RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. január 28, szombat
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3203. szám, II. kiadás
– Európai integrációs kérdésekről, az erdélyi és szlovákiai magyar közösségek helyzetéről, politikai törekvéseikről tárgyal Csáky Pál és Markó Béla Marosvásárhelyen
– Az Európai Unió egy nagy esélyt, a nemzet igazi egységesülését jelenti a magyarság számára – Markó Béla szövetségi elnök és Csáky Pál, az MKP alelnöke a Kereszténység és Közélet egyházi konferencián
Európai integrációs kérdésekről, az erdélyi és szlovákiai magyar közösségek helyzetéről, politikai törekvéseikről tárgyal Csáky Pál és Markó Béla Marosvásárhelyen
***Európai integrációs kérdésekről, az erdélyi és szlovákiai magyar közösségek helyzetéről, politikai törekvéseikről tárgyalt szombaton Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes, az MKP alelnöke és Markó Béla miniszterelnök-helyettes, szövetségi elnökMarosvásárhelyen. A két politikus azt követően találkozott, hogy pénteken mindketten részt vettek a “Kereszténység és Közélet” című marosvásárhelyi egyházi konferencián. A találkozón jelen volt Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója is.
A Szövetségi elnöki Irodában tartott megbeszélést követően Markó Béla elmondta, tájékoztatta szlovákiai kollégáját a romániai kisebbségi törvénytervezet kidolgozásáról és elfogadtatásának nehézségeiről, Csáky Pál pedig a készülő szlovák nemzeti fejlesztési tervről és az unióban szerzett tapasztalatairól számolt be.
A szövetségi elnök Traian Băsescu román államelnöknek, a kisebbségek romániai helyzetére vonatkozó strassbourgi kijelentésére utalva leszögezte, a romániai kisebbségi kérdés gondjainak megoldásában nem segítettek az olyan nyilatkozatok miszerint Romániában az etnikumközi kérdés megoldódott, mi több mintapéldaként szolgál Európában. „Számtalan olyan nyilatkozatot hallottam az elmúlt években – jelentette ki -, amely szerint Romániában minden rendben van, megoldódott az etnikumközi viszony, de az ilyen kijelentések soha nem segítettek”.
A Szövetség elnöke sérelmezte, hogy a román államfő a nyilatkozat megtétele előtt nem kérdezte meg az RMDSZ-t, amely immár több mint egy évtizede a kisebbségi politika kérdésével foglalkozik. Kifejtette: szeretné, ha az államelnök ezentúl óvatosabban nyilatkozna ebben a kérdésben, ugyanis szerinte, ha megvizsgálnák a magyarországi kisebbségi törvényt, akkor kiderülne, hogy ez a jogszabály számos olyan kérdést rendez, amelyre Romániában most a parlament előtt lévő kisebbségi törvénytervezetben igyekeznek megoldást találni. „Európában egyébként számos autonómia forma létezik, kulturális autonómia is, például Finnországban, Olaszországban, Németországban, és Magyarországon is – szögezte le a szövetségi elnök.
– Az Európai Unió nem nyilatkozatok, hanem a csatlakozni vágyó ország átfogó és reális helyzete alapján határozza meg az Európai Uniós tagságra való felkészülési fokát. A pozitív kisebbség-politika ugyanakkor feltétele a csatlakozásnak – hangsúlyozta Csáky Pál is, aki rámutatott az EU-ban is zajlanak viták az európai kisebbségek helyzetének rendezéséről, például Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban, vagy Finnországban. Csáky Pál beszámolt ugyanakkor a szlovákiai kisebbségi törvény helyzetéről is. Ezzel kapcsolatban elmondta, mivel Szlovákiában kisebbségi kormány működik, aligha van esély a törvény elfogadására a szeptemberre várható parlamenti választások előtt. Ezzel szemben a koalíciós partnerek megállapodtak egymással abban, hogy az Európai Regionális és Nemzeti Kisebbségi Nyelvi Charta kilenc pontját Szlovákiában is alkalmazzák majd. Ennek következtében jelentősen bővül majd a szlovákiai magyarok anyanyelv-használati joga – tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes Szlovákia további támogatásáról biztosította Romániát, úgy értékelve, hogy az ország fejlődésének dinamikája indokolttá teszi a 2007-es csatlakozást.
Markó Béla leszögezte, az Európai Unió egy pozitív kisebbségpolitika gyakorlatba ültetését kéri a csatlakozó országoktól, Románia esetében a Moszkovits-jelentés, de az Unió számos vezető politikusa is egyértelműen azt kérte, hogy a fogadják el a kisebbségi törvényt, álláspontjuk szerint ugyanis az etnikumközi viszonyok rendezését a kisebbségi törvény elfogadása révén látják megvalósíthatónak – szögezte le a szövetségi elnök.
