RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. február 5., vasárnap
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3209. szám
Közös fejlesztési politikák a magyarok–lakta régiók felzárkóztatásáért
A határmenti együttműködésről, és a testvérmegyei kapcsolatok erősítéséről tárgyalt Markó Béla szövetségi elnök és több erdélyi megye vezetője Nyíregyházán
***Az erdélyi magyar közösség számára alapvetően fontos a magyarországi régiók Európai Uniós csatlakozási tapasztalatainak átvétele, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye pedig a határmenti együttműködés, valamint az erdélyi megyékkel kialakított testvérmegyei kapcsolatok kiépítése révén számos erdélyi régió számára kész segíteni a felzárkózásban – hangzott el szombaton, Nyíregyházán azon a találkozón, amelyen, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, illetve az erdélyi testvérmegyék, Szatmár, Maros, Máramaros, Hargita és Kovászna megyék vezetői tekintették át a határokon átnyúló régiós együttműködés eredményeit, illetve a kapcsolatok további fejlesztési lehetőségeit.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fejlesztési Ügynökség nyíregyházi székhelyén lezajlott tanácskozáson jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, Gazda László, a magyarországi megye közgyűlésének elnöke, Dr. Szilágyi Dénes, a közgyűlés alelnöke, Lokodi Edit a Maros-, Demeter János a Kovászna-, Bunta Levente a Hargita-, Szabó János a Szatmár-, illetve Marinel Kovács a Máramaros megyei önkormányzat elnöke, Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere, Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója, valamint Tisza András, a fejlesztési központ vezetője is.
Markó Béla szövetségi elnök, aki egy korábbi marosvásárhelyi találkozó viszonzásaként vett részt a találkozón úgy értékelte, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hatalmas feladatot vállalt, ám jól döntött amikor több erdélyi magyarok-lakta megyével alakított ki együttműködést, meggyőződése szerint ugyanis Románia várató 2007-es uniós csatlakozása fényében “fel kell készülni az együttlétre”. A csatlakozás nyomán ugyanis határok nélkül lehetnek együtt a magyar közösségek, és ezáltal mind a gazdasági, mind a munkavállalási kérdések másként fogalmazódnak majd meg. A szövetségi elnök úgy értékelte, Nyíregyháza sikertörténetnek számít, a város ugyanis számos, az erdélyi magyarság gondjaihoz hasonló nehézséget küzdött le sikeresen, ezért a továbbiakban is hangsúlyosan támogatni kell az ilyen irányú együttműködést – mutatott rá Markó Béla, az erdélyi magyarságnak alapvetően fontos ez a kapcsolatépítés, amely vélekedése szerint nemcsak a gazdaság, hanem az oktatás, a kultúra területeit is fel kell ölelnie. Úgy értékelte, az erdélyi megyékkel kialakított termékeny kapcsolat jelentős módon hozzájárult ahhoz is, hogy a múlt év októberében lezajlott magyar-román közös kormányülésen számos, az említett térség közös fejlesztésére vonatkozó döntés született többek között a határátkelők, az infrastruktúra, az úthálózat fejlesztése terén. Hangsúlyozta, nagy eredmény hogy az elmúlt években sikerült bővíteni a határátkelők számát a Nagyvárad-Szatmár közötti szakaszon, a következő időszakban pedig kiemelt hangsúlyt fektetnek a magyarországi régiót Szatmárnémetivel és Nagybányával összekötő M49-es gyorsforgalmi út megépítésére is.
– Az elmúlt évek magyarországi tapasztalatai azt mutatják, hogy a térségek fejlődése csupán együttműködésen, partnerségen alapuló közös cselekvés révén érhető el – mutatott rá Gazda László A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke bejelentette, hogy az uniós felkészülési tapasztalatok átadására vállalják fiatal erdélyi szakemberek két hónapos felkészítő képzését. – Itt nem csak a gazdasági lehetőségekkel, hanem az oktatás és kultúra fejlesztésének projektjeivel is megismerkedhetnek.
„A közös fellépés mindkét oldalon a határmenti térség felemelkedését szolgálja” – szögezte le Gazda László. Hozzátette, az őszi román-magyar közös kormányülés egyik legfontosabb, konkrét eredménye, hogy megkezdődhet az M3-as autópályától Mátészalkán és Szatmárnémetin át Nagybányáig húzódó M49-es gyorsforgalmú út tervezése. A román fél is azon van, hogy 2010-2012 körül elkészüljön az út – közölte a megyei vezető.
„Erdélyben megpezsdült az élet az uniós csatlakozás lehetőségével” – foglalta össze Szabó István, a Szatmár megyei tanács elnöke, aki megköszönte a magyarországi megye hozzájárulását a Phare-CBC program alapján megvalósult, Csengersima-Petehatárállomás bővítéséért, a Vállaj-Csanálos átkelő megnyitásáért. Bunta Levente, a Hargita megyei Tanács elnöke beszámolt a Tusnádon létrehozandó Hargita megyei Fejlesztési Központ munkálatairól, valamint a Hargita és Kovászna megye által közösen kezdeményezett, mintegy 12o települést érintő, korszerű hulladék-gazdálkodási projekt előkészítéséről is. Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat vezetője elmondta, nemrég Brüsszelben létesítettek irodát, ahol több turnusban zajlik a fiatalok képzése, annak érdekében, hogy a csatlakozás pillanatában a helyi önkormányzatoknak felkészült, az uniós ügyvitelt jól ismerő szakemberei legyenek. Az önkormányzati vezető beszámolt a “Borvizek útja” elnevezésű turizmusfejlesztési projektről, valamint a létrehozandó Székelyföldi Fejlesztési Központ célkitűzéseiről is. Lokodi Edit, a Maros megyei Tanács elnöke elmondta, az elmúlt időszakban szoros kapcsolatot alakítottak ki a magyarországi megye számos intézményével, de folyamatban van több települési szintű együttműködéselőkészítése is.
A tanácskozáson elhangzott: Románia és Magyarország közös határmenti régiója jelentős fejlődési potenciállal rendelkezik, amelyet többek között a térség kedvező geopolitikai fekvése, a tradicionális kapcsolatok, a szabad energiaforrások, a nagy tartalékokkal rendelkező munkaerőpiac biztosít számára, ezek kamatoztatása érdekében azonban megoldást kell találni az infrastruktúra fejlesztésére, a gazdasági környezet javítására, valamint a képzett munkaerő megtartására is.
A tanácskozáson a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vezetők bejelentették hasonló együttműködési megállapodást kötnek Beszterce-Naszód megyével is.