RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. május 14., vasárnap
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3291. szám
*** A magyar színházaknak nagyobb önállóságra és hangsúlyosabb anyagi támogatásra van szükségük – Markó Béla szövetségi elnök az erdélyi magyar színházak és társulatok vezetőivel tárgyalt
***Integráció és autonómia: két egyszerre követendő cél – nemzetpolitikai tanácskozás a VIII. Jakabffy Napokon, Szatmárnémetiben
A magyar színházaknak nagyobb önállóságra és hangsúlyosabb anyagi támogatásra van szükségük – Markó Béla szövetségi elnök az erdélyi magyar színházak és társulatok vezetőivel tárgyalt
***Erdélyi magyar színházi társadalom nagyobb anyagi támogatást, az alkotói munkába való kevesebb beleszólást vár el az önkormányzatoktól, a vegyes színházak esetében pedig nagyobb mértékű függetlenséget kérnek a társulatok számára – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök szombaton, Kolozsváron, azt követően, hogy megbeszélést folytatott az erdélyi színházak és társulatok vezetőivel.
A többnapos Harag György emléknapok keretében tartott megbeszélésen többek között a színházak helyzetét, lehetőségeit, valamint az említett intézmények működésére vontakozó kormányrendelet-tervezet előírásait tekintették át. Ennek kapcsán a miniszterelnök-helyettes bejelentette, várhatóan júniusban tartanak újabb találkozót, amelybe ezúttal bevonják az érintett RMDSZ-es önkormányzati vezetőket is a színházak és társulatok minél rugalmasabb, liberálisabb működését biztosító tervezet kidolgozása érdekében. A megbeszélésen ugyanis több olyan vélemény is elhangzott, miszerint a tervezet több, centralizációra utaló előírást is tartalmaz.
Az elnök úgy értékelte, a kultúra területén is nagy erővel zajló decentralizáció nyomán az önkormányzatok egyre nagyobb hatáskört kell kapjanak a kultúrális intézmények fenntartásában, a színházak és társulatok azonban joggal várják azt el, hogy az alkotói, szakmai munka alapvető kérdéseiben önállóan dönthessenek – mondta a szövetségi elnök. Közölte, a parlamenti és önkormányzati mandátumok félidején az RMDSZ átfogó konzultációsorozatot indított el, ez a megbeszélés pedig szervesen kapcsolódik ebbe a folyamatba, melynek keretében az RMDSZ a civil szférával, a történelmi egyházakkal, valamint szakmai szervezetekkel egyeztet az érdekvédelem főbb kérdéseiről.
Integráció és autonómia: két egyszerre követendő cél
Nemzetpolitikai tanácskozás a VIII. Jakabffy Napokon, Szatmárnémetiben
***– Az erdélyi magyarságnak az Európai Unión belül nagyobb lehetősége van az autonómia kiteljesítésére, az integráció és az autonómia ugyanis a látszat ellenére nem egymást kizáró, hanem épphogy szervesen összefüggő fogalmak – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton, Szatmárnémetiben zajló nemzetpolitikai tanácskozáson. A nyolcadik alkalommal megrendezett Jakabbfy-napok keretében tartották meg a hagyományos nemzetpolitikai konferenciát, amelyen számos politikus, társadalom-szakértõ és történész értekezett a határon túli magyarság sorskérdéseirõl, a nemzetpolitika jelenkori vetületeirõl.
A rangos eseményen a szövetségi elnök mellett többek között jelen volt és elõadást tartott Komlós Attila, a HTMH elnöke, Varga Attila képviselõ, Pomogáts Bélairodalomtörténész, Jeszenszky Géza, volt külügyminiszter, Törzsök Erika és Bárdi Nándor szociológusok, valamint a határon túli magyar közösségek több neves képviselõje is. Az RMDSZ elnöke úgy értékelte, a magyar közösségek egyszerre tűzték ki célul az integrációt és az autonómiát, e döntés megalapozottságát pedig az Európai Unióban jelenleg zajló folyamatok is bizonyítják: a gyorsuló világ kihívására ugyanis a jelek szerint az Unió a döntési mechanizmus központosításával és a régiók önállóságának erősítésével válaszol. – Az Európai Uniónak kötelező módon át kell alakulnia, ha nem akar kudarcba fulladni: ehhez szükségszerűen egyszerűsítenie, centralizálnia kell a jelenleg igen bonyolult döntési mechanizmusokat, és egyre több kompetenciát kell átvennie a tagországoktól, de ugyanakkor biztosítania kell a sokszínűséget, erősítenie kell az unióban élő közösségek önállóságát. Kifejtette, nem ért egyet azokkal, akik szembefordítják a két célkitűzést.
Az RMDSZ és ő maga is „vehemens” támogatója az integrációnak: álláspontja szerint ugyanis az erdélyi magyarságnak sietnie kell a csatlakozással, hiszen naiv az, aki azt hiszi, a most megingathatatlannak tűnő folyamatok nem visszatéríthetőek. A kormányzati együttműködés kapcsán úgy fogalmazott: erősek vagyunk egy gyenge koalícióban. Úgy vélte, jelenleg a kormánypártokat csupán „az integrációs félelem” tartja össze, amely ezévben még összetarthatja a koalíciót, ám 2007-re már kevés lesz. A kormány-szövetségen belüli viszálykodások, a nacionalista hangvétel térnyerése pedig a kisebbségi érdekérvényesítés lehetőségeit is korlátozza, bár a Szövetség ennek ellenére is tudott előrelépni az autonómia ügyében. – A kisebbségi törvény elfogadtatásáért folytatott küzdelem máris komoly eredményt hozott, ugyanis az ennek kidolgozását célzó szakmai munka jelntős letisztulást eredményezett a kulturális autonómiát érintő számos vonatkozásban. – Az RMDSZ igent mond a kulturális autonómiára, igent a területi autonómiára, álláspontja szerint nagyobb önkormányzatiságot, Székelyföld számára pedig egyfajta különlétet kell teremteni, ehhez azonban a három megye szoros együttműködésére, együttgondolkodására van szükség – mutatott rá az elnök. A magyarországi támogatások vonatkozásában pedig úgy vélte, közös cél Erdély gazdasági, infrastrukturális fejlesztése, a közösség szülőföldön való boldogulása, ezéfrt Magyarországra kiemelten számítanak egy modern, hatékony, a csatlakozásra felkészült erdélyi magyar közösség megteremtésében – hangsúlyozta az elnök.
Katona Tamás történész úgy vélte, a magyaroknak le kell mondaniuk a sérelmi politizálásról, emiatt ugyanis a magyar politika a töbiekkel szemben mindig is lépéshátrányban volt. Úgy értékelte, a határon túli magyarság számára rendkívül káros volt a magyarországi belpolitikai szembenállás exportálása, amely több esetben a kisebbségi érdekképviselet egységének megbomlását, az érdekvédelem jelentős gyengülését eredményezte, ezért szerinte paradigmaváltásra van szükség a nemzetpolitikában. Józsa László, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács létrehozásának történetét, Göncz László pedig a szlovéniai magyar közösség önérvényesítésének több évtizedes küzdelmét ismertette. A rendezvény-sorozat vasárnap Lugoson, Jakabffy Elemér emléktáblájának megkoszorúzásával zárult.