Egy évvel ez előtt avatták fel a skót parlamentet, most kérik, hogy három regionálisnyelv az Unió hivatalos nyelve legyen, Olaszországban a Dél-tiroli autonómia, Belgiumban és Finnországban pedig pontosítják a kisebbségek anyagi támogatását. Az élet nem áll meg az Európai Unióban. – hangsúlyozta Markó Béla.
Az Európai Unió egy nagy esélyt, a nemzet igazi egységesülését jelenti a magyarság számára
***Markó Béla szövetségi elnök és Csáky Pál, az MKP alelnöke a Kereszténység és Közélet egyházi konferencián
– Az Európai Uniós csatlakozás az erdélyi magyarság számára egy igazi nagy esélyt, a magyar nemzet igazi egységesülését jelenti, ezért ezt a célt nem szabad szembehelyezni a közösség semmilyen más célkitűzésével – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, Marosvásárhelyen. A Szövetség elnöke az immár ötödik alkalommal megrendezett Kereszténység és Közélet elnevezésű egyházi konferencián tartott előadást, amelynek két napján hazai, és magyarországi egyházi vezetők, teológus-, és társadalom szakértők, valamint politikusok értekeztek a Európai Uniós csatlakozásról és az egyházi társadalom-szemlélet viszonyáról, valamint az erdélyi magyarság és a hitélet alapvető kérdéseiről.
Az eseményen többek között jelen volt és előadást tartott Csáky Pál, Szlovákiaminiszterelnök-helyettese, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke, Csató Béla, a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia főesperese, Dr. Entz Géza művészettörténész, dr. Kádár Béla közgazdász, Pálffy G István, a Hungária Televízió Közalapítvány tagja is.
Az Európai Uniós csatlakozás perspektíváiról, az RMDSZ kormányzási célkitűzéseiről szóló beszédében a szövetségi elnök úgy értékelte, az Európai Uniós csatlakozás a magyarság számára a határok nélküli együttlétet, az elszakított régiók és nemzetrészek újbóli egymásra-találását hozza majd. Ez az alapvető célkitűzést mérlegelte az RMDSZ akkor is, amikor 2004-ben kormányzásra vállalkozott. – A magyarságnak alapvető érdeke mihamarabbi csatlakozás, ezért nemcsak igenelnünk kell ezt, hanem minden erőnkkel támogatnunk kell ezt a folyamatot – szögezte le Markó Béla.
A kisebbségi törvény kapcsán a Szövetség elnöke úgy értékelte bár kezdetben a kormánykoalíció a jogszabály elfogadása mellett döntött, sajnálatos módon ez okot és ürügyet adott a koalíció kohéziójának megtörésére, és a szélsőségesen nacionalista retorika felerősödésére Romániában. Markó Béla szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott arra is, a kisebbségi törvény kezdeti sikertelensége ellenére az elmúlt év meghatározó volt az ország és az erdélyi magyarság számára is: a több éves ellenkezés után ugyanis sikerült létrehozni a csíkszeredai konzulátust, és végül kedvező döntés született az észak-erdélyi autópályamegépítése ügyében is. A Szövetség elnöke stratégiai döntésnek nevezte a sztrádaépítést, ugyanis értékelése szerint ez gazdaságilag meg fogja változtatni Erdély sorsát. Markó Béla szerint jelentős eredménynek számít ugyanakkor a restitúciós törvény elfogadása, de a székelyföldi úthálózat elkezdett felújítása is. Markó Béla továbbá hangsúlyozta: az erdélyi magyarságnak alapvető érdeke, hogy ebben a kulcsfontosságú időszakban továbbra is jelen legyen ott, ahol az ország és a közösség számára stratégiai fontosságú döntéseket hozzák. – Az országban verseny van a régiók között, hiszen most dőlnek el olyan kérdések, amelyek 10-20 évre meghatározzák az ország sorsát. A kisebbségi törvény körüli vita is alapvetően arról szól, hogy lesz-e az erdélyi magyarságnak befolyása az országban, vagy a peremre szorul. Meggyőződésem, hogy ez nem fog bekövetkezni – szögezte le a Markó Béla szövetségi elnökelnöke.
Az elmúlt évekre visszatekintve egyértelműen megállapítható, hogy a Magyar Koalíció Pártjának döntő szerepe volt Szlovákia Európai Uniós csatlakozásában – jelentette ki Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes, aki szintén úgy vélte, a csatlakozás nagy esélyt jelent a magyar közösségeknek nemzeti identitásuk megőrzésében és fejlesztésében. Az MKP alelnöke ugyanakkor úgy vélte, az európai alkotmány elutasítása azt mutatja, Unió jelenleg egy szellemi válságban van, amelyre csupán közös egységes erőfeszítések hozhatnak megoldást.
A rendezvény másnapján, szombaton többek között az erdélyi regionális vidékfejlesztésről, az erdélyi modernizációról, a média közszolgálatiságáról, valamint a kereszténység és kultúra viszonyának kérdéséről hallhattak előadásokat a résztvevők. A tanácskozás este ünnepélyes záró szentmisével zárult.