RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. április 28., péntek
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3280. szám
*** Gyorsabb ütemű uniós felkészülésre van szükség az önkormányzatokban
*** Az RMDSZ elutasítja a zsarolási szándékot – Markó Béla szövetségi elnök sajtótájékoztatója Marosvásárhelyen
*** Az erdélyi magyarság számára létkérdés az autópálya megépítése
Gyorsabb ütemű uniós felkészülésre van szükség az önkormányzatokban
Önkormányzati konferenciát tartott az RMDSZ Maros megyei szervezete
***– Az Európai Uniós csatlakozásnak az önkormányzatok számára is előzménytelenül nagy fontossága van, a csatlakozás által ugyanis a helyi közösségek hatalmas anyagi lehetőségekhez jutnak: az uniós forrásokhoz való hozzáférés azonban nagy felkészültséget, hatékonyságot és nagyfokú cselekvőkészséget igényel az önkormányzatoktól – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, Marosvásárhelyen, az RMDSZ Maros megyei szervezete által szervezett megyei önkormányzati konferencián. A rendezvényen, amelyen több mint háromszáz Maros megyei önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester és helyi tanácsos vett részt főként a az elmúlt két éves mandátum megvalósításait és a következő időszak cselekvési prioritásait tekintették át. Az eseményen jelen volt és előadást tartott Dr. Kelemen Atilla képviselő, a megyei szervezet elnöke, Borbély László középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszter, Frunda György szenátor, Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei Tanács elnöke, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke, valamint a Szövetség több szenátora és képviselője is.
Politikai tájékoztatójában Markó Béla rámutatott: az önkormányzati mandátum félidején mindenkinek számvetést kell készítenie mindarról, hogy mit valósított meg az elmúlt két évben. Elmondta, noha a kisebbségi törvény kapcsán nincs előrelépés az RMDSZ számos más kérdésben jelentős eredményeket tudhat magáénak: ezek közül egyik legfontosabb az autópálya építésének újraindítása, a székelyföldi utak rehabilitációja, a decentralizációs törvénycsomag elkészítése, de nagy elégtétel a kültelki adó önkormányzati hatáskörbe való utalása is.
– A magyarságnak most nem csak abba van beleszólása, hogy milyen Erdélyt, milyen Romániát akar, hanem abba is, hogy milyen Európát szeretne – jelentette ki az elnök aki rámutatott, nemcsak ez a régió, hanem maga az Európai Unió is folyamatos változásokon megy át. A jövőben nagy valószínűséggel nő majd a centralizáció Unió vezetésében, de ezzel egyidőben a regionalizmus, az önkormányzatok szerepe is jelentősen megnövekszik, ezért értékelésében a helyi közösségeknek is az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a változásokra, az új kihívásokra valós felkészülés érdekében. – Erősek vagyunk, de nem elég erősek – szögezte le utalva arra, hogy több esetben is a magyar többségű önkormányzatok alulmaradtak az uniós források megszerzéséért folytatott versenyben. E tekintetben az önkormányzati képviselőknek lényeges szerepük van, a következő években ugyanis Románia átlagban 1 milliárdos befizetés mellett több, mint hat milliárd eurós támogatásban részesülhet az Uniótól, és alapvetően fontos, hogy ez az összeget nagyobbrészt az ország melyik régiójában fektetik be.
– Alapos, célratörő munkára van szükség az önkormányzatokban, ebben az időszakban derül ki az is, hogy kik fáradtak el közülünk az úton, hogy a továbbiakban kikkel kívánunk haladni ezen az úton – szögezte le az elnök. Dr. Kelemen Attila az Európai Unió vidékfejlesztési stratégiájáról tartott előadást. Úgy értékelte, az Európai Unióban már évtizedekkel ezelőtt felismerték, hogy a vidékfejlesztésnek nemcsak a mezőgazdaság támogatására, hanem a vidéken élő közösségek felemelésére is kell irányulnia.
Borbély László főként a kormány által elindított fejlesztési programokról számolt be. Elmondta, az RMDSZ nyomására az elmúlt időszakban sikerült méltányos szintre növelni az erdélyi megyéknek szánt fejlesztési pénzeket, a támogatások aránytalan elosztása az elmúlt ciklusokban ugyanis nemcsak a saját költségvetési hanem az uniós pénzekre is érvényes volt. A miniszter közölte, az idén látványosan, több mint 6600-ra nőtt az építendő szociális lakások száma, nagyobb dinamikával folytatódik a sportcsarnok-építési program is. Borbély ugyanakkor szintén felhívta az önkormányzati képviselők figyelmét arra, hogy az infrastrukturális beruházások volumene és elosztása nagyban függ a benyújtott dokumentációk alaposságától és szakszerűségétől is.
Az RMDSZ elutasítja a zsarolási szándékot
Markó Béla szövetségi elnök sajtótájékoztatója Marosvásárhelyen
***– A kisebbségi törvény elfogadása az RMDSZ számára továbbra is egy rendkívül fontos célkitűzés, a Szövetség ugyanakkor határozottan elutasítja azt a szándékot, hogy egyesek ennek el nem fogadásával zsarolják az RMDSZ-t – szögezte le Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, Marosvásárhelyen. A szövetségi elnök sajtótájékoztató keretében értékelte az időszerű politikai kérdéseket, kitérve az időszakosan felújuló koalíciós ellentétekre is.
