RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. december 17, vasárnap
elhivbuk@rmdsz.ro IV. évfolyam, 3466. szám
Tartalom
*** Márciusban, Aradon tartják az RMDSZ kongresszusát
*** Elkészült az Erdélyi Magyar Televízió és Rádió székháza
*** Az RMDSZ egyértelműen környezetvédelmi állásponton van Verespatak ügyében
Márciusban, Aradon tartják az RMDSZ kongresszusát
Marosvásárhelyen ülésezett az Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács
Március 2-án, illetve 3-án, Aradon tartják az RMDSZ kongresszusát – többek között erről döntött a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács szombaton,Marosvásárhelyen. A testület döntést hozott az RMDSZ következő kongresszusával kapcsolatos kérdésekben, és megvitatta az Európai Parlamenti választásokra vonatkozó teendőket is.
A szülőföld visszaszerzése még nem ért véget
Az ülést megelőzően, immár ötödik alkalommal adták át az RMDSZ hagyományos Ezüstfenyő Díjait. A kitüntetést a Szövetség azoknak a személyeknek adományozza, akik kiemelkedő munkát végeztek a szülőföld visszaszerzéséért, valamint az RMDSZ programjának megvalósításáért. Ezévben 23 személyiség vehette át az Ezüstfenyő Díjat.
– A szülőföld visszaszerzése nem ért véget, a küzdelmet folytatni kell az Európai Uniós csatlakozás után is – hangsúlyozta ünnepi beszédében Markó Béla. A szövetségi elnök úgy vélte, az 1989-es fordulat után a magyarság számára lehetőség nyílt az elkobzott javainak visszaszerzésére: az RMDSZ most azokat a személyiségeket díjazza, akik nagy jelentőségű munkát végeztek a földek, erdők, házak visszaszerzéséért. E cél érdekébenazonban nem csak a szó soros értelemben, hanem szimbólikus értelemben is lehet és kell küzdeni, hiszen a magyarság múltja, kultúrája, hagyományai is a szülőföld szerves részét alkotják. – A küzdelem nem ért véget, mi több, ez fontosabbá válik az ország uniós csatlakozását követően – mutatott rá Markó Béla. Ez évben a következő személyek részesültek Ezüstfenyô-díjban: Ágoston Hugó közíró, a Román Rádió igazgatótanácsának tagja, Bálint Mihály, az RMDSZ Krassó-Szörény megyei elnöke, Resicabánya, Bardocz Csaba polgármester, Bacon, Bartunek István titkárságvezetô, RMDSZ-ügyvezetô elnökség, Benyovszki Lajos polgármester, Székelykeresztúr, Biró Rozália Ibolya alpolgármester, Nagyvárad, Boncidai Csaba polgármester, Szilágyperecsen, Bölöni György RMDSZ-irodavezetô, Arad, Dézsi Attila, Hunyad megye alprefektusa, Lupény, Dumut Ioan, a Magánrendészeti Hivatal vezetôje, Bereck, dr. Balázs Béla termelési igazgató, Kiskapus, dr. Scholtz Béla, a Megyei Mezôgazdasági Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Ferencz Tibor polgármester, Csíkszépvíz, Gálfalvi Zsolt író, a Román Televízió igazgatótanácsának tagja, Gergely János polgármester, Ürmös, Gönczi Irénke RMDSZ- irodavezetô, Beszterce, Heinrich József római katolikus esperes, Újszentes, Laczkó-Albert Elemér polgármester, Gyergyóremete, Márk Endre RMDSZ-elnök, Szászrégen, Pálffy M. Zoltán, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Kolozsvár, Székely István politológus, a kedvezménytörvény tájékoztató irodahálózatának vezetôje, Szilágyi Béla önkormányzati képviselô, Nagybánya, Tóth Csaba Kálmán, a Római Katolikus Érsekség gazdatisztje, Gyulafehérvár.
Vissza kell utasítani az erdélyi magyarság képviselőit ért rágalomhadjáratot
– Az elmúlt 17 évben az erdélyi magyarság és az RMDSZ felmutatta a román-magyar együttélés, a párbeszéd pozitív példáját, és – mindahányszor szükség volt a szolidaritására – cselekvően részt vett az ország nagy horderejű problémáinak megoldásában. A kérdés csupán az, hogy maga Románia is komolyan gondolja-e a magyarokkal való együttműködést, vagy épp az ezzel ellentétes elv érvényesül, miszerint „a mór megtette kötelességét, a mór mehet” – hívta fel a figyelmet Markó Béla szövetségi elnök szombaton, az SZKT és a SZET együttes ülésén.
Beszédében Markó Béla úgy értékelte, az Európai Uniós csatlakozás, de az elmúlt időszak eredményei fényében, az erdélyi magyarságnak, az RMDSZ-nek van mit ünnepelnie, ám az ünneplés örömét komolyan beárnyékolják az ország politikai, társadalmi életében tetten érhető aggasztó folyamatok.
