDSZ. Elismerte: ez a kormány nemcsak hasonlít, hanem egyre inkább kísértetiesen azonos az 1996-2000 között működő koalícióval. Nehezményezte ugyanakkor, hogy a kormányzásban résztvevő pártok hajlandók ideiglenes szövetségeket kötni, akár a szélsőséges nacionalista párttal is, így a koalíció meglehetősen ellenőrizhetetlen. Viszont úgy véli, ezt az évet mindenképpen végig kell vinni, hiszen, mint mondta: integrációs kötelezettségünk van. Meggyőződése, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket azoknak a kérdéseknek a megoldására kell kihasználni, amelyekhez kormányzati eszközök szükségesek. Szabó Árpád ennek kapcsán vetette fel, hogy mennyire kedvező a jelenlegi belpolitikai légkör a kultusztörvény és a felekezeti oktatási törvénynek még idén történő elfogadására. A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett: a kultusztörvény talán előnyösebb helyzetben van, hiszen ennek kapcsán már kialakult egy konszenzus, de véleménye szerint mindkét jogszabály elfogadására van némi esély.
Kiemelt hangsúlyt kapott a mai megbeszélésen a pénzügyi támogatások, a fizetési rendszer kérdése. Felmerült az egyházak világi alkalmazottai fizetésének, a kongruának a kérdése, a teológiai tanárok bérezésének helyzete valamint az építkezési támogatások problémája. Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke megfogalmazta, a történelmi magyar egyházak képviselői fontosnak tartanák, hogy az építkezési engedélyek kibocsátásánál szükséges legyen az illető egyházkerület véleményezése.
Az egyházak és a Szövetség képviselői megállapodtak abban, hogy egy hónap leforgása alatt elemzések készülnek annak érdekében, hogy az egyházak számára is egy elfogadhatóbb, világosabb támogatási rendszert szabályozó törvénymódosítás körvonalazódjon.
Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség érseki helynöke a műemlékek védelme kapcsán fontosnak tartaná, hogy a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium egy olyan jegyzék elkészítését, amely a műemlékek felújítására vonatkozó ügyintézés procedúráját tartalmazza. Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jogtanácsosa a restitúció kérdésének kielemzése során felvetette, hogy előfordulnak még olyan esetek, amikor a helyi önkormányzatok nem hajlandók a szükséges papírokat kiadni, más esetekben pedig miután az egyházak visszakapják épületeiket, a polgármesteri hivatalok megtámadják a határozatokat. E folyamat megakadályozásában kérte az RMDSZ segítségét. Takács Csaba ügyvezető elnök ennek orvoslása érdekében szorosabb együttműködést javasolt az egyházak és a Szövetség területi szervezetei valamint az Ügyvezető Elnökség között.
A kultusztörvény kapcsán az egyházfők továbbra is szorgalmazták, hogy a törvény egyértelműen mondja ki, hogy az állam támogatja a felekezeti oktatási intézményeket. Papp Géza szerint, ha az állam elzárja a csapot, a felekezeti oktatásnak befellegzett.
A történelmi magyar egyházak vezetői jelezték a falvakon okozta vadkárok súlyosbodását. Elmondták, ezek egyre inkább megnehezítik a mezőgazdasági tevékenységeket, a falvakban nincs biztonságban a betakarított termés. Ezért felkérték az RMDSZ vezetőit arra, hogy vállalják fel, és országos szinten képviseljék ezt a problémát. Asztalos Ferenc képviselő tájékoztatta az egyházak képviselőit, hogy e kérdésről már szó volt a Szövetség képviselőházi frakciójának ülésén, ahol felkérték a mezőgazdasággal foglalkozó képviselőket, hogy tegyenek javaslatokat e, már többször jelzett kérdés orvoslására.
Elfogadták a magán egyetemi bentlakások építésének támogatására vonatkozó törvénytervezetet
***A Képviselőház múlt héten elfogadta a magán egyetemi bentlakások építésének támogatására benyújtott törvénykezdeményezést, melynek társszerzői Antal Árpád András,illetve Kovács Attila RMDSZ – képviselők. A döntő ház által jóváhagyott jogszabály-tervezet hatékony megoldást kíván nyújtani az egyetemi bentlakások jelenlegi helyzetére (a kereslet meghaladja a kínálatot, a bentlakási helyek elosztására jellemző korrupció, infrastruktúra hiánya stb.). A törvénytervezet előírja a magánbefektetők számára nyújtott kedvezmények módozatait és feltételeit, amelyek arra hivatottak, hogy a bentlakásépítést ösztönözzék. E kezdeményezés egy törvénycsomag része, mely a maga egészében a romániai fiatalok életkörülményeinek javítását célozza meg.
Erdélynek Erdélyről – audiovizuális tanácskozás Szatmárnémetiben
***A szatmárnémeti City Rádió egyéves születésnapjának alkalmával szervezték meg, szombaton az Érdekvédelem és reklámpiac című szakmai tanácskozást, ahol az erdélyi magyar audiovizuális média vezetői találkoztak. A több mint tíz erdélyi rádió és tévéstúdió képviselőjének részvételével zajló konferenciát Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter nyitotta meg, aki előadásában az erdélyi televízió és rádió létrehozásáról és működtetéséről beszélt, kiemelve a már létező audiovizuális műhelyek szerepét ebben a folyamatban. „A televízió és rádió elindításához, első évbeli működtetéséhez körülbelül 1,8 milliárd forintra lett volna szükség, 300 milliónál azonban nem kaptunk többet erre” – magyarázta a miniszter. Ebből az összegből most kiépítik a vásárhelyi stúdiót, egy teljes erdélyi lefedésre azonban csak akkor lehet számítani, ha megfelelő kapcsolat épül ki a helyi kereskedelmi rádiókkal és televíziókkal.
„Sok részlet még tisztázatlan, azonban az erdélyi magyar rádió és televízió alapelve, hogy az erdélyi magyar társadalom valóságairól, Erdélyben szerkesztett, Erdélynek és Erdélyről szóló közszolgálati műsorokat sugározzon” – hangsúlyozta Nagy Zsolt.
Az erdélyi audiovizuális média érdekeit képviselő szervezet létrehozásának szükségességét és időszerűségét minden résztvevő hangsúlyozta. De szó esett egyéb aktuális témáról is, a szerzői jogvédelemről, a hazai és magyarországi pályázati lehetőségekről, illetve a digitális rádiózásról is. A Kelemen Hunor parlamenti képviselő, Ilyés Gyula, Szatmérnémeti polgármestere és Kovács György a magyarországi Országos Rádió és Televízió Testület elnöke részvételével zajlott szakmai tanácskozást Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke moderálta.