A Konzervatív Párt elnöke, Dan Voiculescu kijelentésére, miszerint pártja nem szavazza meg a kisebbségi törvényt, Markó Béla leszögezte: ezek a kijelentések egyértelműen mutatják, hogy a jelenleg a koalíció nagyon rosszul, vagy egyáltalán nem működik. Ennek okát az elnök főként abban látja, hogy a koalíciós partnerek többsége önös pártérdekeiket fölülértékelve sokszor magával az ellenzékkel lépnek ideiglenes koalícióra a Parlamentben kezdeményezéseik elfogadása érdekében. Ez a jelenség rendkívül súlyos károkat okoz a koalíciós együttműködésnek, amely meglátásában az 1996-2000 közötti kormányzás súlyos hibáit ismétli meg. Az elnök rámutatott, az utóbbi időben egyes román pártok, az RMDSZ és a magyarság elleni támadásokkal próbálják föltornászni süllyedő népszerűségi indexüket, ez a kísérlet azonban reményei szerint nem vezet eredményre. A kisebbségi törvényt egyébként sem annak függvényében kell támogatni vagy elutasítani, hogy az illető párt pillanatnyilag milyen viszonyban van az RMDSZ-szel, hanem azért, mert egy, a kisebbségek számára alapvetően fontos törvényről, egy közösen felvállalt célról van szó – szögezte le. Monica Macovei igazságügyi miniszter RMDSZ-t bíráló kijelentéseire visszatérve az elnök megismételte, meglehetősen nevetséges a korrupcióellenes harc hátráltatójának nevezni az RMDSZ-t, amely akár ellenzéki, akár kormányzati pozicióból a legkövetkezetesebben támogatta a korrupciós jelenség felszámolását célzó erőfeszítéseket. – A miniszterasszony nem értette meg azt, hogy e tekintetben nem elég a jószándék, ehhez jó kezdeményezések is szükségesek, de el kell fogadnia azt is, hogy a Parlament megvitassa és szükség esetén módosítsa a tervezeteket. Ezek egyébként a koalíció keretében is vita tárgyát kell képezniük – mutatott rá az elnök, aki felhívta a figyelmet arra is: utólag mindenki elismeri, hogy péládul a Nemzeti Korrupcióellenes Bizottság működésére vonatkozó kormányrendelet visszautasítását követő újbóli parlamenti vita során sikerült egy lényegesen jobb törvényt hozni. – Az RMDSZ nagy figyelemmel kíséri az általános emberi és állampolgári jogok tiszteletbentartását, és elutasít minden olyan kezdeményezést, amely az állampolgárok szabad vélemény-nyilvánítását, és magánélethez való jogát csorbítanák – szögezte le az elnök, aki úgy értékelte, a miniszter asszony által benyújtott tervezetek a titkosszolgálati hatáskörök jelentős növelése révén szűkítenék az állampolgárok jogait.
Szabadi Ferenc, a marosvásárhelyi márciusi események kárvallottja átvette az RMDSZ adományát
***Szabadi Ferenc, az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események egyik kárvallottja a hétvégén átvette az RMDSZ pénzbeli adományát. A véres események nyomán börtönbüntetésre ítélt Szabadi Ferencnek az RMDSZ marosvásárhelyi Szövetségi Elnöki Irodájában nyújtották át a támogatást, amelyet az Ügyvezető Elnökség 2000-ben hozott döntése alapján az RMDSZ Szolidaritási Alapjából különítettek el az áldozatoknak, valamint hozzátartozóinak.
Az erdélyi magyarság számára létkérdés az autópálya megépítése
***Az erdélyi magyarság számára az elsőrendű kérdések az egzisztenciához kapcsolódnak – nyilatkozta Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnöke az Új Magyar Szó című napilapnak.
A Szövetség ügyvezetője, az országos magyar napilapnak adott interjújában úgy véli: az erdélyi magyarság számára létkérdés az autópálya megépítése, ezért nem szabad megismétlődnie annak, hogy a fő útvonalak elkerülik Erdélyt. Ezért a Szövetség számára elsőszámú prioritás a Brassó-Bors autópálya – hangsúlyozta Takács.
Az Új Magyar Szónak arra a kérdésére, hogy mit tart az erdélyi magyarság legégetőbb problémájának az RMDSZ vezetője úgy értékelte, a nemzetpolitika is lényeges, de úgy véli, hogy a kettős állampolgárság elutasítása feszültséget okozott a magyar-magyar kapcsolatokban. Viszont legfontosabbnak az egzisztenciális kérdést tartja. – A nagyszülőnek fontos az, hogy miből él meg, milyen jövő vár az unokára, a szülőnek fontos, miből neveli fel gyermekét, mi vár rá. Hozzátette, hogy e problémák megoldását a Szövetség rendkívül fontosnak tartja, és, mint mondta, ezek azok a kérdések, amelyek kevésbé ismertek, de kitöltik az RMDSZ mindennapjait.
– Az észak-erdélyi autópályának, a már kijelölt nyomvonalon való megépítése (…) munkahelyeket fog teremteni, civilizációs nyomvonalat gyermekeinknek, és miért ne, nekünk is – szögezte le Takács Csaba.