Úgy vélte, a másfél évtizedes felzárkózási erőfeszítései nyomán a régióban „elfáradt”a demokrácia, és ez Romániára és Magyarországra egyaránt érvényes.
Felidézve 1989. decemberét arra emlékeztetett, a romániai társadalomnak nagy szüksége volt az erdélyi magyarság szolidaritására és támogatására mindahányszor nagy feladatok előtt állt az ország, legyen szó Európai uniós vagy NATO-csatlakozásról. Szükség volt az RMDSZ-re 2oo4-ben is, amikor a Szövetség újból részt vállalt az ország kormányzásában. 1989. decemberének felszabadult örömét, a szolidaritás érzését azonban 199o márciusa követte, és kiderült, a magyar közösség legalapvetőbb jogait sem hajlandók megadni. Most is, két évvel a kormányalakítás után, a partnerek szintén „könnyen elfelejtik” azt, hogy az RMDSZ hozzájárulása, szolidaritása nélkül ma nem kormányozhatna az egyébként már kisebbségbe szorult koalíció. Rámutatott: az RMDSZ mindig is tisztességgel vállalta az országos kérdések megoldásának feladatát, és döntő szerepe volt az ország európai felzárkózásában, ezzel szemben ma „arra ébredünk”, hogy mindezt „elfelejtve” hazaárulással, kémkedéssel vádolnak meg szövetségi tisztségviselőket, és az ötvenes évek koncepciós pereit idéző eszközökkel próbálják lejáratni, kiszorítani nemcsak a magyar politikusokat, hanem az RMDSZ és a magyarság egészét.
A szövetségi elnök élesen bírálta a Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter ellen idított rágalom hadjáratot, leszögezve: a közösségnek határozottan vissza kell utasítania az ellene irányuló lejáratási szándékot. Ezzel egyidőben nyomatékosította azt is: a román politikai társadalomnak is el kell döntenie, hogy komolyan gondolja-e a magyarsággal való együtműködést, a jelenlegi helyzet ugyanis egyre inkább „a mór megtette kötelességét, a mór mehet” elv érvényesülését jelzi, pontosabban, azt, hogy az Európai Uniós csatlakozás után sokan megszabadulnának az RMDSZ-től – mondta Markó Béla.
A kormányzásban felmerülő súlyos gondok ellenére az elnök szerint sikerült komoly eredményeket is elérni: kormányzati jelenléte révén az RMDSZ ugyanis az eddigieknél lényegesen jelentősebb támogatást szerzett a magyarlakta régiók infrastrukturális felzárkóztatására, út-, víz-, gázhálózat bővítésre, valamint a magyar intézmények fejlesztésére. Szintén az eredmények közé sorolta a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet létrehozását, és nem utolsó sorban a Szövetség a Székelyföldért önkormányzati társulás megszületését is. Mint mondta, ez a szövetség új távlatokat nyit a közigazgatásilag szétdarabolt székelyföldi régiók közös fellépésére. A társulás
ugyanakkor nem a széndékok kinyilatkoztatásáról, hanem a munkáról, a cselekvésről szól – mutatott rá a szövetségi elnök.
Borbély László területrendezési és középítkeztetési miniszter felszólalásában úgy értékelte, a román közéletben sokakat zavar, hogy az RMDSZ egy erős politikai szervezetté vált, és olykor képes érvényesíteni akaratát a román parlamentben és kormányban. A miniszter tűrhetetlennek minősítette, hogy titkos ügyészi vizsgálatok közben a román sajtóban nap mint nap jelennek meg ügyészségi jegyzőkönyvek, nem tudni, kinek a „jóvoltából”. Borbély szerint egyes erők így akarják megfélemlíteni az embereket. A magyarság szerinte csak összefogással, egységben védekezhet e jelenség ellen. Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnöke a titkosszolgálatok tevékenységét bírálta, hangoztatva: ezek a szervek a „zavarosban halásznak”, az igazságszolgáltatás pedig a mindenkori hatalomnak próbál megfelelni. Verestóy Attila szenátor, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság alelnöke elmondta, bizonyos szervezetten kidolgozott forgatókönyvekre a parlamenti testületeknek nincs rálátásuk, ezeket a terveket általában „hátsó műhelyekben” alkotják meg. Szerinte azért juthattak idáig a dolgok, mert a romániai magyarság a megosztottság látszatát nyújtotta. Takács Csaba ügyvezető elnök úgy vélte, a fiatal magyar politikusok ellen indított kampány azt jelzi, cselekvőkészségük, felkészültségük révén van is miért félniük tőlük. Az RMDSZ azonban teljességgel megbízik azokban, akiket felelős tisztségekbe jelölt, a Szövetség megvédi mindazon tisztségviselőit, akiknek ártatlanságában meg van győződve. Kelemen Hunor, a SZET elnöke rámutatott, hogy az RMDSZ ellen indított lejáratási kampány az erdélyi magyarság legalapvetőbb tőkéjét akarják felszámolni: az egységet, de meg akarják rontani a román-magyar viszonyt is.
