2006

2006. július 21., péntek XIV. évfolyam, 3348. szám

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája

www.rmdsz.ro                                                                            2006. július 21., péntek

elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro                                                    XIV. évfolyam, 3348. szám

Az autonómiaformák megteremtésére irányuló közös fellépést, a magyarság egységének helyreállítását szorgalmazta Markó Béla Tusnádfürdőn

– Az építészetben, illetve az energia-felhasználásban mentalitásváltásra van szükség

– A csatlakozást követően infrastruktúra-fejlesztésre 18 milliárd euró hívható le

– Még egy lépés a táborok felújítási folyamatában

Az autonómiaformák megteremtésére irányuló közös fellépést, a magyarság egységének helyreállítását szorgalmazta Markó Béla Tusnádfürdőn

***Az erdélyi magyarság kulturális- és Székelyföld területi autonómiáját célzó közös fellépést, illetve az ehhez szükséges erdélyi magyar össztársadalmi konszenzus megteremtését, a párbeszéd  folytatását szorgalmazta Markó Béla szövetségi elnök pénteken, Tusnádfürdőn, a XVII. Bálványosi Szabadegyetemen lezajlott kerekasztal-beszélgetésen. Az RMDSZ elnöke Tőkés Lászlóval, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével folytatott párbeszédet az autonómiatörekvések összehangolásának további lehetőségeiről, a magyarság ezirányú célkitűzéseiről.

A miniszterelnök-helyettes leszögezte, az RMDSZ célja a kulturális autonómia, illetve Székelyföld területi autonómiájának megteremtése, ez megítélése szerint azonban csak az erdélyi magyar konszenzus újrateremtésével, a magyar társadalom összes szegmensének közös fellépésével érhető el. Bejelentette, az RMDSZ a következőkben széleskörű párbeszédet kezdeményez a civil társadalom, az értelmiség, a történelmi magyar egyházak, illetve a szövetségen kívül működő csoportok képviselőivel annak érdekében, hogy az RMDSZ jövő évben tartandó kongresszusán egy olyan, közös RMDSZ-t teremtsenek, amely valóban helyre tudja állítani a közösségen belüli konszenzust, az egységet, és amelynek ernyője alatt mindenki megfér. Tőkés Lászlóval folytatott eszmecseréjén az elnök az RMDSZ nevében ismételten megerősítette a párbeszédre tett felkérést, úgy értékelve, az autonómia-célok tekintetében nem, csupán ezek eléréséhez szükséges eszközök tekintetében vannak nézetkülönbségek.

Az RMDSZ kormánykoalícióban betöltött szerepéről, céljairól szólva rámutatott, a Szövetség azért vállalkozott kormányzati szerepre, hogy teljesítse a magyarsággal szemben tett legfőbb vállalását, és bevigye a közösséget az Európai Unióba. Ezt értékelésében az RMDSZ becsülettel teljesítette, ám ez a következőkben már nem lesz elég a szervezet kormányon maradására. Leszögezte, amennyiben nem sikerül eredeti formájában elfogadtatni a kisebbségi törvényt, az RMDSZ 2007-ben már nem lesz hajlandó részt venni a kormányzásban. – Legyen egyértelmű mindenki számára: az RMDSZ nem fogad el olyan kisebbségi törvényt, amely nem tartalmazza a kulturális autonómia fogalmát, nem hajlandó részt venni egy olyan koalícióban, amely nem ismeri el a közösségi jogokat – szögezte le. Markó Béla úgy látja, a román politikum, és a radikálisabbnak tekintett magyar csoportok támadásainak folyamatos „kereszttüzében” álló kisebbségi törvénytervezet valóságos áttörést hozna az egyéni jogoktól a közösségi jogok irányába. Az elnök szerint a magyarság egységes fellépésére amiatt is égető szükség van, mivel a román politikai élet válságban van, és egy ilyen politikai közegben a magyarság csupán egységgel érheti el céljait. – Románia és az erdélyi magyarság útja az Európai Unió fele vezet, de még mindig van alternatíva: az ország ugyanis 16 év után súlyos erkölcsi, eszmei, politikai és intézményes válságot él át, válaszúton van – mutatott rá. Az elnök úgy értékelte, az Európai Uniós csatlakozás nemhogy csökkentené, hanem jelentősen növeli a magyar autonómiatörekvések megvalósításának lehetőségeit, az Unió ugyanis a nemzetállamok alkonyát, a regionalizmus, a térségek önállósodásának erősödését hozza majd.

Tőkés László úgy vélte, az erdélyi magyar-magyar párbeszéd alapvető feltétele az egyenlő partneri viszony megteremtése. Bár nem utasította el a magyarság összefogására vonatkozó szövetségi javaslatot, úgy látja, a párbeszédnek nem az RMDSZ-en belül, hanem ezen kívül kell megtörténnie, kizárva ezáltal az egységes képviselet lehetőségét. A püspök több ízben is kritikát fogalmazott meg az RMDSZ-el szemben, többször is személyes példájára, sérelmeire hivatkozva úgy vélte, a szövetség kiszorítja a másként gondolkodó politikusokat. A résztvevők kérdéseire válaszolva a két személyiség egyaránt megerősítette, a párbeszéd folytatódni fog, az autonómia ugyanis nem kizárólag az RMDSZ, nem csak bizonyos politikai csoportok, hanem az egész magyarság érdeke.