A felszólalásokat követően a testület határozatot fogadott el a kongresszus időpontjáról, valamint helyszínéről, de elfogadta a kongresszus megszervezésének ütemtervét, a kongresszusi küldöttek jelölési rendszerét is. Az együttes ülésen döntés született az RMDSZ Európai parlamenti jelöltjeinek jelölési kritériumairól, és a jelölési eljárás módjáról. A testület határozatban rögzítette azt is, hogy az RMDSZ európai parlamenti választási kampányát az RMDSZ Operatív Tanácsa irányítja majd.
Elkészült az Erdélyi Magyar Televízió és Rádió székháza
December 15-én, pénteken Nagy Zsolt, a Janovics Jenő Alapítvány elnökeként bemutatta az Alapítvány kuratóriumi és alapító tagjainak az Erdélyi Magyar Televízió és Rádió elkészült marosvásárhelyi székházát.
A kuratórium 2006. februárjában döntött arról, hogy az Erdélyi Magyar Televízió és Rádió székhelye Marosvásárhelyen lesz, év végére sikerült is az épületet úgy átalakítani illetve megtoldani, hogy az ingatlan minden szempontból megfelel egy televízió és rádió stúdiójának kialakítására. A magyar állam támogatásával a további lépésekre is sor kerül:2007. folyamán el kell készülnie az Erdélyi Magyar Televízió és Rádió koncepciójának,és sor kerül a technikai felszerelés megvásárlására is.
Nagy Zsolt, a Janovics Jenő Alapítvány elnökeként elmondta, jó érzéssel tölti el, hogy két év helybenállást követően 2006-ban mindössze 10 hónap alatt sikerült a Predeal utca 12. szám alatti ingatlant úgy átalakítani és kibővíteni, hogy abban egy korszerű televízió és rádió stúdió működhessen. A telek mérete 906, az épület összfelülete pedig 678 négyzetméter. Markó Béla, kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke is részt vett a kuratórium ülésén, és gratulált az Alapítvány ügyvezetőinek, hogy sikerült ilyen rövid idő alatt a székhely kérdését rendezni.
A két intézmény Romániában csak kereskedelmi társaságként működhet, de az Erdélyi Magyar Televízió és Rádió hangsúlyozottan közszolgálati feladatokat lát majd el.
Az RMDSZ egyértelműen környezetvédelmi állásponton van Verespatak ügyében
– A verespataki bányaberuházás kapcsán az RMDSZ politikáját egyértelműen a környezetvédelmi szempontok határozzák meg: a Szövetség álláspontja szerint amennyiben a verespataki aranykitermelés akár minimális környezeti kockázattal jár, akkor nem szabad vállalni ezt a kockázatot – jelentette be Markó Béla pénteken. A szövetségi elnök Marosvásárhelyen fogadta a magyarországi környezetvédő szervezteket képviselő Védegylet, illetve a romániai Zöld Erdély Egyesület vezetőit, Jávor Benedeket és Kovács Zoltán Csongort, akikkel a két ország környezetvédelmi kérdéseiről, köztük a sokat vitatott verespataki bányaberuházásról beszélgetett. A találkozón jelen volt Korodi Attila, a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára is. Markó Béla leszögezte: az RMDSZ egyértelműen a környzetvédelmi állásponton van Verespatak ügyében, a Szövetség szakemberei pedig úgy látják: jelenleg nincsenek érvek és garanciák a beruházás megvalósítása mellett. Jávor Benedek közölte, a magyarországi, illetve az erdélyi magyar „zöld szervezetek” rendkívül fontosnak tartják az egyeztetést az RMDSZ-szel: a nemzetközi szabályoknak megfelelően ugyanis Magyarország ősszel átnyújtotta a beruházással kapcsolatos véleményét az illetékes román hatóságoknak, és ettől a pillanattól kezdve a magyar félnek igen korlátoztott lehetősége van arra, hogy befolyásolja a befektetés kapcsán meghozandó döntést. A környezetvédő szervezetek arra kérték az RMDSZ-t, hogy kormányzati tényezőként kövesse figyelemmel, és tegyen meg mindent az európai környezetvédelmi előírások romániai betartása érdekében.– Az RMDSZ-nek felelőssége van abban, hogy támogassa a természeti környezet védelmét, valamint az erre létesült szervezeteket, alapítványokat is – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke a találkozón. Korodi Attila államtitkár tájékoztatást adott a Verespatak ügyében indított szakmai elemzésekről, arról biztosítva a szervezetek vezetőit, hogy a tárca szigorúan az uniós irányelvek figyelembevételével jár el a kérdésben.