Az építészetben, illetve az energia-felhasználásban mentalitásváltásra van szükség

***„Romániában jelenleg kevesen ismerik az új, energiatakarékos technológiákat, így népszerűsíteni kell őket, hiszen az energia árának folyamatos növekedése miatt az új technológiával épített házak jelentik a jövőt” – hangsúlyozta Borbély László középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszter július 20-án, Kolozsváron, az „EU házhoz jön” című építészeti szakkonferencián tartott előadásában.

A központi adminisztráció feladata tudatosítani a polgárokkal, hogy az építkezés területén mentalitásváltoztatás szükséges – mondta a megbízott miniszter, hozzáfűzve: szeptemberben a minisztérium olyan találkozót szervez, ahol bemutatják az energiatakarékos technológiákat. A lakóházak rehabilitálásakor ezek alkalmazását szorgalmazza a minisztérium.

A továbbiakban Borbély László elmondta, a Középítkezési és Területrendezési Minisztérium egyik legfontosabb programja a tömbházak hőszigetelését célozza. A program sikerességének érdekében a minisztérium javasolni fogja, hogy a kis jövedelmű lakosokra eső részt a központi, illetve a helyi költségvetés megosztva vállalja fel. – zárta a megbízott miniszter Döntések, lépések, időzítések címmel tartott előadását.

Korodi Attila integrációért felelős környezetvédelmi államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy energia-felhasználás tekintetében Románia az Unió “tékozló fiává” válhat, ugyanis az energetikai intenzitási mutatók alapján Románia hátrányban van az EU-s országokhoz képest. „Jelenleg Romániában hatszor kisebb az energetikai nyersanyagok felhasználásának hatékonysága, mint Ausztriában, és 30%-al alacsonyabb, mint Magyarországon” – mondta az államtitkár. Ugyanakkor 165 nagy kapacitású Égető Berendezés működik, melyből 109 nem felel meg az EU-s normáknak.

Az államtitkár kitért a helyi önkormányzatok szerepének fontosságára a hőenergia előállítását, illetve a távfűtés-rendszereket illetően. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium az önkormányzatok tulajdonában lévő nagy kapacitású hőközpontok működtetőitől a rendelkezésre álló magvalósíthatósági tanulmányokat, valamint az illető helységek fűtési stratégiáját igényelte. Ezek alapján a minisztérium, környezetvédelmi operációs programjának segítségével, 2007 és 2013 között segíteni fogja az önkormányzatokat: 200 millió eurót bocsát a rendelkezésükre az ágazatban használt legjobb technológiák gyakorlatba ültetésére, ezáltal növelve a jelenlegi hőenergia előállításának hatékonyságát – zárta előadását Korodi Attila.

A csatlakozást követően infrastruktúra-fejlesztésre 18 milliárd euró hívható le

***Románia az uniós csatlakozást követő hat évben infrastruktúra-fejlesztésre 18 milliárd eurót hívhat le európai alapokból. Erre a lehetőségre megfelelő tervekkel idejében fel kell készülni. – hangsúlyozta Borbély László területrendezéssel és középítkezéssel megbízott miniszter csütörtökön a tusnádi XVII. Bálványosi Nyári Egyetemen tartott előadásában.

Hatékony, fenntartható terveket csak egy koherens koncepció alapján lehet kidolgozni, épp ezért a minisztérium felvállalta Románia területfejlesztési stratégiájának kidolgozását, amely a következő húsz-huszonöt évre meghatározza az önkormányzatok, kormányok prioritásait. – emelte ki Borbély László.

A magyar–magyar együttműködések kapcsán a megbízott miniszter hiányolta, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban a magyar kormánynak és a romániai magyarságnak nem volt közös gazdasági stratégiája, nem volt elképzelése arról, hogy a magyar cégek a romániai privatizációs folyamatban miként vállalhatnának nagyobb szerepet.

Borbély László beszélt az utóbbi időszakban megvalósított székelyföldi infrastruktúra-fejlesztési programokról is -a Bucsin-tetőn átívelő, illetve az Udvarhelyről Balavásárra vezető utak felújításáról-, melyek elindítása és megvalósítása az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhető.

Még egy lépés a táborok felújítási folyamatában

***Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke csütörtökön Brassóban megbeszélést folytatott a Prahova, Maros, Tulcea és Brassó Megyei Ifjúsági Igazgatóságok képviselőivel a táborok javítási munkálatairól. Az említett megyék ifjúsági üdülőközpontjai – Busteni, Szováta, Sulina és Predeal – a Hatóság idén elindított befektetési tervének fő részesei. A terv szerint az illető üdülőközpontok feljavítás után nemzetközi szintű feltételeket nyújtanak majd a fiataloknak, illetve mintaként szolgálnak a többi tábor felújításához.